Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-05 / 14. szám
VI. évfolyam. Szatmár, 1907. április 5. 14-ik szám. GAZDÁK LAPJA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET-ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár. Verbőci-utca 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézepdők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. A rabok felhasználása mezőgazdasági munkáknál. (B) Beregszász város munkásügyi bizottságának egy határozata fekszik előttünk; az ottani gazdasági egylet kezdeményezésére elhatározta ugyanis ez a bizottság, hogy az igazságügyminisztertől a raboknak a szőlőmunkára való felhasználását fogja kérni. E határozat annyira közelről érdekel bennünket, hogy nem mulaszthatjuk el, hogy ezzel a kérdéssel magunk is ne foglalkozzunk. Nem az első lépés már ez ebben az irányban. A kivándorlás okozta munkáshiány pótlása ezt az eszmét már régebben megérlelte a gazdasági érdekkörökben. Pár évvel ezelőtt magunk is tettünk kezdeményező lépéseket ebben az irányban,^-azonban sajnos, az illetékes körök részéről merev visszautasítással találkoztunk. Évek teltek azóta, s e kérdés égető szükségességét bizonyítják az újabban megindított ily irányú törekvések; igy Szatmár sz. kir. város legújabban indított erős mozgalmat ez irányban, de sajnos ezúttal már az érdekkörök legmelegebb támogatása dacára, a minisztérium elzárkózott a kérdés elől. Előbb jeleztük, hogy most meg már Beregszász indít ugyanily mozgalmat. Tehát jele, hogy a kérdés fontos; de ha a maradiság következetes, akkor a beregszászi határozat sorsa is meg van pecsételve. Pedig ez a kérdés valamivel több figyelmet érdemel! Rámutatunk e célból arra a nagy mérvű kivándorlásra, amely a munkaerő teljes elvesztését vonja maga után. Már pedig ezt a munkaerőt pótolni kell, mert ha nem tesszük, munkáskéz hiányában birtokaink műveletlenül maradnak s az az ország, mely tisztán mezőgazdaságból él, a munkaerő híján megélhetési forrásától is meg lesz fosztva. Ily körülmények közt nem csoda, ha kapkodunk a levegő után és keresünk módozatokat a megélhetésre. Törvényekkel biztosítjuk a munkás nép jólétét, segély pénztárt, nyugdíj intézményt, modern lakásokat biztosítunk neki, csak hogy visszak édesgessük, parlagon maradó földjeink megművelésére erőnket meghaladó gépvásárlásokba bocsájtkozunk, a sztrájk eshetőségei ellen minden eszközzel védekezni próbálunk, már-már a katonai apparátust is követelni kezdjük biztositásul s mikor ily rendkivüli eszközökre utal a végszükség, akkor a börtönök ezer és ezerre menő munkaereje kihasználatlanul hever. Mert, hogy ezek kihasználásának számbave- hető akadálya nincs, biztosítja a külföldi példa, hol Szatmárvármegyei Takarékpénztár r.-t. Szatmáron. Befizetett részvény és tartaléktőkéje meghaladja az egymillió koronát. Fiókintézete: Fehérgyarmaton és Szinérváralján. Termény és áruraktára: a szatmári vasúti állomás szomszédságában ipar-vágánynyal a magyar államvasut szatmári állomásán és a Szatmár—erdődi, valamint a bikszádi h. é. vasút vonalán. — Az intézet főbb üzlet ágai: Kamatozó takarékbetétek elfogadása betéti könyvecskékre. Váltók leszámítolása. Jelzálogi bekebelezés mellett törlesztéses kölcsön nyújtása. Előleg-kölcsön az intézet raktárában elhelyezett termény és egyéb árukra, valamint értékpapírokra. Elfogad beraktározásra termény és egyéb árukat. Közvetíti, ha a tuiajdonos kívánja, a beraktározott 327 termények tömeges eladását. Közvetít minden bankszakmába vágó ügyleteket. 52—31 Mai számunk 12 oldal.
