Gazdák Lapja, 1906. szeptember (5. évfolyam, 36–39. szám)

1906-09-07 / 36. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szent. 7. hangra kell, hogy találjon a modern magyar kereskedelemben is. Hazánknak a nagyipar kiépítéséhez szük­séges alapfeltételek majdnem mindannyija meg van adva. Nem is azon múlik, mintha mi, magyarok, hazánknak nem volnánk épp oly jó fiai, mint mások az ő hazájuknak, azon sem múlik, mintha a magyarban nem volna meg ugyanaz a tehetség és szívós munkaképesség és akarat, mint más nemzetben, de ipar tekintetében úgy a kereskedelemben, mint az az általános fo­gyasztó nagyközönségben, de főleg a kereske­delemben, egy régi meggyökeredzett ntegszo- kottságban élünk, t. i. megszoktuk, hogy ipari szükségletünk javarészt a külföld és első sor­ban Ausztria fedezi és ezen megszokottságban nem is látjuk, észre sem vesszük saját iparunk­nak fáradozását. Más országoknak nincsen Ausztriája és ha jó magyar hazafiak maradunk is, szükségle­teink beszerzésénél mégis meggyökeredzett szo­kássá vált, főleg kereskedelmi gyakorlatunkban és üzleti ténykedésünkben, Ausztriát belföldnek tekinteni. Téves tehát szomszédjaink azon ki- fakadása, mintha mi iparpártolási mozgalmaink­kal talán az egyéb és élesebb politikai viszo­nyok folyományát demonstrálnók; nem az oszt­rák ipar elleni harcot, hanem a magyar iparnak saját hazájában való fellendülését, saját nem­zetünkkel való megismertetését célozzák az iparpártoló intézményeink. Ezen feladat mellett azonban az első és legfontosabb kötelesség a magyar kereskedelemre háramlik. A kereskedelem az ipar sokféle ága­zatai között nem csupán összetartó elem gya­nánt fut össze, hanem a kereskedelem az ipar tulajdonképeni alapja, főéletadója és hatalmas oszlopa is, melyen az ipar nyugszik. A tevé­keny agilis kereskedelem ama fontos tényező, amely iparának racionális gyártási alapot és versenyképes gyártási képességet biztosit. A modern nagykereskedő igen hathatós módon gyakorolhatja e tekintetben befolyását az ipar sok ágában. A nagykereskedő közvet­len közvetítője az iparcikkek terjesztésének. Az árukat ő viszi át a közép- és kiskereskedelembe és igy a fogyasztó kezébe ; fel kell tehát hív­nunk a fogyasztók figyelmét esetről-esetre a magyar ipartermékek megfelelő pártolására ; az eddig ez irányban elért eredmény igazolja en­nek térthóditó célszerűségét is. Határozott meg­győződésem, hogy kereskedelmünk ez irányú ténykedése fogyasztó közönségünknél teljesen megfelelő és rokonszenves talajra talál. Ezen ténykedés a közép- és kiskereskedelemben ta­lán némi külön munkával, egyes esetekben ta­lán némi fáradsággal is jár, de okvetlen meg­hozza úgy az üzleti rentabilitásban, mint a hazai ipar fejles ;e körül a várt eredmé­nyeket. Előnyösen megkönnyítené az iparpártoló kereskedelem üzleti ténykedését, ha az összes iparcikkek a gyártás eredetével láttatnának el, T A R C A. Róka koma a japán népmondában. — Irt* : Fu-tschi. — (Folytatás). Bármily üdvös tanácsokkal bocsájtották az asz- szonyok a piacra induló férjeiket útnak, bármily szi­lárd és tisztességes elhatározással érkeztek a férjek maguk is oda, nem használt semmit. Az a bizonyos róka oly ügyesen tudott közelükbe férkőzni, oly meg­nyerő nyájassággal tudta őket szórakoztatni, hogy az üdvös tanácsok, ígéretek és szilárd elhatározások csak­hamar feledve voltak és a hazatérő férjek még pityó- kosabban, mint azelőtt, dűltek a reájuk várakozó asszo­nyaik karjaiba. A legbosszantóbb az volt, hogy a leg­megbízhatóbb, a legerkölcsösebb családapákat kerítette hálójába. A baj, a melyet róka koma csinjeivel a pa­rasztok között okozott, már az egész vidék szégye­névé vált, — ez az állapot már tarthatatlan volt. De im ! Találkozott egy bátor férfi, aki magára vállalta, hogy a rókának és eszeveszett garázdálkodásának vé­gett vet és útnak indult a róka keresésére, Mendegél- vén, útközben egy zarándokkal találkozott, a ki vele bölcselő erkölcsi beszédbe elegyedik s végre annyira hatott lelkiismeretére, hogy emberünk egy uj élet megkezdésére, az Istennek tetsző papi pályára hatá­rozta el magát. A zarándok erre elvezeti egy közel levő templomba, hol a főpapnak a paraszt szive vá­gyát ékes szavakkal tolmácsolja; ez a zarándok ké­rését meghallgatva, hajlandónak nyilatkozik az embert azonnal papjai sorába felvenni. A buddhista papok fe­jüket teljesen kopaszra borotválják. A beiktatásnak első kelléke tehát az volt, hogy a noviciusnak dús hajfo­natát lenvirják. Miután ez megtörtént, egyszeribe el­tűnt pap, templom és zarándok, és a hidegtől bor- zongó csupasz koponyája eszébe jutatta a bátor pa- rasztocskának, hogy féltve őrzött hajcsomója is eltűnt. Természetesen világos volt előtte, hogy a róka áldo­zata lett. Utóvégre azonban még sem tehetett egyebet, mint falujába visszatérni, hol szomszédainak gúnyoló­dását mindaddig tűrnie kellett, mig copjfa ismét megnőtt. * Az életkorral az ész is nő, — még a rókáknál is. Sőt mi több, állítólag még a farkok mennyisége Ingük Pál férfi- és női ci p é s z-ii z 1 e t e Szatmáren, Kazincy-utca 20 szám a zárdával szemben. Már­ták utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponto­san eszközöltetnek. 20 — 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom