Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)

1907-04-26 / 17. szám

6-ik oldal

GAZDAK LAPJA

április 26

amelyek varasok. A behegedt sebeket kivakarjuk és átmázoljuk azokat kátránynyal, vagy faviaszkkal.

Hajtás előtt permetezni kell a gyümölcsfákat réz- mészoldattal, rézszódaoldattal vagy rézmészcukoroldat- tal a varasodás ellen. A fákról vagy bokrokról eltávo- volitott beteg részeket rögtön el kell égetni.

Aki valamely kérdéssel nincs tisztában, az forduljon a rovartani állomáshoz, Budapest, Oszlop-utca, amely díjtalanul ad felvilágosítást minden szakbavágó kérdésre.

Hasznos tudnivalók.

— Uj hordók előzetes kezelése. Ha bort öntenének az uj hordóba minden előzetes kezelés nélkül, akkor a hordótól a bornak nyersfa ize és szaga lenne. Ezt elkerülendő, az ujhordót, mondjuk transport hordót (6—7 hl.) kiforrázzuk szódás vízzel. Erre veszünk 100 liter vizet, melyben 2’5 kgr. szódát oldunk fel. A hordó aknanyilását csukva tartjuk és hengergetve minden oldalára fordítjuk. Ha a viz már nem forró, hanem langyos, úgy kiengedjük a hordóból, melynek kellemetlen anyagait már részben kilúgozta. A torró vízzel mosást folytatjuk mindaddig, mig a kiengedett viz tiszta és Íztelen marad. A kimosott uj hordóba szoktak nem romlott friss seprőt önteni s azzal a dongafákat átitatni; ennek megtörténtével a seprőt kiöntik s a hordót kiöblítik s csak ezután engednek bele bort.

— Tőből letört szarv gyógyítása. A letört

szarv töve 24 órán keresztül hideg vízzel borogatandó, o’yformán, hogy az ellenkező, tehát az egészséges szarvhoz kötünk egy vastag vászonruhát, mely jól tartja a vizet s a ruhát úgy borítjuk át a törött szarv tövére, hogy a hideg borogatás annak a kerületét is jól takarja. Ez azért szükséges, hogy a szarvtö gyu- ladásba ne jöhessen. Ezután a bognárral kifaragtatunk egy fenyődarabot, mely 5—5 centiméterrel hosszabb, mint a tehén fejének szélessége, ott, ahol a két szarv kinőtt. Ezen darab fát úgy kell kivájatni, hogyha a két szarv között és fölött ráillesztjük a szarvtövekre, úgy ennek reá kell a szarvtövekre illeni. Ez azért szükséges, hogy a letört szarv görbén ne nőljön vissza a helyére. Ezután a szarvfogó fa a két szarvhoz nyolcas alakú kötéssel erősen odakötözendő, lehetőleg széles olcsó szattyingkötővel. Végül 3—4 kg. vízben feloldott gipszszel a szarvakat körül tapasztjuk, úgy, hogy az ne mozdulhasson, mert az egyszerű kötésnél a letört szarv mindig elmozdul a helyéről és igy a gyógyulás ritka esetben sikerül, mert a szarvasmarha leginkább a szarvával szokott kapa- ródzni. A gipsztapasztást addig rajta lehet hagyni, mig magától le nem hull, vagy le nem töredezik. Néha 24 napig is hordja a tehén a fején s azután kezd róla töredezni s a gyógyulás oly szépen sikerül, hogy a törött szarvat nem lehet a másiktól megkülönböztetni. Függ. (Jjs.

Hírek.

— Gazdák szervezkedése. Az OMGE. munkásügyi bizottsága legutolsó ülésén a mezőgazdasági munkaadók szervezkedésére tervet dolgozott ki. E terv szerint nem valami országos jellegű, külön szervezetről van szó, mert ilyennek megteremtése nagyobb terheket hárítana a gazdaközönségre, mint amilyeneket ma még önkéntesen vállalni hajlandó. Az elfogadott terv értelmében maguk a gazdasági egyesületek fogják szervezni érdekelt tagjaikat önállóan működő munkásügyi bizottságokban, melyeknek központja az OMGE. munkásügyi bizottsága lenne. E bizottsági szervezetek működésére kidolgozott ügyrendet kötelesen kézhez veszik a vármegyei gazdasági egyesületek s ha el is fogadják, az egyöntetű szervezkedés még ez év folyamán megtörténhetik.

— Az államvasutak kocsirendezései. A hivatalos lap szerdai számában jelent meg a Máv. igazgatóságának pályázati hirdetése 900 személykocsi, 31 kalauzkocsi, 4 posta- és kalauzkocsi, 120 tehervonatu kalauzkocsi és 3880 teherkocsi szállítására.

— Rettenetes szám. Szatmárvármegyéből a múlt március hóban 496-an vándoroltak Amerikába. 496 embernek állított ki útlevelet az alispáni hivatal. Kétszáz ember pedig útlevél nélkül igyekezett mielőbb menekülni ebből a tejjel, mézzel folyó „Ka- naánból-“ból.

— Megint pótadó. A 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozásának költségeire, a legközelebbi vármegyei közgyűlésen, 1%-os pótadó kivetés fog javaslatba hozatni.

— Hazafias románok. Szegeden az ott élő románok hazafias mozgalmat indítottak az iránt, hogy a román ajkú honpolgárok tiltakozzanak azon hazafiatlan akna munka ellen, amellyel egyes román agitátorok meg akarják zavarni az Erdélyben élő román és magyar nyelvű lakosság békéjét. A szegedi románok kiáltványban fordulnak az összes magyarországi románokhoz s rendületlen kitartásra hívják fel őket, a magyar haza szeretetében. Egyben szemérmetlennek és erkölcstelennek jelentik azoknak az eljárását, akik veszedelmesnek tartják a magyar nyelvet a román fajra. A szegediek mozgalma kitűnő hatást tett sok román vidéken.

— A pécsi mezőgazdasági kiállításról. A

pécsi országos kiállítás lesz az első, ahol a magyar mezőgazdasági háziipar, mint nagyobb nemzeti termelési ág vesz részt. A kiállításon harminckét háziipari termelő szövetkezet és vállalat jelenik meg s csak magában a kiállítók tömegtermelése is bizonyítja, hogy a földmivelésügyi minisztérium támogatása mellett minő lendületet vett a mezőgazdasági háziipar s mily jelentékeny kereset forrása már ma is a mezőgazdasági munkásnépnek.

— Szövetkezeti tojás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete eladás céljából Szatmáron, Verbőci-utca 5. sz. raktárán készletben tart fiók telepei által gyűjtött friss tyuk tojást s elárusítja a következő árakon 100 darabonként: válogatott nagyságú thea tojás (sárga szinü) 5 K. 50 f., válogatott nagy tojás 5 K., közép nagyságú 4 K., kissebb 3 K. 50 f., hibás tojás (törött héjú) 2 K. 50 f.

— Lóverseny határnapok. Bécsben április 23, 25, 27. 28., és május 1. Pozsonyban május 2. 3: Budapesten május 4. 5. 7. 9. 11. 12. 14. 16. 17. 19. 20, Sopronban május 5. 9-én tartatnak meg a lóversenyek.

— Hol nyaraljunk? Mint ahogy a tavaly tettük, az idén is a magyar fürdőhelyek pártolására hívjuk fel a közönséget. Szomorú tény, hogy mintegy 80.000 magyar család állandóan külföldön nyaral és legalább 50 millió koronát hagy kint évente. Példát kel vennünk Romániáról, amelynek gazdag családai megfogadták, hogy nem nyaralnak többé külföldön és meg is tartják ezt a fogadásukat. Ha mi is itthon maradunk nyáron, hazai fürdőink fellendülnek, ennek kö-