Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)

1907-04-12 / 15. szám

árpilis 12.

GAZDÁK LAPJA

5-ik oldal.

gatósági elnök lett Téglás Lajos, (kinevezett.) Igazgatósági tagok: Finta Sándor, Szakái Sándor, Bakos Károly, Szántó Gyula, Katz Bernáí és Erdélyi Ferenc. Felügyelő-bizottsági elnök: Kerekes János, (kinevezett.) Tagok: Biró Lajos, Murkuj Bálint és Hunyadi Kálmán. Könyvelő: Orosz István. Pénztárnok: Szűcs Bálint.

— Heti lóvásár. A Tatterszallban f. hó 14-én tartott heti lóvásárra felhajtottak 396 drb. I. 264 drb. II. oszt., összesen 662 drb. lovat. Elkelt 326 drb. ló.

— Tenyészállat árverés. A vasmegyei gazdasági egyesület érdekes módját honosítja meg a tenyészállat beszerzésnek. A földmivelésügyi miniszter támogatásával Szombathelyen e hó 5-én tenyészbika és tenyészkan árverést rendez. Elsőrendű tenyészetek állatait bocsátják árverésre, oly módon, hogy a kikiáltási árat a 20%-kal leszállított becsár képezi. Első sorban a községeknek kívánják ily módon az apaállat szükségletük beszerzését megkönnyíteni. A községeket ezenkívül részletfizetési és százalékos árkedvezményben is részesítik, ezenkívül az egyesület a megvett állatokért bizonyos ideig szavatosságot is vállal.

— Vándor pincemesterek a szőlőbirtokosok tanácsadására. A budafoki pincemesteri kurzuson alkalmazott öt pincemestert Darányi miniszter utasította, hogy a szőlősgazdák kívánságára utazzanak a helyszínére és a borkezelési munkálatok helyes vezetésében gyakorlatilag működjenek közre. A vándor pincemesterek útiköltségeit az állam viseli. A szőlő- birtokos csak a vasúti állomástól való kocsit bocsátja a pincemesterek rendelkezésére, ezenkívül teljes ellátást és napi három koronát ad a pincemesternek. A pincemesterek kiszállásáért a budafoki pincemesteri iskolához kell fordulni.

lődik testünkben azon villamos áram, mely maga az élet. Organizmusunk élettani működésére tehát lényeges, megvannak-e tápanyagainkban s a tápanyagokat szolgáltató talajban, kellő mértékkel azon ásványi alkatrészek, melyekből az említett „élettani sók“ keletkeznek.

Had fejezzük be tárcánkat Hensel következő szavaival, melyek az előadottaknak mintegy összefoglalását képezik:

„Annak beismerése, hogy a termőföldből az ásványi alkatrészek szükséges mértéke hiányzik s ennélfogva azok pótlása fontos kérdés, — a mértékadó köröktől még távol áll. Ehelyett mindent elkövetnek, hogy a földek visszás trágyázása által sok, de egészségtelen tápszert termeljenek. Mikor aztán ezek élvezete által az emberi s állati vér ellentálló ereje lefo- koztatott, a legképtelenebb gyógymódokkal és mérgekkel akarják azt pótolni. Nem volna-e sokkal természetesebb, ha az emberiség legősibb, s az élettel legszorosabban összefüggő foglalkozásánál, a föld- mivelésnél, térnének vissza azon irányzathoz, melyet nemcsak a legmodernebb tudomány: a biokémia, de a legrégibb hagyomány is: földünk őstörténete, indikál“.

TnWó«ó.

— Méhészeti tanfolyamok. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1907. év folyamán hat időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosztás mellett: május hó 1—21-ig földmives kisgazdák, junius 1—15-ig erdőőrök, junius 18—23-ig lelkészek, julius 1—21 és julius 24-töi augusztus 15-ig néptanítók; végre augusztus 13—31-ig nők számára. Céljuk ezen tanfolyamoknak, hogy az azokon résztvevők a méh- tenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák, valamint, hogy a méhkaptáraknak és méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is megtanulják. Mindegyik tanfolyam hallgatói annak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják s a m. kir. államvasutak a távolsági forgalom 7—16 vonalszakasza között lévő valamelyik állomásáról jönnek, a személy és vegyes vonatok III. kocsi osztályában érvényes féláru menetjegy váltására jogosító igazolvány küldetik, melynek ára a visszautazás költségeivel együtt, a tanfolyamokról való elutazások alkalmával fog megtéríttetni. Minden egyes tanfolyamra 20-20 hallgató vétetik fel. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egy koronás bélyeg- jegygyel ellátott folyamodványukat, melyben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra való felvételüket kérelmezik, am. kir. földmivelésügyi miniszterhez címezve, feleiteshatóságuk utján, a földmivesek s más foglalkozásúak pedig községük elöljáróságának ajánlásával ellátva, az illető tanfolyam kezdete előtt legalább egy hónappalnyujtsák be.

— Magyarország földmivelésügye 1905-ben. A m. kir. földmivelésügyi miniszter kiadványa. Ismerteti hazánk őstermelésére vonatkozó összes lényeges változásokat, melyek 1905-ben történtek. Kitűnik a változásokból, hogy azok az őstermelési berendezkedések, melyek általában a közvagyonosodást célozták beváltak, s ho^y ezeket a jövőben sukcessive fejleszteni fogják. A füzethez csatolt statisztikai táblázatok szerint a mező, erdő és vizgazdasági termékek kiviteli és behozatali forgalma a rósz termés-viszonyok dacára, jóval fölülmúlja az előző évekéit s a behozatali többlet relációja a kivitelhez, lényeges javulást mutat fel. A 142 oldalra terjedő füzet a m. kir. földmivelésügyi minisztériumban kapható.

— Gazda felelőssége balesetékért. Olyan balesetekért, amelyeket az illetőnek saját gondadansága okozott, a szolgálatadót vagyoni felelősség nem terheli. A szolgálatadó akkor tartozik balesetből eredő károkért kárpótlást nyújtani, ha a baleset az ő mulasztása, gondatlansága, vagy jogtalan cselekménye okozta. Újabb joggyakorlat szerint megállapítják a bíróságok a szolgálatadó gazdának kártérítési felelősségét olyan esetekben is, amidőn az üzem, amelyben az, akit a baleset ért, alkalmazva volt, a testi épségnek állandó veszélyeztetésével járt.

— A konyhakerti növények betegsége. A

magyaróvári növényélettani és kórtani állomás adjunktusa, Hegyi, Dezső, régen érzett hiányon segített a konyhakerti növények betegségeiről való munkájával. A földmivelésügyi miniszter rendeletére az állomás ezt az ügyes és szakavatott munkát a gazdáknak, ha azért odafordulnak, megküldi.

— A hó. Az Országos Vízépítési Igazgatóság jelenti: A legutóbbi jelentések szerint a síkságról és előhegyekről a hó teljesen elolvadt, de a magas hegyeken még nagyon jelentékeny hótömegek vannak. Az északi és északkeleti Kárpátokban és az Alacsony Tátrában 3—4 méterig, a Tisza és Szamos vízválasztóján 3—5 méterig, a Margitán és Körösök vízválasztó