Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)

1907-04-12 / 15. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA április 12. lását az uj pártvezetőség vállalta. Az általános válasz­tói jog kérdésénél a kongresszus kiadója kijelentette, hogy mihelyt egy radikális polgári párt alakul, akkor azzal rögtön szövetkeznek. E pontnál a következő ha­tározatot fogadták el: „Az országos pártértekezlet Ma­gyarország proletárságát felszólítja arra, hogy hala­déktalanul készüljön a legelkeseredettebb ellenállásra és utasítja a pártvezetőséget, hogy a politikai tömeg­sztrájkot előkészítve, azt teljes sulylyal érvényesítse az esetben, ha az osztályparlament nem akarja az ál­talános, titkos választóijogot törvénybe iktatni.“ A szakszervezetek esetleges feloszlatása esetén elhatározták, hogy a házi szervezkedést és agitációt honosítják meg, mely szükség esetén pótol j a szak- szervezeteket. A házi szervezkedést úgy értelmezik, hogy házankint választanak bizalmi férfiakat és magán­lakásokban jönnek össze. A kongresszus három napi tanácskozásának ez a veleje. Földmivesek kongresszusa. Az újjászervező szo­ciáldemokrata párt „Országos Munkásvédő Szövetségbe husvét két napján Turkevén tartotta ez évi kongresz- szusát. A gyűlésen 242 község 427 küldöttel képvi­seltette magát. A nagygyűlésen napirendre került az aratósztrájk is, melyre a vezetőség kijelentette, hogy az újjászervező szocialista párt elitéli az aratósztrájkot és teljes erővel küzd ellene, mert békés utón mindent el lehet érni a munkásságnak. A kongresszus a veze­tőség ezen álláspontját egyhangúlag magáévá tette. Hírek. — Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi mi­niszter Szatmár-vármegye fehérgyarmati járására nézve Papp József csekei lakost gazdasági tudósítóvá ne­vezte ki. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Péchy László műszaki tanácsost, az ecsedi láp lecsapoló és szamosbalparti ármentesitő és belvizlevezető tár­sulat igazgató főmérnökét, az 1907—1909. évekre, a vízügyi műszaki tanács tagjává nevezte ki. — Tejgazdasági kongresszus. A hazánkban levő tejgazdaságok és tejszövetkezetek a nyáron, au­gusztus hó 29-én és 30-án Pécsett kongresszust tar­tanak, amelyen arról tanácskoznak, miként lehet segíteni törvényhozási utón a tejszövetkezetek hely­zetén. — Mintaméhes Szatmáron. Említettük már, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kebelében működő méhészeti szakosztály kérvényt adott be a földmivelésügyi minisztériumhoz, egy Szatmáron fel­állítandó mintaméhes tervezetével. Még a múlt hóban le is küldetett Kovács Antal méhészeti felügyelő, ki a tervhez a minisztérium nevében hozzájárult. A napok­ban érkezett le a miniszter leirata, melyben 600 ko­rona államsegélyt utalványoz ki a mintaméhes felállí­tásának céljaira. A munkálatok már pár nap múlva megkezdődnek, a városnak a Kossuth-kert melletti faiskolájában. Egyidejűleg intézkedés történt az irány­ban is, hogy a mintaméhes kezelője, a Gödöllön má­jus hó 1—21-ig tartandó tanfolyamra felvétessék. — A nagykárolyi iparkiállitás. A nagykárolyi iparosok által rendezendő iparkiállitás f. évi május 19-én veszi kezdetét és junius 3-áig tart. A vásárral egybekötött kiállítás a városháza nagytermében lesz. — A „Nagyecsedi hitelszövetkezet“ f. hó 7-én tartotta meg alakuló közgyűlését. Az alapszabály­tervezetet 104 tag irta alá, kik összesen 148 üzletrészt jegyeztek 7400 korona értékben. Az 500 koronás üz­letrészeket heti 20 filléres részletekben fogják befizetni. Működési köre csak Nagyecsed községére terjed. Igaz­vonunk a földtől bizonyos mennyiségű ásványi anya­got, mely a termelt növényzet súlyának mintegy 3%-át teszi. A sok ezeréves művelés után s az erőltetett trágyázási rendszerek mellett tehát az ásványi alkat­részek ma már oly csekély mennyiségben vannak meg a talajban, hogy az abban termelt tápszerek mul- hatlanul szegények ásványi részekben. Éhez járul, hogy az állati és műtrágyában oly anyagok vegyülnek a földdel, melyek mig egyrészt kártékony férgek elszaporodását eszközük, másrészt az egészségre ártalmas elemeket foglalnak magukban, így pl. az istálló-trágya szénsavas ammoniákja, mi­előtt növényi sejtanyaggá változik át, az idegeket zsibbasztja. Hogy az emberi és állati idegrendszer annyi betegség iránt fogékony, azt a tudós Platen elsősorban oly tápanyagok évszázadokon át való él­vezetének tudja be, melyek szénsavas ammóniákkal trágyázott talajban termeltettek. A modern biokémikusok teóriái szerint az em­beri egészség elsősorban függ a mezőgazdaságtól, mely kenyérrel, tejjel, hússal, főzelékkel és gyümölcs­csel lát el bennünket; ha ez földjeit egészségtelen anyagokkal vegyíti, növény és állat s velük az em­beriség is egészségtelen lesz és lassan-lassan degene­rálódik. A betegségek iránti hajlandóság, mely az idő­vel együtt nő, arra vezethető vissza, hogy a vérben nincsennek kellően képviselve a feloszlatást akadá­lyozó föld- és só-alkatrészek, melyeknek antiszeptikus és fentartó ereje egészen világos. Hensel, világhírű biokémikus, ennélfogva azon követelménnyel áll elő, hogy vagy a földjavitást kell biokémiai és geológiai alapra fektetni, vagy pedig a növényi és állati táplálékokból hiányzó ásványi alkat­részeket kell ételeinkhez naponkint pótolni. A föld­javitást Hensel őskőzeteknek (pala, gránit, porfir stb.) iszapjával kontemplálja, s az szerinte, ha a talajvi­szonyoknak megfelelően alkalmaztatik, nemcsak ren- tábilisabb lesz az eddigi trágyázási rendszereknél, de kevesebbe is fog kerülni. — A mi a tudós kémikus­nak útmutatását illeti, az ásványi részeknek ételünk­ben való pótlásáról, — az nem is fér be, de nem is tartozik tárcánk keretébe. Szerinte e pótlás eredménye rövid időn belül: az összes szellemi és testi funkci­óknak lényeges emelkedése. A fiziologusok vérünknek ásványi alkatrészeit „élettani sóknak“ nevezik, melyek az egészséges vér- enyvvel organikus összeköttetésben vannak és a kö­vetkezők: káli, nátron, mész, mágnézia, vas, mangán, fluor és klór; ezeken kívül van a vérben foszfor-, szén-, kén- és kovasav. Az emberi organizmus e vas- és földsókból meríti az életerőt. Nemcsak az emberi szervezet fejlődése és fentartására szolgálnak ezek, de ők képezik az őskőzetnek is éltető alkatrészeit, ellen­tétben azon alkatrészekkel, melyek, — mint a higany, ólom, réz, antimon, arzén stb. — a szervi élet meg­ölök Az „élettani sók“ adják meg szervezetünknek alakját, összetartását és összmüködését. Ezekből fej­Szabadairaazett »uj * US (Venyige) szecsHaVájó, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gaz­dáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kováes Mihály szabadalma Ermihalyfalván, megtekinthet« 8 megszerezhető a Szatmárm. Gazá. Egyesület Fogyaszt és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél SS korona árban

Next

/
Oldalképek
Tartalom