Gazdák Lapja, 1906. szeptember (5. évfolyam, 36–39. szám)
1906-09-07 / 36. szám
szép. 7. _____ GAZDÁK ho gy fogyasztó közönségünk maga is tisztában legyen vele, mely esetekben lesz tényleg hazai gyártmányokkal kiszolgálva. Határozott tény, hogy igazi pártolása a magyar iparnak egyes-egyedül csak a kereskedelem utján érhető el. Minden törekvése az összes létező iparpártolási testületeknek kárba vész, hogyha ezeknek nem sikerül legelső sorban közvetlenül a kereskedelembe azon dogmákat bele vinni, melyek az iparpártolásnak fontosságát, mint szükséges kereskedelmi feltételt igazolják. A magyar kereskedő saját egyéniségében oly értelmességi és műveltségi fokon áll, mely őt külföldi kereskedő társaival egyenrangúvá teszi. De éppen ez, éppen a modern üzletvezetés követeli, hogy minden kereskedő általános üzleti ügyeiben és a különféle üzleti kalkulációkban, e kalkulációknak száz és száz fajta tényezői közé, mint egyik tényező a saját iparát vegye fel. Tekintetbe veendő továbbá a kereskedelmi árukalkuláció különböző tényezői közt a közgazdaság fejlődése is. Igen célszerű volna, ha az egyes szakmák nagykereskedői a különböző iparpártolási testületeknek tudomására juttatnák, hogy minő cikkekben mennyit fogyasztanak magyar gyártmányokban. Ez hasznos gyökeret verne a magyar iparfejlesztés érdekében a kereskedelem azon rétegeiben, ahol ilyenre mégis még szükség van. A nagy-, közép- és kiskereskedelemben LAPJA 3-ik ©ldal ’ leghatalmasabb iparpártolása akkor fog érvényre j jutni, ha a Kereskedők maguk azon lesznek és iparosainkkal karöltve azon fáradoznak, hogy | oly esetekben, melyeknél a hazai ipar ár, vagy minőség tekintetében tényleg még nem állanak 1 a kereskedelmi verseny magaslatán, hogy minél értelmesebb tanácsainkkal és saját magunk munkájával is igyekezenek ezen hazai ; iparágakat is, kereskedelmünk létfeltételeivel összhangzásba hozni, — de azután oly esetekben, ahol ez eléretik, vagy máris megvan, hazai gyártmányainkat minden magyar kereskedő okvetlen előnyben részesítse. Ez a magyar kereskedelmi iparpártolás. A magyar iparpártolás a nagy világkereskedelem hatalmas elemeit azért nem tángálja. De viszont éppen saját iparunk pártolása azon egyedüli aranyut, melylyel saját iparunkat is fokozatosan minél tökéletesebbé tehetjük és fokozatos megerősödésében, mint igazi magyar termékeket, a kereskedelem nagy világversenyébe belevezethetjük. Ma, amidőn kereskedelmi kormányunk is a nemzet önállósága és függetlensége zászlaját lobogtatja, nagynevű kereskedelmi miniszterünkkel az élén, kereskedelmünk és iparunk irányítása pedig elismert munkatársa, Szterényi József kezeiben van, iparunk s kereskedelmünk már máig is elért nagymérvű eredményei ezen államférfiunak számos évi fáradozásának gyökereiből hajtottak ki. Sorakozzanak tehát a magyar kereskedők bizalommal ezen kipróbált is szaporodik. Egy „Ku-bi-nó Kitsune“ egy kilenc ; farkú róka a legmagasabb polcot elérte. E fajta ősbölcsész róka metuzsálemek már annyira kiismerték és el- j sajátították az emberek szokásait, hogy hosszabb ideig időzhetnek ezek körében valamely átváltozásban, a- nélkül, hogy a felismerés veszélyének ki tennék magukat. Példa erre egy japánban kedvelt és sok helyütt szórakozást nyújtó lovagjáték. Egy szerzetes vándorlása közben a narashi Iá- í pokhoz ért. Útközben egy vándor társult hozzá, kivel mélyre ható beszélgetést folytattak Buddha tanai fölött. A hosszú úttól fáradtan, egy az utszélen fekvő nagy kőre akart a szerzetes leülni, mire utitársa kérve-kérte ; szándékának megmásitására, mert minden és mindenki a ki és mi ezen a kövön megpihen, halál fia lészen, I elpusztul. A szerzetes azon válaszára, hogy ő ilyen babonákban nem hisz és ott pihen, a hol neki tetszik, újólag arra kérte a vándor, hogy legalább addig ne j üljön le, mig a következő történetet meg nem hallgatta : j A 12-ik században élő Tóba Tenno császár mellé, még gyermek korában egy kis gyermekleányt adtak ; játszótársul. Ez nem csak megnyerő szépségével kel- j tett feltűnést, hanem azzal is, hogy a japáni és kinai 1 1. Joo László ipa- is ilszep fizleíé 78 52—3 Íráshoz, zenéhez és festéshez mesterileg értett. Midőn a császár fiú felnőtt, az időközben bájos hajadonná fejlődött leánykát feleségül vette. Egy alkalommal a császári palota dísztermeiben tartott ünnepély alkalmával egy hirtelen támadt szélroham az összes gyertyákat eloltotta. Dacára ennek nem lön a teremben teljes sötétség, hanem egy zöldes fény annyi világosságot terjesztett, hogy legalább a falon függő képek láthatók voltak. A jelenlévő Jarunari Abeno császári csillagvizsgáló figyelmét nem kerülte el, hogy ezt a sajátságos zöld fényt a császárné tündöklő szemei árasztják és abbeli aggodalmának adott kifejezést császári ura előtt, hogy ifjú neje valószínűleg nem is emberi lény. A császár mélyen lesújtva az általa is észlelt gyanús jelenségtől, hosszú ideig nem birt határozni, mert feleségét kiváló tulajdonságai miatt nagyon megszerette. A legválogatottabb ételek és italok nem ízlettek neki, napról-napra fogyott, kedvetlen és beteg lett ; mig végre összes akarat erejét összeszedve parancsot adott,hogy a császárnét megöljék. A császárné erről azonban idejekorán tudomást szerezve, eltűnt, még pedig róka alakjában. (Folyt, köv.)- folyó évi május hó í-töl a Gilíyén József ur . házaba Szlavik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JQÓ LÁSZLÓ utóda.
