Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-04 / 1. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA január 4. minden vonaton 260 utas kényelmesen elhelyezkedett és ez a kis vonat képes volt igy egyik kiállítási területről a másikra naponta 60.000 embert szállítani s ezen mindössze 10 centbe (4‘5 fillér) került az utazás. Ezenkívül közlekedett automobil, benzin motoros társas kocsi, szóval egész raja az egyéb közlekedési eszközöknek is. Üljünk fel tehát e kis villanyos vasútra, nézzük meg ezt a részt is, mert hisz bennünket, gazdákat első sorban ez a kiállítási rész érdekel; amint megérkezünk, • azonnal utunkba esik az automobil és kerékpár pavil- lon, ebbe belépve rögtön szemünkbe ötlik a nagy harc, mely e két közlekedési eszközt gyártó gyáripar közt folyik, mindegyik a magáét kívánja az emberiség javára nagyobb hasznot hajtó közlekedési eszköznek feltüntetni; kétségtelen, hogy az itt látott motoros kerékpárok nagy haladást mutatnak, ámde bennünket, gazdákat, ez kevésbbé érdekel, inkább a gazdasági célokra szerkesztett automobilokat nézzük, melyeknél valóban sok és nagy haladást látunk; ámde az árak, a komplikált szerkezet s a drága üzemköltség s fen- tartás, még mindig óriási mértékben választ el bennünket annak gyakorlati használatba vehetésétől; tegyük fel, hogy egy jobbmódu vidéki kisebb gazda használatára beszerezne is egy ilyet, ha ez elromlik, hol és kinél javíttassa azt meg falun, hol nincs még lakatos se, legfeljebb talán egy kis falusi kovácsmühely s benne a falun tanult s talán automobilt még nem is látott kovács majszter úr az inasával; amig tehát ezen közlekedési eszköz szerkezete egyszerűsítve nem lesz, hogy azt a mi vidéki iparosaink is megjavitani tudják s afc üzemköltség és fentartás olcsóbb nem lesz, addig mi gazdák ezt alig fogjuk gazdaságaink használatába ve- I hetni, marad az tovább is a jobb módúak drága sportja, a gazdákra nézve pedig — különösen a luxus hogy a fizika a biológiában rendkívül nagy szerepet visz s hogy nagyon sok jelenség, melyek a szervi élet jelenségeiül szerepelnek és tűnnek föl, nem egyéb, mint az életnélküli anyagnak a fiziko-kémiai törvények szerint való átalakulása. A Leduc mesterséges növényeinél a csírázást növekedést, megbetegülést, elhalást, szóval: a szerves élet funkcióihoz hasonló valamennyi jelenséget a kong- reszus tudósai a fizika s kémia törvényeiből magyarázták ki. Ha e kimagyarázás helyes, mint ahogy az,: nem lehetne-e a valóságos szervi életnek, mint ilyennek igen sok jelenségét ugyancsak a fiziko-kémia törvényeire vezetni vissza? s nem következtetjük-e joggal, hogy eddig élettani, sőt lélektani alapon magyarázott igen sok tünemény, alapjában véve nem más, mint a fiziko-kémikus rendnek visszahatása, reakciója s végső elemzésében nem egyéb villamosságnál vagy delejességnél ? . . . Nagy probléma ez! Megfejtése gyökeres változást, hogy ne mondjuk: forradalmat fog szülni nem csupán a közgazdaság sokféle ágaiban, hanem az emberiség társadalmi és fizikai életének tágas birodalmában is. K. lótenyésztés terén — kárttevő találmány; ezt különben, hogy tényleg az, különösen Franciaországban, Páris- ban tapasztaltuk legjobban, hol ezelőtt a legszebb magán fogatokat láttuk a boulognei erdő felé hajtani, most pedig azon legtöbbnyire „töff-töff“-el robognak végig a legelőkelőbb családok is kirándulás és sétakocsikázásokra. Magába Milanóban is van már egy nagyobb szabású automobil gyár; nálunk tudtommal ily gyár még nem is létesült, az itt látható automobilok tehát a magyar ipar nagy dicsőségére, külföldi gyártmányok. Menjünk most már a kocsi kiállításba, mely maga körülbelül 5000 négyszög méter területet foglalt el. Itt látjuk, hogy a durva nyers anyagból mint lesz gépek segélyével a legnagyobb igényű kocsiközlekedési eszköz is előállítva; bemutatva lettek a nyers anyag és a feldolgozás fokozatai egész a legfinomabb kivitelig; az olaszok természetesen a legnagyobb részt-foglalták le az egész területből, azután a franciák és oroszok vettek még részt benne; az olaszok nagyon szép kollekciót mutattak be személyszállító kocsik és a náluk használatos két magas kerekű, a régi római rendszerre emlékeztető erős taliga forma teherszállító kocsijaikból ; volt azután ott díszes hordszék kollekció is tőlük — még ezt úgy látszik a pápaságra való tekintettel nem felejtették el. — Az oroszoknak érdekes volt eredeti szánkollekciója, a franciáknak pedig a könnyed homokfutó és rendkívül könnyű, a mi úgynevezett Kölber-féle kocsijainkhoz hasonló zárt és nyitott hintójaik; igen praktikus látni való volt itt még a különböző istálló és lóállás berendezés és felszerelés j is, a luxus, a tenyész és egyszerű gazdasági lovakra, melyet a franciák mutattak be nagyrészt; ezen mintákból hazánkban az egyszerű gazdasági célokra alkalmas lóistálló és lóállás berendezést különösen ott, hol a trágyalé gyűjtés nagyon szükséges, igen üdvösnek és hasznosnak tartanám, itt voltak bemutatva az összes állatorvosi műszerek, preparátumok, különféle patavasalások, lovász- és kocsis-ruházatok, ló- és nyeregszerszámok és mindenféle istálló eszközök és felszerelések; hiába, habár a franciák kisebb méretekben, mutatták is be ezen gyártási águkat, de e téren az olasz iparnak, praktikusság és könnyedség dolgában felette állottak, de láttuk is, hogy az olasz kocsigyárosok, kovácsok, bognárok, szíjgyártók egész raja testületileg vonult fel és tanulmányozta minden egyes darabját a francia ezen ipar ágának ; egész előadásokat tartott nekik az ipar felügyelőjük egyes dolgokról, mig a gazdákat nagyrészt az istálló felszerelés és a lóállás berendezések körül láttuk csoportosulni; az ily berendezés bemutatása, mely megragadta az ottani gazdák figyelmét is, a mezőgazdasági közérdekre határozottan hasznos. Nézzünk most be a vendéglő berendezések pavilonjába, talán ott is megragadja valami figyelmünket. Belépve, rögtön szemünkbe tűnik, hogy itt az olaszok háromféle typust mutatnak be és pedig tizet a kisebb hegyi turista, kilencet vidéki kisebb városok, falvak és négyet nagy városok, fürdő- és üdülőhelyek vendéglőinek berendezéseiből, ezenkívül ehhez való toillet-szobák és illemhelyek berendezéseit; ebben a MUHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító = TEMESVÁR = mag-, növény-, rózsa és fa-nagy- teny észetek. (Művelési terület 94 hold) ---------- VILÁGKIVITEL! ---------A LEGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésretöködé^^XnNdüfmuZ'atian) A legnemesebb gyümölcs- disz és sorfák Änu« jut“ b[rtisantmrapÄ4r>tt!lk’ Alegszebbfenyőfélék, díszcserjék, rózsák Ä?,“SíSStrt5S«“!&ídteSs^bíb^' Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. Dusán illusztrált főárjegyzék éTbPérmfntve*meg¥üldTkben ~ kiván5ágra bárkinek Ingyen
