Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-08 / 6. szám
február 8 GAZDÁK LAPJA utáni munkáért deputatum nélkül 5 korona, deputa- tummal 4 korona. A munkások fejenkénti megszerzési dija 5 korona (előreláthatólag több lesz). A munkások utazási költsége (a galíciai magyar határállomástól a rendeltetési helyig és annak idején vissza) a munkaadó által fizetendő. A munkások fejenként 10 koronáig terjedhető foglalót igényelhetnek, amely összeg nekik szerződéskötéskor átadandó. Gazdák szervezkedése a munkásviszonyokkal szemben. Az általános szervezkedés keretén belől újabban a nagykárolyi járás szervezete is nemcsak teljes befejezést nyert, de a járás területén szervezett kisebb körzetek is megfeleltek hivatásuknak, gyűlést tartottak, a szolidáritást kimondották s megállapították a munkabéreket. A Vállaj—Mérk—Csanálos és Börvely községekből alakult körzet január hó 14-én megtartott gyűlésén megállapították a következő munkabéreket: Napszámbérek: Férfinek Nőnek Január és február hóban 80 f 70 f Március hóban 100 f 80 f Április hóban 120 f 80 f Május hóban 120 f 100 f Junius hóban 160 f 120 f Julius Aug. és Szept. hóban 200 f 150 f Október hóban 160 f 120 f November hóban 140 f 100 f December hóban 100 f 80 f 3-ik oldal Aratási bérek: Heti élelmezéssel fentföldi gazdaságokban 13-án rész és heti ellátásban 7 korona. Heti élelmezés nélkül 11-ik rész. Lápi birtokokon fentjelzett heti élelmezéssel 12-ik rész, heti élelmezés nélkül 10-ik rész. Elemi csapás esetén biztosék, fentföldi gazdaságokban kat.-holdankint 8 korona, lápi gazdaságokban kat.-holdankint 10 korona. Ezen biztosítékokhoz heti élelmezés nincs. Csépiés. Úgy az őszi, mint a tavaszi terményekből 4% hetenkint segy embernek 1V2 liter pálinka. Elemi csapás esetén férfiaknak 2 korona napi dij, leányoknak 1 K 40 fillér. Hetenkint férfiaknak 1 x/2 liter pálinka. Az esetben, ha a munkások biztosítékért dolgoznak, tartoznak napfeljötte előtt fél órával a munkát megkezdeni és naplement után félóráig dolgozni. Végre megállapították a cselédbéreket s szolidaritást mondtak ki a helyüket év közben változtató cselédekkel szemben. A Mezöterem, Kaplony, Kálmánd és Fény községeket magában foglaló kör ugyancsak 14-én szervezkedett, megállapítván a cseléd és a következő munkabéreket : Aratás: Őszi és tavasziakból részben adatik 12-ed rész, továbbá holdankint06—1 liter pálinka. Ha pénzért tel- jesittetik az aratás, ez esetben 7 korona minden kát. hold után. a híres — nevezetes „Lőcsei kalendáriumnak“ — az a nyilatkozata, hogy „a dohányzást, mint minden rósz szokást, az átkos némettől vette a magyar nemzet.“ Különben nemcsak a lőcsei kalendáriumban, hanem a magyarosabb vármegyék és városok is úgy vélekedtek, hogy „a nemtelen dohányszivás, valamiképen a cifra nadrág és a szalavárdi“ alávaló német divat. Épen azért minden erejükből küzdöttek ellene, és kutyába se vették (pro nihilo reputatur determi- náltaíott) azt a császári pátenst, melyet a „magyarirtó“ Lipót császár adott ki 1702. évben, s mely megengedte és szabályozta a dohányzást. Nemcsak a dohány szívását, hanem annak termesztését is szigorúan tiltották a megyék és városok statútumai. „Elvégeződött, hogy senki a kertekben és határban dohányt ne merjen vetni, mert ha vetne, in e casu elplantált dohány kiirtattatik s rajta 12 forint kegyelem nélkül megvétettetik.“ •rt szomszéd Biharmegye a dohányárusok ellen hozott igen kemény rendeletet. „Beste lélek fiai, kemény nyakú rácok, úgy járjatok dohánytokkal megyénkben, hogy rajta kapatván, utolsó szententia száll fejetekre.“ Vármegyénk inkább tüzrendőri szempontból hozta meg a dohányzásra vonatkozó szigorú tilalmait. „Minthogy sok példák lévén arról, hogy a füstös dohán áltol nem kevés helyek, faluk és városok éghetette- nek el: ennek eltávolítására nézve 12 forint, vagy megcsapattatás büntetése alatt füstös dohánt se az falun, se utcákon se háznál és akárhun ne merészeljen színya.“ Egyes határozatok indokolásában közgazdasági okokat is találunk a dohánytermelés eltiltásánál. A XVII. század végének magyar gazdái abban a téves hitben éltek, hogy a dohánynak a termelése megrontja a földet s nagy kárt okoz a kerti és mezei vetéseknek, a gyümölcsfáknak és a méheknek. A papok pedig azt hirdették, hogy a dohány igen alkalmatos mindenféle „rút nyavalyák" terjesztésére, „bübájosságok és boszorkány mesterségek“ gyakorlására és igy „az igaz keresztyéneknek megrontására.“ Ez a felfogás eléggé megmagyarázza a dohányzás következetes üldözését. Városokban és falvakban nehezen is terjedt az uj divat, annál általánosabb volt azonban a katonáknál és pedig nemcsak az országunkban portyázó török hordáknál s a császári csőcselék csapatoknál, hanem a vitéz kurucoknál is, hol MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító = TEMESVÁR = mag-, növény-, rózsa és fa-nagy- j tenyészetek. (Művelési terület 94 hold) ----------- VILÁG KI VITEL 1 -----------! A LEGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésretőkédé ™bílnwmmSfhatátun)' A legnemesebb gyümölcs- disz és sorfák mindenütt jól és biztosan gyarapodnak.) Alegszebbfenyőfélék, díszcserjék, rózsák cserjéi, valamint rózsái a léteié legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bórmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. Dusán illusztrált főárjegyzék " kivins4gra bá“ inJyen
