Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-09 / 45. szám
november 9 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal 2. a kénessavból a hordón átszürődö levegőtől kénsav (vitrielolaj) keletkezik, mely a bort savanyúbbá teszi ; 3. a bor érését s a zamat kifejlődését lassítja, s a bor színét halaványitja ; 4. a kénezett bor az emberi egészségre ártalmas, emésztési zavarokat és főfájást okoz. Egészséges, hibátlan és fogyasztásra kerülő borokat tehát nem szabad megkénezni. Gyakran megtörténik, hogy, kivált a gyengébb bor, ha a töltögetést elmulasztjuk, megvirágosodik ; az ilyen bor átfejtésénél a hordót egyszer gyengén kikénezni célszerű. Egy 5 hl.-es hordóra a kisebb alakú kénszelet fele elegendő. Mindazon boroknál, melyeken valamely betegség kezdetét veszszük észre, ezen baj tovább fejlődésének meggátlása és orvoslása céljából, a kénezést módjával lehet alkalmazni. A kénezéshez mindenkor csak arzénmentes, tiszta kénszeleteket szabad használni, de nem szabad fahéjjal, szegfűszeggel, vagy más egyébbel fűszerezett kén- szeleteket használni, mert ezektől a bornak idegen- szerű, mesterkélt ize és szaga lesz s mert ezt a törvény is tiltja. Műtrágya közvetítés. Kisgazdáink földjei általában meglehetősen ki vannak zsarolva, a minek oka legtöbb esetben a helytelen vetésforgó, a kevés istállótrágya. A kisgazdák földjei általában igen reá szorulnak a trágyázásra. Az ilyen trágyaéhes talajokon a műtrágyáknak alkalmazása igen előnyös, mert az ilyen talajok nagyon meghálálják a műtrágyák alkalmazását. Igen szép példa erre a mosonymegyei kisgazdák földjei, kiknek földjei ép a helytelen vetésforgó miatt nagyon ki voltak zsarolva, ezek mióta a szarvasmarhatenyésztő egyesület a műtrágya közvetítést megkezdte Én szomszéd uram az „Iskolakor“-be megyek. Ugyan mi a frányának ! kiáltott az ingerültség hangján Kóbori. Hát csak annak szomszéd uram, szólt nyugodt méltósággal János gazda, hogy olvassak. Elolvasom az újságokat s tájékozom magam a világban. Megtudom minő volt a tavalyi termés. Magtudom, kiszimatolom, mint a jó kopó, hogy mit lesz tanácsos többet vetni földjeimbe a jövő évre. Melyik termény kapós. Minek, hogyan áll az ára. Okosan tenné a szomszéd uram, ha a korcsma helyett eljönne velem az „Iskolakör“-be. Újság nélkül, tudja, olyan az ember mint az ökör. Hát osztón uram bátyám azt hiszi, hogy Kobori az eszét vesztette ? Vagy talán azt tetszik sejteni, hogy iparos ember létemre vasvillát nyeltem ? Már nem tudom minek mennék én abba a nem tudom micsoda „karikába“ mikor még olvasni sem tudok ? Hahaha ! Ne gúnyolódjék kelméd szomszéd uram. Vannak ott többen olyanok, a kik nem ismerik a „bőtüt“, úgy nőttek fel az ökör faránál, és mégis eljönnek, mert a tanító ur igen szép dolgokat olvas föl nekik azokból N nh Píl Q07 n linó. po pi/oynn fnlpfűf foíy°evi maiU3 hó Möi a Giliyön Jozsef ur L' !■ UliU Ldu/. u U U UU uI\ulGI lUlülul házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. 78 52—3 Tisztelettel JQÓ LÁSZLÓ utóda. náluk, azóta a takarmánytermelést szívesebben karol- | ják fel, helyesebb vetésforgót alkalmaznak és azért azt j tapasztalják, hogy a szemtermésük nem hogy kisebb ! volna, de sőt ellenkezőleg nagyobb. A kisgazdák mig 1897-ben Mosonymegyében idegenkedtek a műtrágyák alkalmazásától, addig ma, meggyőződvén azok kedvező hatásáról, évrői-évre már i több mint évi 46 vvaggon műtrágyát használnak fel. I Mindenesetre ez olyan példa, mely követésre méltó, \ és igen üdvös lenne, ha az ország különböző részein ; a mezőgazdaság terén működő egyletek a mosonme- i gyei szarvasmarha-tenyésztő egylet ez irányban is ki- | fejtett működését követnék és iparkodnának odahatni, j hogy kisgazdáink a helytelen vetésforgó, kevés szán- 1 tás, gyenge trágyázás helyett felkarolják a helyes vetésforgó alkalmazását, a jó mivelést, elegendő trágyázást, a mi tekintettel a kevés istállótrágyára, a műtrágyákkal volna eszközölhető. Ezen trágyaféleségek I azonban csak az ő közvetítésük utján volnának a kis- i gazdák között elterjeszthetők, vagy ha azokkal megismertetnék azoknak előnyös oldalait. A trágya konzerváló szerekről. A trágya konzerválására felhasznált szerek feladata a nitrogén felbomlását megakadályozni, illetve | lassítani, vagy pedig a már keletkezett amoniákat lekötni. Ezen szerek közül különösen a gipszkészitmé- ! nyék és a szuperfoszfátgipsz azok, melyek legnagyobb | mértékben alkalmaztatnak. Kezdetben a gipsz volt az i uralkodó szer, miután azonban azt tapasztalták, hogy , a gipsz alkalmazása mellett is a szabad nitrogén és j illő vegyületei meglehetős nagy mennyiségben veszen- j dőbe mennek, kezdték a szuperfoszfátot és szuperfosz- i fátgipszet mindinkább használni. Es a kísérletek azt ' igazolták, hogy ha a szuperfoszfátgipszct már az i istállóban szórják ki, akkor tetemesen kevesebb a az újságokból, meg a vaskos könyvekből. Okos emberek írták azokat; azokból sokat tanulhat az ilyen magam formájú szegény ember. Nohát én mégsem megyek oda. Üsse meg a fránya a tanító uramnak a dolgát, jó volna, ha oda j küldené azokat az írástudatlan bikficeket, ahol csak | az üvegeket kell tudni megolvasni. De ez se szüksé- I ges, mert Weissberger nagyon is szívesen megkíméli ettől is az ilyen magamfajtáju „bagnócokat.“ Hát nem tér be uram bátyára egy üveg borra? Nem szomszéd uram, megyek az „Iskolakör“-be. Hát akkor Isten áldja kelmedet, én már a „kör“-be értem. János gazda viszonozta a köszöntést s nyugodtan tovább ballagott, inig Kobori mormogva haladt fölfelé a zsidó árendás korcsmájának kopott lépcsőjén. Azt hittem megfoghatom ezt a vén huncutot legalább egy üveg borra, de biz az nem sikerült, mert a vén bolond öreg napjaira kezd iskolába járni, vagy nem is tudom hová a ménkűbe botorkál. Ezeket mormolta Kobori, midőn maga után a nyikorgó, piszkos korcsma ajtót mérgesen becsapta. Lélekzete majd elakadt, mikor a bűzös levegő fojto-
