Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-09 / 45. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA november 9. kötelességszerüen teljesít az Egyesület, annál is inkább, mert a terület eladása amúgy is célba volt véve, itt tehát csak arról van szó, hogy a jogosan az Egyletet megillető nyereséget az Egylet magán érdeknek átengedje-é, de leginkább annak tekintetbe vételével, hogy e közintézmény, melynek nagyfontosságu közérdekű működését éppen az anyagiaknak kellő hiánya bénítja meg, egyszerre jogosan s méltányosan olyan összeggel gyarapíthatja vagyonát, mely működésében nagy hiányokat képes pótolni. A vélemények valószínűleg el fognak térni, de azt hisszük, az igazgató választmány annak az esetleges vádnak, hogy az Egyesület anyagi érdekeit szem előtt nem tartotta, kitenni magát már csak azért sem fogja, nehogy az igazgató választmány határozata esetleg fellebbezés utján a közgyűléshez kerülvén, az a határozatot az Egylet anyagi érdeke szemelőtt tartásával esetleg megváltoztassa. Miért kell a bort seprőjéről lefejteni ? Beszélgetés közben sokszor hallottam, hogy a borseprő adja meg a bornak zamatját és erejét; ez azonban egy régi elavult és semmi alappal nem bíró nézet, magyarán kimondva: nem igaz. Mint már említettük, a borseprő főképen a borból leülepedett élesztősejtek tömegéből s a borból lerakodott más salakból áll. Valamint minden növényi anyag hosszabb idő alatt rothadásba megy, úgy a borseprő is lassanként TÁRCA. A cimborák. — Irta: Török Endre. = Uram bátyám is bizonyosan a korcsma felé ballag amint sandítom ? Nohát csak menjünk együtt jó magam is oda tartok. Tudja a mindenható, már úgy megszokták lábaim ezt az utat, hogy tán ha a szemem bekötnék is oda vinnének. Csak akkor érzem, hogy ünnepnap vagyon, ha a korcsmába bekukkanhatok egy „kupica“ pálinkára, vagy egy üveg borocskára. Végre is az embernek szüksége van egy kis szórakozásra, no meg egy kis italocskára is. Ennyi bűnt csak elkövethet az ember önmaga és családja irányában, mikor egész álló héten feloszlik, rothadásnak indul, a bor megtisztulását hátráltatja, felbomlása kezdetén a bornak sajátságos kellemetlen izt ad, hosszabb idő alatt pedig a bor megfordulását is okozhatja. Azért tehát a borseprőről, mely munkáját, t. i. az erjedést elvégezte, s a melyre már a bor további fejlődése, érése érdekében többé szükségünk nincs, s a mely ekkor már a bort inkább rontja, mint javítja, a bort annak idején, azaz megtisztulása után azonnal és okvetetlenül le kell fejteni. A kénezós. Kénezés alatt azon eljárást értjük, amidőn a kénszeleteket meggyujtva a hordóban elégetjük. A kén, vagy büdöskő kékes lánggal ég s a hordóban levő levegő éltető részét elfogyasztja. Ebből egy nagyon kellemetlen, fojtós szagu légnemű anyag, a kénessav fejlődik. A jól kikénezett hordóban rothadás, korhadás, penészedés, föképen a tiszta, jó levegő hiánya miatt, nem állhat elő, de még az erjedés is rövidebb, vagy hosszabb időre megszűnik. A kénezést azonban a pince és bor kezelésénél néha túlságos mértékben használják, legtöbbször a bor fejlődésének hátrányára. Lássuk tehát, mikor kell, mikor szabad, vagy nem szabad a kénezést alkalmazni. Az üres hordókat havonként ki kell kénezni, hogy azok belseje meg ne penészedjék; a hordók épségben való fentartására a kénezést nélkülözni nem lehet. Sok visszaélést követnek el a kisgazdák a ké- nezéssel a bor fejtésénél: általános szokásuk, hogy a bort minden fejtéskor erősen kikénezett hordóba fejtik, azt gondolván, hogy ezzel nagyon is okos dolgot cselekesznek; pedig az ok nélkül való kénezés a bornak sohasem válik előnyére, hanem inkább kárára van mert : 1. a kénezés késlelteti az utóerjedést : majd beleszakad az ember a munkába, kérgesre töri tenyerét a létküzdelem. így szólt Kóbori András a kissé deresedő Takarékos János urambátyámhoz, ki egyike volt a község legszorgalmasabb, legmunkásabb gazdáinak. Meg is látszott, mert volt szép háza, magas tűzfalas. Volt szántóföldje, szőleje, sőt a takarékpénztárban is kamatoztatott néhány darab ropogós ezrest. Ne kelljen neki kölcsön venni a más pénzét, hanem vigyék az övét, igy vélekedik Takarékos gazda, mikor pénzét a takarékpénztárba zsugorgatta. Bizony éppenséggel nem a korcsmának tartok válaszolt János gazda a meglepetéstől elképedt Kobo- rinak. Nem én édes szomszédom. Tudja nem nekem való a korcsmázás. Soha, még fiatalabb éveimben sem igen keresgéltem, mert hát az édes apánk úgy nevelt minket, pedig nyolcán voltunk testvérek, hogy az Isten is áldja meg a porát. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb fWSF"' „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verböci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhely en. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kaim ár-rostagyár.
