Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-04 / 1. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 4 lássák, milyen lesz a kötél, mit tenni akarnak a munkások nyakára.“ Természetes, hogy e lázitó hang után az ülés elnöke a piros cédula nyomán jelentkezőknek az ülésen való tüntető képviseletet nem engedte meg. Domahidy Sándor elnök 10 óra után nyitotta meg az ülést, ismertette a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nagy gyűlésének határozatát, mely a munkás viszonyok elfajulásával szemben a gazdák szervezkedésének sürgős szükségességét mondotta ki. Poszvék Nándor titkár felolvasta ezután az előintézkedésre kiküldött bizottság Domahidy Sándor által kidolgozott határozati javaslatát, mely körül megindult az általános vita. Báró Vécsey László javaslatára hozzájárult az ülés gróf Eszterházy László indítványához, s felkéri a Gazdasági Egyesületet, hogy a kormánytól szükség esetén az aratási munkálatok kisegítésére katonaság kirendelését kérje. berencei Kováts Jenő részletesen ismerteti a helyzetet s a szervezkedés megindítását sürgeti. Dr. Böszörményi Emil főként a munkásokat izgató szocialista vezéreket Ítéli el s a rendszeres izgatás ellen kíván intézkedést. Solymossy Gusztáv a katonakötelesek kivándorlásának megakadályozását tartja szükségesnek. Spiegel Ferenc a munkások félfogadása alkalmával a munkás könyvek szigorú megkövetelését s ellenőrzését a gazdatársadalom jól felfogott érdekében tartja szükségesnek. A nagy gyűlés a szervezkedésre vonatkozó, valamint a többi indítvány elfogadása mellett a munkás ügyek egyöntetű szabályozása céljából központi bizottságul kiküldi: Domahidy Sándort, dr. Böszörményi Emilt, Horváth Bertalant, Pethő Györgyöt, Poszvék Nándort és Szuhányi Lajost. Kimodja, hogy járásonként legkésőbb január hó 15-ig hívják össze az ott érdekelt összes gazdákat, és pedig a szatmári járásban bér. Kováts Miklós, a szinyérváraljai járásban Böszörményi Zsigmond, a nagysomkuti járásban gróf Teleki Sándor, erdődi járásban Rébay Dezső, mátészalkai járásban Jármy Andor, a fehérgyarmati járásban Kende Zsigmond, a nagybányai járásban gróf Teleki János, a nagykárolyi járásban Domahidy István, a csengeri járásban Madarassy Dezső. Az összehívandó járási gyűlések alakítsanak helyi bizottságokat, mondják ki a szolidá- ritást, a méltányosság s a viszonyok kellő mérlegelésével állapítsák meg az aratási szerződések módozatait, a fizetendő maximalis munkabéreket, szabályozzák a cselédszerződéseket, állapítsák meg az idegenből beszerzendő munkás szükségVegyi utón előállított növény. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Az 1906. év december 7.-én Leduc István, Nantes város világhirü fizikusa, a franciaorvosok kong- reszusán rendkívül érdekes kísérleteket mutatott be. A kongreszus hivatalos közlönye nagy elismeréssel s a legnagyobb részletességgel ad róluk számot. E kísérletek, azt hiszem, nem csupán a szaktudósokat érdeklik, hanem minden müveit embert általában, s a gazdaközönséget különösen; mert nem egyébről van e kísérletekben szó, mint arról, hogy a tudós fizikus élettelen anyagokból vegyi utón oly növényeket állított elő, melyek az igazi növények élettani funkcióihoz mindenben hasonló alakulásokat mutattak. Voltak és vannak tudósok, kik az életnek mesterséges utón való előállítását nem tekintik lehetetlenségnek s azt hirdetik, hogy a szerves és szervetlen lényeket nem választja el egymástól áthidalhatlan határ. Ledne a legalsóbb rendű szerves élet mesterséges előállítását kísérelte meg, a növényit; ha ez sikerül, sikerülhet magasabbrendü szerves lények vegyi utón való megteremtése is. E bevezetés után lássuk magát a kísérletet. Leduc vegyi utón készített egy növényi magot két rész sacharoseból és egy rész vörösréz-sulfatból, mely vegyüléket természetes vízzel gyúrta és formálta maggá. Az igy készült magot egy vízzel telt üvegedénybe helyezte s a vízbe 2% vas-cyant, 1% tengerisót és 1% gelatint vegyitett. Alig volt a mesterségesen készült mag néhány percig a vízben, mikor elkezdett dagadni, majd pedig magából valami csira félét kibocsátani. A csira aztán, a kongresszisták szemeláttára s nagy meglepetésére lassan-lassan nőni kezdett fölfelé, majd pedig a növény szárához teljesen hasonló szárrá formálódni. E szárból később kisebb-nagyobb elágazások s az elágazások között és végein levelekhez hasonló alakulások képződtek, mig lefelé mindig sürjebben vékonyka rostok keletkeztek, melyek a növényi gyökérzetre emlékeztettek. E kísérletet meglepő volta önkéntelenül is azt a Minden gazdaságban ««Hiiilözhetetlen eszKiziK HISÍSSSSS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
