Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-24 / 34. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 24. igényekhez alakult szervek alkalmasan újjá | szervezve a társadalmi szervezet mellett a hivatalos közegekkel, szorosan összefüggésbe, mintegy együtt működésbe hozva, anyagilag megerősítve s általában kötelezővé téve lennének, ezek a szervek betölthetnék hivatásukat s úgy a gazda társadalomnak, mint a kormánynak és közigazgatásnak megbecsülhetetlen támogatóivá lennének. Most folyik a nagy munka kialakítására annak, hogy e cél miként lenne elérhető, s az összes irányadó és érdekelt tényezők fel vannak ! híva véleményezésre. Miután pedig a célzott átalakítás fontos és j a mezőgazdasági viszonyok jövőjére nagy befolyással bir, fontosak azok a vélemények, melyek megyénként kialakulnak, s igy szükséges, hogy azok ne legyenek elhamarkodva, de apróra, részletesen meggondolva és kidolgozva kerüljenek felsőbb elbírálás alá. A szüreíeiós jobb módja. A szüretet száraz időben kezdjük meg. A szedők mellé felügyelőt és megfelelő számú puttonyos férfit állítunk. A szedők balkezükkel a íürtöt megfogván, azt éles késsel, vagy még jobb ha ollóval, lemetszik, igy a tőke nem rázódik meg s alig esik le 1—2 szőlőbogyó a földre. A lemetszett fürtöket sajtárba szedik, melyből a szőlőt a puttonyba átöntik, a puttonyos ember azt lehordja a présházba, de arra is felügyel, hogy a tőkén nem hagytak e fürtöket s a földre hullott bogyókat felszedegették-e ? A puttonyosnak I kötelessége még puttonyából a szőlőt a szőlőzuzó- garatra felönteni s azt leőröini. Legcélszerűbb és legkényelmesebb a szőlőzuzót a sajtó mellé, vagy azzal szembe állított kádra helyezni olyképen, hogy a kádba lezuzott szőlőből, a benne levő szűrőn keresztül, a mustot egy kaucsuk- csővel, vagy a csappal a prés elé bemélyitett kár- mentőbe bocsáthassuk. Alig szükséges felemlítenem, hogy a vörösbor készítéséhez a kék szőlőt a fehértől elkülönítve keli szedni, s azzal a később leírandó módon elbánni. Gyakran előfordul, kiváit esős és hűvös időjárás mellett, hogy a szőlőnek egy része éretlen maradt, más része pedig rothadásnak indul, vagy egészen penészes. Ilyenkor a szölőválogatás igen nagy haszonnal jár. A szőlő válogatása. Vegyes ültetósü szőlőkben gyakori azon eset, hogy a szőlő egy része teljesen megérett, más része éretlen, s némely fajták már teljesen penészesek; nagyon természetes, hogy ily szőlőből kifogástalan jó bort nem állíthatunk eiö. Hogy ily körülmények mellett is jó minőségű bort készíthessünk, a szőlőt meg kell válogatni, melynek legegyszerűbb és legkevesebb költséggel járó módja a következő. A présházba egy nagyobb hároinszegletes asztalt állítunk fel, melynek kerülete 25 cm. magas párkánynyal legyen ellátva, és sarkai mintegy 30 cm. szélességben le legyenek tompítva. Ezen nyílások alatt egy-egy kád álljon a kiválogatandó szőlő befogadására. A leszedett szőlőt a puttonyból ezen asztalra kell önteni, melyből az asztal sarkainál áiló három munkás a kevert szőlőt három felé válogatja ; az egyik a maga előtt levő nyíláson az éretlen szőlőt, a másik az érettet, a harmadik a penészes és rothadt szőlőt válogatja ki és rakja az előtte levő kádba. Az ekként megválogatott szőlőt különdcülön kell megzúzni s a megfelelő törkölyből a mustot kisajtolni. TÁRCA. Róka koma a japán népmondában. — Irta : Fu-tschi. — Tudvalevőleg Japán kultúrája nem nagyon régi. Fejlődési foka meglehetős alacsony volt körülbelül az 1000-ik évig, mikor a japánok koreai háborúik alkalmából ezek akkoron fejlettebb kultúrájukkal érintkezésbe jöttek. A koreaiaktól megtanulták, a mit épen azoktól tanulni lehetett. Számottevő haladást azonban csak az erre következő évszázadokban tettek. Nyugateurópai kultúránk bevezetésekor nemzeti sajátságaikkal iparkodtak azt összhangba hozni. Japán azon időbeli mintaképe Kina és a kínai nép kultúrája volt. Kínai befolyás érvényesült a kereskedelem, ipar, művészet és irodalom terén, előidézve a japáni ifjaknak Kínában végzett tanulmányaik révén ; kínai tudósok és tanítók meghívása által Japánban és fenállt mindaddig, mig Japán az európai kulturállamokkal létesített szorosabb és sűrűbb érintkezés folytán lassanként a kinai befolyás alól kivonta magát és teljesen a nyugati kultúra felé fordult. Bármily nagy átalakuláson ment át Japán a nyugati kultúra befolyásának révén, bármily csodálatra méltó haladást tettek az ország és lakói ezen idő alatt, azért ez a haladás nem ment át az egész nép- tömegre, a régi tévhiteket és hagyományokat azért még nem tudta teljesen megszüntetni. A legújabb időben látott és tapasztalt haladás jobbára csak a műveltebb, az európaiakkal gyakrabban érintkező és kínálkozó előnyöket jobban felhasználni tudó városi a lakók érdeme. Évtizedek munkájára lesz még szükség, mig az átalakulás teljes lesz. Mindaddig pedig a régi kulturhit téves nézete fog a nép gondolkozásán és nézetein uralkodni, mindaddig jámbor áhítattal fognak a régi istenek és istenségek tetteiről és cselekedc- ! teiről szóló regék hívőkre találni. A még mostan is elterjedt népszerű rókaregék 1 alapjában véve reminiscenciái azon magas állásnak, melynek annak idején a róka, az állatvilág imádói, a Sámáhivők előtt örvendett, a melyekhez a japánok ! is a Buddha-valiás bevezetése előtt tartoztak. Évek múltán, a civilizáció haladásával természcIngük Pál 418 férfi- és női cipész-üzlete Szalmáról), Kazincy-utc a 20 szám a* zárdával szemben. Mérték utáni megrendelések és javítások gyorsan es ponio- san eszközöltetnek. 20 — 15.
