Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)

1907-04-26 / 17. szám

április 26. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. üres csomagoló árunak, ha több van és érdemes szál­lítani, vasúton is alig kerül valamibe, csak a fő hogy az üzemi költséget ne szaporítsák holmi féle drága ládák csomagoló és üzem költségekkel. Kicsiben való eladásnál a törés meggátlása mellett is egész rende­sen lehet azt csomagolni ily kosarakban is, ép úgy lehet a leölt baromfi árut is, ősszel, és télen szállítani jeges ruha, vagy jeges gyapot között. Ezzel a kosár készítéssel a népnek télen foglalkozást is nyújtanak. A tojás osztályozását már a fiókok is eszközöl­hetik a szükséges karikák beszerzésével, ez kint a fiók telepeknél költség nélkül, vagy esetleg csekély költséggel eszközölhető, a beszállítás alkalmával csak az ellenőrzés viendő keresztül. A berendezés költségeire, ha az egyesület magá­hoz a Miniszter Ur Ő Nagyméltóságához, vagy Me- zössy államtitkár úrhoz egyik befolyásos képvise­lőjük utján fordul, feltárva, az ennek utján beterjesz­tendő kérvényben alaposan a baromfi és termékei­nek értékesítésénél a tenyésztőkre nézve fennálló hát­rányokat, kimutatva ennek megszüntetésére való tö­rekvést, a szövetkezetnek a baromfi és tojás értéke­sítő szövetkezet alapításával és ennek alapszabály tervezetével, a segély nyújtást: nem hiszem, hogy a Miniszter ez esetben támogatását megtagadná. Szat/tntáry JfMikiós. A gazdatisztek képzettsége és nyugdíjügyének rendezése. Az 1900. évi XXVII. t.-c. a gazdatiszti cim hasz­nálatát — a cselédek kivételével — minden gazda­sági alkalmazottnak megengedte. E szerint minden kis birtokos, vagy bérlő gazdatiszti címet adhat bár­mely gazdájának, majorosának, vagy csőszének is, mert hiszen ezek is azokat a funkciókat végzik, ame­lyeket a törvény a gazdatiszti állás minősítéséül előír, amennyiben t. i. ezek is kezelési és ellenőrzési teen­dőket végeznek. Ezidő szerint egyedül a cselédkönyv csak a kompetens elbírálási tényezője annak, hogy valame­lyik alkalmazott gazdatiszt, vagy cseléd-e. A ki nem cselédkönyvvel szegődik, azt, ha munkaadója az il­letőnek hiúságból, vagy más -okból megadja, a gazda­tiszti cim a törvény szerint jogosan megilleti. Ilyes­formán a már nagy számú gazdatiszti kar egy része csak mondva csinált gazdatisztekből kerül ki, s ezek az elemek bizony nem valami nagyon emelik a gazda­tiszti kar tekintélyét, Holott is a gazdatiszti oklevél megszerzése ma, — hogy az eddigi gazdasági intézetek főiskolai rangra emeltettek — nagy mértékben megnehezítettek. Ennél­fogva jogos kérelem az, hogy a sok idő, pénz és fáradság utján a kellő minősítést megszerzett egyé­neknek azt a kizárólagos jogot biztosítsa a törvény, hogy az illetéktelen elemek — kik ezzel a magasabb képzettséggel nem bírnak, azon cim használatától ki­fejezetten eltiltassanak. Az idézett törvény, mely ezt nélkülözi, e nélkül nem állhat meg. A legeklaíánsabban nyilvánult ez meg azon per folyamán, melyet a mostani honvédelmi miniszter egy gazdasági alkalmazottja indított munkaadója ellen. Á birtokos abból a jó hiszemü feltevésből indult ki, hogy gazdatiszt csak okleveles gazda lehet, mig vi­szont az alkalmazott, földmives iskolai bizonyítványa birtokában, magát a törvény értelmében, okleveles gazdatisztnek vélte. Ez az úgyszólván mindennapos eset a birtokosra és gazdatisztjére számos kellemet­lenségnek kutforrása. A gazdatiszti cim szabályozásából semminemű hátrány a birtokos osztályra nem származhatik. A na­gyobb uradalmak s a belterjes gazdaságok ez idő- szerint is szakképzett gazdatiszteket alkalmaznak s idők folyamán a középbirtokosok azon része is, kik az intenzivebb gazdasági üzem felé hajlanak, idővel csak az ehhez szükséges elméleti tudással és gya­korlattal biró egyéneket alkalmazhatják. Az 1900. XXVII. t.-c. még egy — a gazdatiszti karra vitális intézkedést nélkülöz. Ez az aggkori nyug- dij-biztositása, melynek rendezése a mai viszonyok között halaszthatlan. Vannak ugyan egyes uradalmak, nagy gazdasá­gok és bérlők, kik elismerésre méltó példaadással gondoskodtak gazdatisztjeik jövőjéről, nyugdijat biz­tosítván nekik, de ezek csak kivételes esetek, mig a gazdatisztek túlnyomó százaléka ezt nélkülözi. Pedig ez a fontos létkérdés rendezése oly módon is történhetik, hogy ez nem okvetlenül vonná maga után a birtokos osztály különösebb megterhelését. E kérdés megoldása halasztást nem tűr. Az állam szo­ciális tevékenysége az utolsó években igen nagy ará­nyokat öltött s már a mezőgazdasági cselédek és munkások biztositásáról is történt intézkedés. Lehe­tetlen tehát, hogy gondoskodását a gazdatisztekre ki ne terjessze. Csak ez adhatja meg a szolgálatadók érdekeinek megvédelmezésére hivatott gazdatiszteknek azt a megelégedést, amelyel egyedül képesek felelős­ségteljes állásukra megfelelő önzetlenséggel betölteni. Növényvédelem áprilisban. A tisztogatási munkákat a gyümölcs-, szőlő- és komlókertekben, ha az még meg nem történt volna, gyorsan meg kell ejteni. A száraz fát össze kell gyűj­teni és elégetni. El kell pusztítani a molyokat és her­nyókat, lárvákat és minden kártevőt, amely repedé­sekbe és a kéreg alá húzódik. A további munkák a következők: a gyümölcs­fákon levő fogógyürüket le kell szedni és a bennök talált káros rovarokat elpusztítani. Kora reggel kopog­tassuk meg a fák ágait, amikor is lehull mindenféle ártalmas féreg. Ezeket lepedőkben fogjuk fel és irtsuk. Ha valamely kártevő által erősen meg van támadva egy-egy ágacska, azt vágjuk le. A legfőbb ideje, hogy a pajzstetüt pusztítsuk. Vigyázzunk, hogy mikor lép fel először a vértetü és rögtön alkalmazzuk a szükséges ellenszereket. Keressük fel a hangyafészkeket és forrázzuk le azokat forró vízzel. Az egyes ágyak között ássunk el agyagedényeket, hogy ezekben összefogdoshassuk a tücsköt. Szórjunk ki oltatlan meszet száraz időben a mezei csigák ellen. Fogdossuk össze a babormánybo- garat. Szántsuk körül a frit-, vagy a hesseni légy ál­tal megtámadott gabonát. A nyári gabonát vetés előtt csávázni kell. E célra legalkalmasabb a formaldehyd-csávázás, azon­ban ezt, hogy a gabona csirázóképességének ne irt­sunk, pontosan és óvatosan kell keresztülvinni. Álta­lánosságban Ol—0'2%-nyi koncentráció ajánlatos, ez V4—1/2 I. (40%-os) formaldenyd 100 I. vízre; a csá- vázás idő tartama 10—20 perc. A gyümölcsfákon kivágjuk a varas helyeket, ille­tőleg teljesen eltávolítjuk azokat az apró galyakat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom