Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-05 / 14. szám
2-ik oldal GAZDAK LAPJA április 5. széltében felhasználják a rabmunkát, sőt biztosítja egy lokális érdekű intézkedés is, mely nálunk is megengedi —Tokaj hegy alján — szőlő felujitás- hoz a rab munka felhasználását. Különben, hogy ebben semmi veszedelem nincs, mutatja, hogy a rabmunkának közmunkára való rendszeres felhasználását nálunk is megengedi a törvény, ha pedig ez lehet, mért ne lehetne felhasználható oly esetekben magán munkára is díjért. Lehet, hogy eredményre még a beregszászi határozat sem fog vezetni, de bizton reméljük, hogy előbb-utóbb meg fog oldódni ez a kérdés, ha még többen fogják sürgetni. Derout a tőzsdén. A fedezetlen határidőüzlet elleneseinek erős fegyvert adnak kezébe az utóbbi napokban a börzén lefolyt események, melyek egyúttal élénk világot vetnek a tőzsdén tomboló hazárd játékokra is. A fizetésképtelenségek bejelentése során kitűnt, hogy nehány tőzsdeügynök százezer métermázsa számra adott el papiros búzát, olyan gabonát, amiből nekik egy vékával sem termett. Ezek az urak tehát a la baisse spekuláltak s az árfolyam letörésével igyekeztek nyereséghez jutni. Megmagyarázni sem kell, hogy a csekély forgalmú budapesti tőzsdén milyen nyomasztó hatása van annak az áralakulásra, ha piacra vethetnek sok százezer métermázsa gabonát, mintha az valóban léteznék s ha emellett a spekuláció a hangulatkeltésnek minden eszközét felhasználja, hogy a felesleg látszatát keltse, holott a valóságban áru nincs. Most belebuktak a baisserek a spekulációba, mert a kedvezőtlen tél után a közlekedési akadályok és a tartózkodó kínálat miatt nem lehetett a gyenge kezű játékosoknak sokáig tartani. Bizonyára lehetett volna még tartaniok a szuszt, de a spekuláns urak az értéktőzsdén is játszottak s miután itt letörtek a new-yorki események miatt, kénytelenek voltak csődöt mondani. Örvendeni ezen a bukáson nem lehet, mert ha ez a spekuláció sikerül és érvényesül, a termelő okvetlenül kárát látja ugyan, bukásából azonban haszna nincs, mivel a javult árfolyam pillanatnyi előnyeit megint csak a tőzsdei spekulánsok aknázzák ki és-nem a gazdák. De nemcsak a termények áralakulását befolyásolja károsan az efféle különbözeti játék, hanem lehetőséget ad arra, hogy egyes szenvedélyes és merész játékosokból jelentős tőzsdei existenciák fejlődjenek ki, akik egy lapra tesznek fel mindent s a legkisebb derout hatása alatt elbuknak, magukkal rántván számos jóhiszemüt, káros zavart idézvén elő a gazdasági életben. jelen esetben is a fizetésképtelenségek s az ezek következtében nehány kétkézben tartott papirosra nézve fokozódott értékcsökkenésnek okát egyenesen a különbözeti játékokra vezetheti vissza; az oka a derout izgalmas és romboló lefolyásának. Újabb érvet kaptunk tehát ahoz — ha ugyanis már nem volna elég — hogy a lehető legerélyesebbe n követeljük a tőzsde reformálását, a fedezetlen határidő üzletek kiküszöbölésével. D. Kisgazdák helyzete. Pár év óta sokat foglalkoztat minket a kisgazdák szomorú helyzete. A tarthatlan állapotok, melyek manapság minden foglalkozási és kereseti ágban egyre szomorúbban mutatkoznak, különösen a nemzet zömét képező kisgazdáinkat sújtják a legsúlyosabban. A rájok nehezedő terhek évről-évre emelkednek, bevételei, keresete pedig ugyanolyan arányban csökken. Az élelmiszerek általános drágaságából nem emelkedik jövedelme, ellenben annak következtében megdrágult munkabér újabb megterhelés rájuk. Ez a kétségbeejtő állapot a kisgazdáknak sok keserűséget okoz, ami alkalomadtán ki-kitör belőlük. Közreadunk a következőkben egy beérkezett levelet, melyét Balogh Ignác csengeri birtokos irt hozzánk. Levelében több okot sorol fel, melyek a kisgazda osztály pusztulását okolja s világosan állítja elénk a szomorú helyzetet. „Pusztulni kell a kisbirtokos osztálynak Magyar- országon a mai viszonyok között. Eljött a kisbirtokosok végórája, mint hajdan a Megváltóé! Elmondhatjuk mi is a Megváltóval: „Ki velem egy tálba mártott, Az ütött ellenem pártot!“ Mert a kisbirtokos osztálylyal a munkása egy tálba mártott s mégis most ellene ütött pártot! Mert a többi sztrájkolóktól a mezei munkások is eiörököl- ték ezt az átkozott sztrájkot. Ma már a mezei munkás csak úgy kötne a legtöbb helyet szerződést, hogy a viszony fordítva legyen: a gazdáé maradjon a munkabér s a munkásé maradjon a felesleg. Nem gondolva azzal, hogy a kis gazda bizonytalanságnak van kitéve, holott a munkabér — úgy, mint a tisztviselők fizetése — biztos alapon áll, mert az a kisbirtokos — akár jó, akár gyenge a termése — reá van utalva a munkásra s fizeti. Tudja jól az a munkás, hogy az a kisbirtokos türelmes, mint az ártatlan papír, írjanak reá bármit - még se sztrájkol — hanem ha a türelmetlen viszonyok között elszegényedik — itt hagyja szülőhazáját s — kivándorol tengeren túlra: Amerikába! És hogy az oka mi lehet: több hatósági közeg csodálkozik rajta, holott az ok nyilvánvaló: a tulterhel- tetés, a 67 óta kitalált sokféle adónemek által. Holott tudjuk mindnyájan, hogy a kisgazda sorsa bizonytalanságnak van kitéve: a Gondviselő kezében van, s sokszor az is mostoha hozzá. A 67-ben megállapított képviselői fizetést hova emelték? A nemzetszerető Angliában a képviselő vasúti szabadjegyért vállal mandátumot. De nállunk jfitnáen gazdaságban nlüsUlözlietetleti eszKözöH Ká1m^rrstarunt^^^ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre, azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a^Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Éti Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—36 Sürgönyeim: Kalmár-rostagy ár.
