Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-03 / 31. szám
aug. 3. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. jól nevelt gyermekeken épülhet fel. A kié az iskola, azé a jövendő. Népiskoláinkban a jellem és szivképzés, a kedély, az erkölcs, az igazság és helyes irányú szabadság-szeretet, kötelességérzet. munkaszeretet, tekintély iránt való tisztelettuJás, az önsegélyre való erők kifejtése, egyszóval a vallás erkölcsi ember háttérbe szorul, ___ De ez nem csupán a néptanítói kar hibája. A mi népiskoláinkban a mai rendszer szerint csak tanítanak sokat és sokfélét. Csak azt nem tanítják, a mire a gyermeknek az életben szüksége van. Itt az ideje, hogy gyúrjuk át s irányítsuk a népiskolát a társadalmi szükség felé. Ez pedig ma a szociális feladatok megoldása. A kik a nép között élnek, tudják, mik a szociális bajok, miért beteg a társadalom, miért beteg a magyar falusi élet. Elveszett a hit, meggyengült a tekintély iránti tisztelet. Falvak pusztulnak, a magyar széthull, elvesztette önbizalmát, összetartás, önsegélyzés, közös érdek elveszett. Tisztelet a kevés kivételnek. A magyar népiskola sarkpontja nem a sok tudásban, de a nemzet jeliemében nyugszik. Legyen az iskola a nép életének leendő képe. Képesítsük, hogy önállóan sajátjává tehesse például egy olvasmány tartalmát, hogy az az életbelépve áldások forrásává változzék. Hogy egy ügyirat tartalmát felfogja, hogy vezettgesse kis gazdaságának számadásait, hogy gondolatát a maga módja szerint papírra tegye. Ismerje hazája múltját, hogy szeresse ezt a földet, tanuljon meg számolni, hogy félre ne vezessék. Neveljük vallásosságra, neveljük munkára és különösen tudatosan ápoljuk benne az összetartozandó- ság eszméjét. Esetekkel mutassuk meg neki, hogy miért boldogul egyik gazda, miért bukik el a másik. Hozzuk fel neki a pálinkázás áldozatait, a korcsma romboló hatását példákban. Ismertessük meg később az ismétlő iskolában a szövetkezeteket, a gazdasági eszközüket, a helyes földmivelést, egyszóval ne tudákos, de élni, társulni tudó munkást, hitét és hazáját, családját, földjét szeretető magyar generációt neveljünk. A falusi jólét megteremtésére ily generációra van szükségünk. A tanítói kar lesz leghatalmasabb munkatársunk abban, hogy másodszor meghódítsuk Árpád országát. Előadó ezután fejtegeti a tanító szociális feladatait a társadalomban. Megállapítja, hogy minden igaz tanító tulajdonképen két ember. Egyik az iskolában, a másik az iskolán kívül végzi dolgát. A népnevelő nemcsak a gyermeké, hanem a gyermekek szülőié, az egész falué legyen. A nevelésnek melegagya a család, virágos kertje a népiskola, gyümölcsöző tere a falu, a társadalom, az egyház, és a nemzet. Kertészei a szülők, tanítók, lelkészek és az állam Összes tényezői. A tanító nyerje meg a népet, beszéljen eszejurása szerint, és az ő nyelvén. Ha a nép érzi, hogy a tanító őt igazán szereti, érette önzetlenül cselekszik, megnyitja egész lelkét. Ez nehéz, de nem lehetetlen feladat. A kezdet nehézségei és a sikertelenség ne riasszon vissza senkit ettől a feladattól. Mindenütt lehet valamit elérni, csak akarni kell és kitartani. Ne legyenek a tanítók ostorozok és korholók. Észrevétlenül menjenek a seb gyógyításához, mint az orvos, tapintatos előkészülettel ; csak akkor vegye észre betege a kést, mikor már metsz. Csak az nevelheti a népet, a ki azt ismeri. Az ilyen tanítót a nép megbecsüli. Egy jó tanító a pappal és a jegyzővel egyetemben egészen | újjá alakíthatja községét. A társadalom legyen segítségére a tanítónak, legyen elismeréssel iránta, ha szociális feladatait meg oldotta jól. A kertész gondosabban ápolja virágait, ha van valaki, a ki a virágok iránt érdeklődik és azokat megdicséri, A tanító az uj társadalmi programúinak hasznos támogatójává legyen. Alapozzon az ifjúsági körben, ha az ifjúságot a népiskolából átvette. Ifjúsági könyvtárak fejleszthetik és áldásosán irányíthatják az olvasási készséget. A korcsmáktól, léha cimboraságoktól elvonhatják őket. Ezek az ifjak igen jó alarmok lesznek egy gazdakör létesítésére. A gazdakör az a kialakuló középpont, melyből sugárként kifejlődhetik a hitel, a fogyasztási, a magtár, a tejszövetkezet, dalegylet, háziipar, egyszóval a falusi jólét emelésére irányuló minden intézmény. Nemcsak tanítani, de nevelni is fogja az ifjúságot, vezetni és irányítani az egész községet a pappal, a jegyzővel egyetemben. Hogy ez mielőbb bekövetkezzék, két dolgot kell szorgalmaznunk. Az egyik volna a magyar országos szövetség, a melynek szociális ügyosztálya volna hivatva a tanítóság buzdítására és részbeni vezetésére. A másik, hogy minden minisztérium kebelében egy szociális bizottság a központi irányítás, szervezés és egyöntetű munkásság szempontjából állíttatnék j fel. A legfőbb bajunk, hogy szervezetlenek vagyunk és sokan, a kik nem rokonszenveznek a felforgató iránynyal, szívesen vennének részt a szociális munkában, ha tudnák, hogy hová csatlakozzanak, ha volna olyan középpont, a mezhez bizalommal és eredménynyel fordulhatnak, mikor a szociális kérdésben tájékozásra, útmutatására szorulnak. A legtöbb ember csak azért lesz szocialistává, mert más szervezet hiányában abba a szervezetbe lép be, a melyet neki épen kínálnak, és a melyben addig megmarad, rnig arról nem győződik meg, hogy tehetne okosabba:, jobbat is. A „Gazdaképző lskö!ák“-ról. Felolvasta az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségének junius 12-iki közgyűlésén, Szilágysomlyón Vaikovics János. Abban a nagy nemzeti munkában, mely az utóbbi idők löldmivelésiigyi kormányzásnak sikerekben gazdag tevékenységét jellemzi, különösen kitűnnek a szövetkezetek, melyek egyrészről a kisgazdák hitelügyének rendezése és kielégítése körül a tüzpróbác már kiállatták másrészről a takarékosság, rend, pontosság, önzetlen közreműködés • és felebaráti szeretet gyakorlása által olyan .erkölcsi sikereket értek el, hogy némely községben a helyesen vezetett hitelszövetkezet működésének hatása alatt az egész lakosság átformálódott. Van azonban még kiaknázatlan hálás tér, hol újabb sikereket lehetne fel altatni. A inai nehéz megélhetési viszonyok között, mint mindenkinek, úgy a kisgazdának is oda kell törekednie, hogy okszerű gazdálkodással jövedelmét fokozhassa. Az eddig szokatlan magasra felrúgott földárakat csak úgy tarthatják fen, ha annak jövedelmét a tökéhez mérten emelni képesek. Ezt pedig csak belterjes, céltudatos gazdálkodással lehet elérni. Mindannyian tapasztalásból tudjuk, hogy a magyar kisgazda rendkívül bizalmatlan minden újítással |ó] író j nQ7jn nnn qq pj/Q70p íl7|pfQÍ ío7° évi málU3 !'101 a G^yén József ur lü i ÜUU Lduííu Üld Üu Uí\uluI u/.luiüi házába Szlávik Is. ur Üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOG LÁSZLÓ utóda. 78 52—3
