Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-04 / 1. szám
január 4 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal letet s a központi bizottsággal mindezeket közölve, elnökeik utján azzal állandó összeköttetést tartsanak fenn. Szövetkezeti gyüíés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete Szatmáron, dec. 30-án délelőtt a városháza nagy tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. Jelen voltak: Magoss Menyhért 2, Domahidy Sándor 10, dr. Shik Elemér 4, dr Haraszthy Béla 2, Se- lyebi Gyula 1, N. Székely Mihály 2, Br. Vécsey László 10, Pethő György 2, Kossuth István 2, Kölcsey Antal 4, Maróthy Sándor 2, Varga János 1, Varga Ferenc 2, Koknyák Géza 1, Balogh János 1, Szabó István 3, Károly Mihály 2, Nagy Sándor 4, Picz János 1, Domahidy István 2, Szeőke Sándor 4, Pap János 11, Ko- roknay Imre 1, Poszvék Nándor 5, dr. Böszörményi Emil 5, Babucz Lajos 1 üzletrészszel. Domahidy Sándor elnök elfoglalta az elnöki széket, üdvözlte a jelenvoltakat s megnyitotta az ülést. Á jegyzőkönyv vezetésére Babucz Lajost kérte fel, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Böszörményi Emil és dr. Haraszthy Béla tagok választattak meg. Az elnök konstatálta, hogy a közgyűlés meghívója a Gazdák Lapja decz. 21-iki számában megfelelően közzé lett téve s igy az alapszabályok 21. §-ának 3. kikezdése értelmében a közgyűlés megfelelően össze lett hiva, minthogy pedig 26 tag 70 szavazattal van képviselve, az alapszabályok 23. §-a értelmében határozat képes. 1. a Szatmárnémeti-i kir. Törvényszék augusztus hó 12-én 12287/906. kér. szám a. kelt végzésével felhiván a Szövetkezetei az alapszabályok 17 és 21. §-ainak módosítására, a közgyűlés a törvény- széki végzés rendelkezésének megfelelőleg az alapszabályokat egyhangúlag a következőképen módo sitotta: Ä 17. §. a) pontjából „Kilépésnek csak legkevesebb öt évi tagság után van helye.“ — első mondatot törli. A 21 §. első bekezdéséből „és az 1898. évi XXIII.“ kitételt törli. 2. Az alapszabályok 33. §-a értelmében az igazgatóságba legkevesebb 4, legtöbb 8 tag lévén választható, az 1906. évi ápril hó 11-én tartott alakuló közgyűlés által üresen hagyott 4 igazgatósági tagsági helyre közgyűlés dr. Haraszthy Bélát, Leitner Bertalant, dr. Shik Elemért és Rébay Dezsőt {választotta meg. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, az elnök az ülést berekesztette. A milánói világkiállítás tapasztalatai főbb vonásokban gazdasági szempontból. v. A legutóbbi cikkemben már emlitettem, hogy a kiállítás két részből állott, és pedig az egyik, az eddig ismertetett kisebb rész a „Park“-ban, itt volt az a már ismertetett és a napi sajtó által agyondicsért s elégett magyar iparművészeti kiállítás is, mig a másik, a jóval nagyobb rész, a milánói katonai gyakorlótéren volt; ezen két részből áiló területet, melyet nem lehetett a rendező pályaudvar és a nyugoti pályaud/ar miatt — mely e kettő között van, — közúti vasúttal összekötni igen ügyesen egy magas építésű villamos vasúttal, mely 1350 méter hosszú volt, kötötték össze, mely vonalon 4 rendes vonat 4—4 kocsival közlekedett és feltevést, jobban mondva reményt, ébreszti föl az emberben, hogy a tudomány valamikor át fogja talán hidalni azt az űrt, mely a szerves és szervetlen világ között tátong, s képes lesz teremteni életet is. A tudós kongreszistákat rendkívül meglepte a Leduc kísérlete, mesterséges növényében azonban még sem fedezték föl-az — életet. Nézetük abban jegecesedett ki, hogy a felmerült jelenségek, bármenynyire hasonlítanak is a szervi élet funkcióihoz, mégsem életjelenségek, hanem csupán vegyi folyamatok. Azt azonban mindannyian elismerték, hogy az alakulásokban megvolt a szervi működésnek csalódásig hü mása: a gyökérképződés, az ágak fejlődése, a levelek kialakulása, mindenek fölött pedig a növekedés, amennyiben a magból oly együttes képződött, mely több százszorosa az eredeti térfogatnak. De ez még nem minden. A mesterséges növény érzékeny is volt. A tudósok ezt sem tekintették oly tulajdonságnak, melyből szervi élet jelenlétére lehessen következtetni. Az érzékenység — mondották — nem kizárólagos tulajdona az élőlénynek, amennyiben az érzékenység nem egyéb, mint a reákcióra való képesség, az pedig meg van a szervetlen anyagban is. Épen azért, semmi különöst nem találtak abban, hogy a Leduc mesterséges növénye bizonyos mérgek hatása folytán továbbfejlődésében megakadt, vagy hogy a hőmérsék emelkedésével erősebb lett növekedése. A Leduc növénye nem csak érzékeny volt, de a betegségnek s a feloszlásnak is alá volt vetve, épugy, mint az igazi; mert 36—40 órai létezés után megvén- hedett s aztán oszlásnak indult. Tehát beteg lett és meghalt. E mesterséges növényről még két jelenséget érdemes elmondani, melyek igen közel állnak az organikus jelenségekhez. Ha egy növényt fiatal korban elszántunk, az lappangó életbe megy át, s ha aztán meglocsoljuk, uj életre támad. Ez az egyik. A másik a következő: Ha a növény szárát eltörjük s az eltört részeket kontaktusba hozzuk, azok lassanként összeforrnak s az összeforrás helyén sebhely, úgynevezett callus, képződik. E két jelenség a Leduc növényénél is észleltetett. Nem sorolhatjuk föl e szűk tárca keretében mindazokat az érdekes kísérleteket, melyeket Leduc az ő mesterségesen előállított növényein bemutatott. Talán e lap oivasói is inkább érdeklik a kísérletekből levonható következtetések, mint maguk a kísérletek. Merészség volna tölünk, ha a Leduc kísérleteiből azt következtetnők, hogy azoknak valamikor a szervi élet mesterséges előállítása lesz az eredményük. E következtetés egyértelmű volna amaz állítással, hogy a tudomány életet is tud teremteni, s hogy a biológia nem egyéb fizikánál. A mi következtetésünk e kísérletekből csupán az, J(flt.Joé £ászlí ára-1 flpzerfcz W 78 52 3 üzletét 19o6. évi május 1-től a Gillyén József urházába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
