Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-05 / 14. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA április 5. kivül más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülők is folyamodhatnak, mert az intézet igazgatósága módját ejti annak, hogy a vagyontalan szülők gyermekei is bejussanak az intézetbe. Rendes eltartási dij évi 160 kor. Módosabb szülök gyermekei megegyezés szerint helyeztetnek el. Felhívjuk még a szülők figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosan egy országos jellegű kertészeti továbbképző iskola felállítása terveztetik, amelyben intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában és a szőlő-, gyümölcstenyésztésben és selyemtenyésztésben fognak kiképeztetni. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az intézet igazgatósága. — Munkás piac. A nagykárolyi földmunkásszövetség munkáspiac felállítása iránt kérvényt adott be a polgármesterhez. Azt kérik a napszámosok, hogy a nagypiactéren jelöljön ki nekik a város egy területet, a hol ők reggelenként tartózkodhatnak és a hol a gazdaközönség munkára szólítja őket. — Sáskairtás gépekkel. Darányi Ignác föld- mivelésügyi miniszter tudvalevőleg törvényt készíttetett a sáskairtásról. Mint értesülünk, a minisztériumban már elkészültek a sáskairtás terveivel és előmunkálataival. A kormány 108 darab ujrendszerü gépet és 106 gépkefét rendelt, hogy a kártékony férgeket teljesen kiirtsa. Az irtást már május 12-én akarják megkezdeni a Hortobágyon és az irtás 2—3 hónapig is el fog tartani. Debrecenből jelentik, hogy az előkészületekről a földmivelésügyi kormány csütörtökön érkezett leiratában értesítette Debrecen város hatóságát. A sáskairtó gépeket már a jövő hónap közepén leszállítják. A gépeket a hortobágyi csárda mögötti színben fogják elhelyezni ideiglenesen. A marokkói sáska irtásának költségeit az uj törvény rendelkezése szerint felerészben az állam és felerészben a város fogja viselni. Ha az irtás nem vezetne eredményre, akkor ez év őszén felszántják az egész Hortobágyot. — A mezőrendőri törvény revíziója. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület a mezőrendőri törvény revíziójára vonatkozó kérdéseikkel foglalkozott legutóbbi igazgató választmányi ülésén. Kimondotta, hogy az újonnan alkotandó mezőrendőri törvény rendelkezéseinek ellenőrzését hatályosabbá kell tenni. Ezt pedig a mezőgazdasági bizottságok helyett a járási fő- szolgabirák mellé kinevezett és beosztott szakközegek működésével lehet biztosítani. A földbirtok szabad gazdasági használatát nem tartja kívánatosnak az egyesület. Nagyobb gondot kell fordítani az apaállat tartására. A fásítás terjedését semmi korlátozó rendelet ne akadályozza. A mezőrendőri intézményekre vonatkozólag kimondotta az egyesület, hogy mezőrendőrt még a tanyai rendszerrel biró alföldi községek is kötelesek legyenek tartani és ezek fizetéséhez kivétel nélkül minden gazda hozzájáruljon. — Az önálló vámterületért. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt f. hó 7-ére népgyülést hivott össze, abból a célból, hogy az önáló vámterület és jegybank érdekében állást foglaljon. Az ott elfogadott határozati javaslatot küldöttség utján fogják a kormányhoz juttatni. — Községek kedvezményes tenyészállatbeszerzése. A földmivelésügyi miniszter felhívta valamennyi vármegye törvényhatóságát, hogy az érdekelteket utasítsák, amennyiben a köztenyésztésben mutatkozó bika- és kan-szükségletüket állami közvetítéssel, kárbiztositás, esetleg részletfizetés és méltánylást érdemlő esetekben bizonyos százalék árengedmény elnyerése mellett óhajtanák fedezni, ily irányú kérelmeikkel forduljanak mielőbb az illetékes állattenyésztési felügyelőhöz. Adományként apaállatot nem engedélyez a miniszter. — Amerika a magyar munkások ellen. Amint Amerikából Írják, a bevándorlási törvény elkészítése óta rendkívüli agitáció folyik a magyar munkások be- özönlése ellen. Ennek a mozgalomnak már most is az az eredménye, hogy egy amerikai gyár és mezőgaz- gazdasági üzem sem fogadja fel őket s nem kevesebb mint négyezer teljesen elcsigázott magyar munkás kénytelen volt elhagyott hazájába visszatérni; bízvást föl lehet tenni, hogy e négyezer magyaron kívül még nagyobb számmal vannak Amerikában olyan magyarok, akik munka nélkül tengetik életűket, de haza nem jöhetnek, mert nincsen pénzük. Felette kívánatos volna, ha a tényen okulnának azok, akiket a hirtelen meggazdagodás vágya, a jó kereset reménye csábítgat a messze idegenbe, ahol a kenyérkereső kézre annyira szükség van és ahol a munkásnép számára a megélhetési viszonyok mindinkább javulnak a kormány reformtervei folytán, a tőke vállalkozási kedve pedig a munkára való alkalmat szaporítja. — Közlegelők javítása. Darányi földmivelésügyi miniszter a közlegelők közgazdasági hivatásának fokozott jelentőségére való figyelemmel és hogy e területek okos kezelésére útmutatást adjon, mintát dol- dozott ki a közlegelők használatának szabályozásár a és a belügyminiszter hozzájárulásával megküldötte a törvényhatóságoknak. Közelebbről az a célja ennek az intézkedésnek, hogy gyorsítsa a közös legeltetés rendezését, megindítsa a legelők helyes és kellő kihasználását, a legelőjavitás föladatainak teljesítésére ösztönözze és utasítsa a községeket és a közbirtokosságokat. A miniszter felhívta a törvényhatóságokat, hogy a mintaszabályzatban kifejezésre jutott célok szolgálatában e séma nyomán a szabályzatoknnk mielőbbi meghozására hassanak, de a jövő legeltető időig okvetlenül gondoskodjanak a mintaszabályzat figyelem- bevételével legelőrendtartás rendezéséről. Darányi ez uj rendelete a mai viszonyok között, mikor a kisgazdáknak nincs elégséges legelőjük s ami van, az is rossz, tényezője lesz állattenyésztésünk erősebb fejlődésének. — A katonai lovak árának emelése. Az állatáraknak évről-évre való emelkedését legkevésbé méltányolta a hadügyi kincstár, mely még most is oly árakat fizet a besorozott katonai lovakért a tenyésztőknek, amik egyáltalán nincsenek arányban sem a szarvasmarha sem a sertés sem a juh árával. A delegáció legutóbbi tanácskozásai alkalmával már szó volt e kérdésről, most újabban a Békésmegyei gazdasági egyesület intézett e tanácsban felterjesztést a földmivelésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy a honvédelmi és közös hadügyminisztereknél hasson oda, hogy a katonai lovakért a tenyésztőknek jfizetett árat emeljék fel legalább 850 koronára. Ma mindössze 600 koronát fizet a kincstár egy lóért, holott pl. Németországban a katona ló ára 1120 korona. A katonai lovak árának emelkedése újabb lendületet adna a magyar lótenyésztésnek, a mi csökkenthetné viszont az egyoldalú növény termelést. A mai árak mellett a ló- tenyésztés alig kifizető. — Meteor időjelzés áprilisre. Április hó eleje 3-tól kezdve változásnak Ígérkezik. Lehet erősebben csapadékos, vagy pedig csak állandóbban szeles idő. 10-ét követőleg meleg, száraz, mely jelleg van hivatva áprilist főként uralni, csak végével várható csapadék,
