Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-15 / 7. szám
február 15. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. azokat megfelelő ápolásban kell részesíteni. Első sorban pedig gondoskodni kell arról, hogy azoknak megfelelő táplálék álljon rendelkezésükre. A gyümölcsfákat kevés helyen részesítik megfelelő trágyázásban. Az istállótrágyát nem igen adogatják a gyümölcsfa alá. De a komposzt, emberi ürülék, trágyalé, vér stb. szintén csak ritkán alkalmaztatnak. A mesterséges trágyaféléknek minél szélesebb körben való alkalmazása szintén kívánatos volna. Ezen trágyafélékkel módunkban volna az egyes tápanyagokat olyan mennyiségben alkalmazni, amily meny- nyiségben azokra szükség van. A műtrágyák segélyével a fa gyorsabb növekedését, a gyümölcstermelés jelentékeny fokozását lehet elérni. A mesterséges trágyafélék közül a káli az erőteljes növést és dús hozamot mozdítja elő, miért is a kálitrágyázás különösen a termésben levő fáknál igen fontos. A foszfortrágya szintén fontos, mert a gyümölcsképzésre hatással van és kálival együttesen alkalmazva a gyümölcsök tökéletes fejlődését mozdítja elő. A nitrogén a levél és faképződést mozdítja elő, a gyümölcsök fejlődését elősegíti és a hozamot is növeli. A gazda tehát, a körülményeknek megfelelő trágyafélét választhatja ki és alkalmazhatja azt, a melyik céljának teljesen megfelel. Ha úgy a faképzés, mint a termés előmozdítására akarunk hatni, akkor együttesen fogjuk alkalmazni a mütrágyaféléket, különben pedig csak a célnak megfelelőt. A mütrágyaféléket a gazda mindig maga szerezze be külön-külön, ne pedig kész keverékben vegye meg. 1. A japán földmivesek ugyanis az ő utólérhetlen ügyességükkel és hangya-szorgalmukkal a tavak, folyók és patakok vizét zsilipek és csatornák segítsége által földjeikre vezetik, melyeket 25—30 cm. magasságig árasztja el a viz. Ebben a vízben kezdik meg a földnek rizs alá való művelését. Ilyenkor munkában van a földmivesnek egész családja. Öreg, fiatal és gyermek, férfi, asszony és leány: mind a vízzel elborított földön dolgozik. Az asszonyok hosszunyelü, horgas kapákkal, a férfiak széles csákányokkal forgatják a viz alatti talajt; a gyerekek és az öregek szálankint széjjelszedik a magas rizspalántákat ; az ifjak és leányok pedig beültetgetik azokat a frissen fölkavart földbe. Egy francia utazó elragadtatással ir e jelenetekről. „Megható látvány, — irja a többek közt, — amint szegény és gazdag, kicsiny és nagy egyesül és egyenlővé lesz a munka nemességében. Férfi és nő, ifjú és öreg, gyermek és leány, minden kosztüm nélkül dolgozza a vizboritott földet, jó kedvvel, serényen, vidám kacagás közt. Óra számra néztem, elhallgattam őket. Soha semmi illetlent nem vettem észre s egyetlen szót nem hallottam, mely a meztelenségre célzott volna, vagy legtávolabbról is sértette volna a jó erkölcsöt. Mélyenfekvő morális alapjai vannak e ténynek, mely híven tükrözi vissza a japán földmivelő nép jellemének legkedvesebb vonásait: a természetességet és az erkölcsök tisztaságát.“ A talaj tavaszi porhanyitása. Az okszerű talajmivelés fő elve az ősszel meg- száritott talajon tavaszszal a szántást, amennyire lehetséges, mellőzni és helyette az extirpálást, grubberolást, esetleg csak erős fogasolást alkalmazni a korai vetés előtt. Ezt ajánlani nem lehet eléggé a gazdák figyelmébe, _ különösen a mi szárazságra hajló éghajlatunk alatt. És pedig azért, mert az ilyen talajmiveléssel megőrizhetjük talajunk nedvességét. A tavaszi szántásba vetett növények hamarább megérzik a szárazságot, mint a grubberolt talajba vetettek. Az ilyen talajokban a műtrágyák kedvezőbb hatást fognak gyakorolni. A nedvesség konzerválásán kívül a porhanyi- tás előnye az is, hogy a grubberolást korábban kezdhetjük meg, nyirkos földet nem hozunk a felszínre, mint a szántásnál. A vetést idejében végezhetjük el. A grubberolt föld vetése kevésbé gyomos, mint a szántott földi vetés. A tavaszi szántást tehát csak akkor alkalmazzuk, ha a talaj erősen összetömődött, ha annyira elgyomosodott, hogy a porhanyitással megfelelő munkát nem tudunk végezni. A tavaszi porha- nyitás lazább szerkezetű, homokos talajokon esetleg egy fogasolásból állhat és megfelelő is lehet az. Minél kötöttebb a talaj, annál kevésbé fogunk jó munkát végezhetni a fogassal, annál inkább kívánatos a grub- ber, extirpátor alkalmazása. Az őszi szántásnak tavaszi szántása mellőzhető a későbben vetendő növények alá is. A porhanyitás kedvező hatással lesz azon növényekre is, sőt gyommentes talajon a kései vetések alá a tavaszi szántás mellőzésével ismételt porhanyitással is előkészíthető a talaj. A tavaszszal elszórandó foszfortrágyák ilyen talaj előkészítés esetén a porhaA rizs aratása és kicséplése őszszel történik époly vidám munka és ernyedetlen szorgalom mellett, mint ültetése. Mikor aztán a rizsföldekről levezették a vizet, bevetik azokat október hó első felében árpával, vagy rozszsal. Azon helyeken, melyekről nem sikerül teljesen levezetni a vizet, kellemes izü retek- és gyökerféle növényeket termesztenek, melyekből az olcsó, de változatos japán konyhának sok kedvenc fogása készül. A japán földmivelésnek, mint az elmondottakból látjuk, főterménye a rizs, mely ott a legfőbb táplálék. A rizs után jönnek a búza, rozs, árpa és a köleskása. Virágzó a bab, borsó, retek, zöldségek, fűszerek s ehető gyökerek termelése. Gyümölcsöt csak a hegyek s dombok oldalain tenyésztenek, leginkább szilvát, barackot, cseresnyét s nehány körte és almafajt. A déli vidékeken s a szigeteken gyönyörű thea-, indigó- és dohány ültetvényeik vannak. Állattenyésztésük úgyszólván alig van. Lovakat csupán hadászati célokra s állami ménesekben tenyésztenek. A 40 milliónál több lakost számláló országnak a szarvasmarha állománya nem tesz ki egy milliót. A sertés és juh még kevesebb. A baromfitenyésztés elég virágzó. Azt kérdik erre olvasóink, hogy megfelelő állat- tenyésztés hiányában, a földnek oly nagymérvű kihasználása mellett, hogyan történik a talajjavítás s mi helyettesíti az igavonó jószág munkáját? Kéh. Joó £ászlí dra- fsfezerfsz 78 30 52 üzletét 19o6. évi május 1-től a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
