Gazdák Lapja, 1906. szeptember (5. évfolyam, 36–39. szám)
1906-09-07 / 36. szám
4-ik oldal GAZDAK LAPJa szept. 7. vezéreik mellé. Minél serényebb munkával vagyunk magunk is a hazai ipar eszméjével eltelve, annál sikeresebben kelhetnek ők is úgy saját országunk törvényhozása előtt, mint a világkereskedelem forgatagában a haza ipara és kereskedelme védelmére. A magyar kereskedők legyenek pedig a bástya, amidőn a magyar ipar fejlesztésének föladatáról van szó s ez legyen állandó jelszavunk : Kereskedelem szüli az ipart! Ipar teszi nagygyá a nemzetet! Ügető versenyek. 1906. szeptember 22-in, szombaton, délután 2 órakor. I. Tétverseny. Tiszteleídij I-ső és Il-ikr,ak, III-ik tételét menti. Tétek összege az első beérkező fogatnak. Szatmár-Németi szab. kir. város és Szatmárvár- megyei lakosok tulajdonában levő félvér lovak részére. Orosz és Amerikai vér kizárva, E versenyt megnyert lovak 200 méter térhátrány nyal indulnak. Táv. kb. 4000 m. Tét 10 kor. Nevezési határidő szept. hó 15. d. u. 8 óra. Fuss vagy fisess. Kettős téttel az induló oszlopnál is lehet nevezni. Csak szatmári lovar-egyleti tagok négy kerekű, két ülésü kocsin hajthatnak- Ver- seuykocsik kizárva. Minden versenyző fogat verseny bírót tartozik vinni. Verseny idő-ellen történik. A debreceni Urkocsisok Szövetkezetének szabályai mérvadók. II. Távverseny. I-ső és 2-ik tisztelet dij, 3-ik fogat beiratási diját menti. A beiratási dijak összege 2/s részben az első, i/a részben a második fogaté. Táv. kb. 9000 m. Beiratási dij 20 kor. Nevezési határidő szeptember 15. d. u. 8 óra. Fuss vagy fizess. Bánat nincs. Nevezni az induló oszlopnál is lehet 60 kor. beiratási díjjal, melyeknek összege az első és második fogat közt egyenlően oszlik. Nevezhetők Szatmár-Németi sz. kir. város és Szatmármegyei lakosok bona fide tulajdonában levő bárki által nevelt s bárhonnan származó félvér használati lovai. Amerikai és Orosz vérü lovak kizárva. Csak szatmári lovaregyleti tagok nevezhetnek és hajthatnak, négykerekű egy vagy két üléses járművön. Versenykocsik kizárva. Minden versenyző fogat versenybírót köteles magával vinni. Verseny idő-előtt. Debreceni urkocsisok szabályai mérvadók. A tiszteleti állásokat a következő urak voltak szívesek vállalni: Intézőség: Elnök Domahidy Elemér, tagok: Jé- key Zsigmond, Cholnoky Imre, Tankóczy, Gyula, be- rencei Kovács Jenő. Biró : Szerdahelyi Ágoston. Indító : Domahidy Pál. Handikapper: Galgóczy István. Titkár: Gyene Pál. Általános szabályok : 1. A verseny Szatmár-Lázári, vagy Pálfalva-nagy- kolcsi országúton, esetleg a lóverseny pályán tarta- tik meg. 2. A versenyeknél a debreceni urkocsisok szövet- ! kőzetének szabályai mérvadók. 3. A versenyek idö-elien történnek. Előkészület a szüretre. : A sajtólás vagy préselés. A sajtólás célja a szöiőbogyő folyékony részét, a mustot, a szilárd részektől elkülöníteni. A sajtó tehát annál jobb, minél tökéletesebben és minél rövi- debb idő alatt szorítja ki a mustot a törkölyből. Régebben általában a faemeltyüs sajtókat használták. Ezeknek hátránya az, hogy igen nagy helyet foglalnak el s a törköly kipréselése is sokáig tart. Újabb időben már a kisgazdák is vascsavaros sajtókat használnak, melyek igen különféle szerkezettel készíttetnek s oly nagy nyomás kifejtésére képesek, hogy a inig közönséges préssel 100 kg. szőlőből csak 60 liter mustot nyerünk, a jobb szerkezetű présekkel 70—75 liter mustot sajtolhatunk ki, a nyereség tehát 10—15 liter must 100 kg. szőlő után. Beláthatjuk, hogy mindenki saját érdekében cselekszik, ha a legjobb sajtót szerzi be, mert csak 50 q szőlő kipréselésénél is a jó sajtóval legalább 5 hektoliterrel több mustot nyerünk. Ha ennek árát hektoliterenként csak 15 forintra számítjuk, évenként 75 forintnyi hasznunk lesz, s a prés ára 1-2 év alatt teljesen megtérül. Kis szőlőbirtokosnak megfelel az állványos sajtó, 1 vagy a Rajnavidéki borsajtó, melyek igen egyszerű szerkezetűek a mégis nagy nyomással dolgozhatunk velük. Gélszerű a s jci, vagy a Rauschenback-féie borsajtó, mely külön -ie nagyságban kapható. Igen nagy erőt iehot kifejteni a Mobillerendszerü borsajtóval, melyet egy kisebb présházban is bárhova j föl lehet állítani. A sajtolás teijesitóse. Ha a szinmust a törkölyről 8—12 óra alatt le- szivárgott, a törkölyt azonnal át kell rakni a présko- ; sárba; a törköly kiszedésénél nem szabad vaslapátot, vasgereblyét, vagy kapát használni, mert a must savanyú része a vasból egy keveset felold s attól a bor fekete törésű lesz. A törköly kiszedésére tehát csak faeszközöket, olyan sajtárokat szabad használni, melyek vasabroncsa vasiakkal van bevonva. A préskosár megtöltésénél minden sajtár törkölyt ' a csömöszölő bottal egyenletesen le kell nyomogatni s ezt mindaddig kell tenni, míg a préskosár megtelik ; most reá tesszük a sajtóra a préselő fakorongot i s az orsó forgatásával, kezdetben lassan és szünetet tartva, addig préseljük a törkölyt, a mig abból már i alig csepeg némi kevés must. Ezen első préselésü ' mustot összekeverhetjük a j szinmusttal. Sajtolás után a törkölyt kiszedjük a préskosár- 1 bó! s azt kézzel összemorzsolva egy közelben levő Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kaimár-rostagyár.
