Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-29 / 26. szám
4-ik oldal. junius 29. GAZDÁK LAPJA i síik, megdülésük, kevés vizértékesitő képességük nem | ajánlják felvételüket. Gyök. és gumós növények már több vizet ké- j ■ _-sek értékesíteni, mert gyökérzetük mélyre hatol. Az izük azonban nem oly jó mint a szenyvizzel nem öntözött talajban. Czukorrépa termelése nem aljánlható, czukor- tartalma fogy, fehérnye és víztartalma emelkedik. Fű termésre legjobban bevált az olasz perje, (Lotium italieum) 6—8-szor kaszálható és 2—3 láb magas lesz. A főzelék félék termelése nem látszik jövedelme- j zőnek, a termény értékesítése nehézséggel jár és sok munkát kivan. A kender termelése nem vezetett sikerre, minősége silány — ámbár sok gazt elnyom és sok vizet fogyaszt. Komló sem mutatkozott jövedelmezőnek. Tengeri, gyógynövény, dohány, len sem vált be. Lássuk már most a házai területen elért eredményt : Tengeri kísérletnél a talaj rendkívüli módon elgyomosodott s sok munkát kívánt. A nagy hőség következtében a tengeri kisült, az üszög és moly is megtámadta. A kísérlet megismétlése válik szükségessé pontosabb adatok beszerzése céljából. Takarmányrépa, kísérletül a Vauriac-féie répa szolgált, melyből 13—ltí kgrmos példányok is fejlődtek, földibolhától azonban részben szenvedett. Itt is sok gyom ártása megnehezítette a munkálatokat, a táblánkinti termés 400 métermázsára tehető. Termelése kitünően bevált s a feltakarmányzásnál az állatok szívesen ették, jól állott el. A répa métermázsája 70 fillérrel értékesíttetett. Napraforgó (Helianthus annuus).Magasságban 3 m. elért, a kórók valóságos erdőt képeztek, a tányér azonban a rendes fejlődést mutatta, a mag rosszul érett, legtöbb fejletlen, üres volt. Szenyviztelepen termelése bevált. Kender (Cannabis set.) Olasz kender szolgált, kísérletül. A kender minősége kifogástalan, finom szálú volt. Ez okból a kísérlet folytattatik. Kitűnő gyomölő növény s a vizet jól értékesíti. Cirok-termeles az ily telepen ajánlatos, a szeny- vizet jól értékesíti, termelése jövedelmező, fejlődése erőteljes volt. Csalainádé és köles kitünően bevált, nagy hasznot szolgáltatott. A gyomot jól elnyomják, a vetés után semmiféle ápolást nem kivannak. Egyik táblán 80 kor. bevétel a kölesért, másiknál 160 kor. a csalamádéért éretett el. Termelésük tehát a szenyvizteiepen felette előnyösnek bizonyult. A takarmány városok közelében mindig jól fog értékesíttetni. Konyha-kerti veteménvek. Ezek közül kipróbáltatok a káposzta, paprika, paradicsom, tök, ugorka, dinnye, kárfiol, kalarábá, hagyma és fekete retek. Már az első kísérletnél bebizonyult, hogy csak a káposzta s némileg a paradicsom alkalmas a szenyviz- ! telepen való termelésre, a többi konyhavetem Íny nem j mutatott előnyös fejlődést. Arad környékén értékesítésük bajos, nem jövedelmező, mert a vidéken elég nagy a zöldség termelés. Hagyma nem bírta az öntözést, Sok kipusztult, kiveszett, betegség nem volt constatálható. Paprika jól termett, mindazonáltal termése nem biztató, nem jövedelmező. Tök, dinnye, ugorka termelése nem jövedelmező, tulbuján virágoztak s nehezen kötöttek gyümölcsöt. Káposzta, kalarábá. Termelésük jónak bizonyult a szenyvizteiepen, az öntözést jól bírják, sok vizet képesek fogyasztani. Paradicsomnál constatáltatott, hogy az ültetés utáni öntözés nem célszerű, mert különben a szenyviz kiöli, különben eléggé jól fejlődött. Fentebbi pontos adatokat azon célból közöltem, ha tán másutt is ilyen telep téíesü.ne, az a termelendő növények tájékozásául szolgáljon! Rupprecht. Házi.nyui tenyésztés. 9. Meghagyjuk-e egy külömben jói szoptató anyának öíszea fiókáit, ha nagyon dús az áldás ? A legtöbb anyanyui 4—8 fiókát hoz a világra, ennyit minden félig-medclig jói szoptató anya fel tud nevelni. Vannak azonban esetek mikor 10, sőt 14—-18 fiókával szaporodik. Ennyit természetesen egy anya nem bir kellően táplálni. Az ilyen dús áldást tel kell aprózni. Ha van kéznél megfelelő dajkanyul, úgy osz- szuk meg a fiókákat az anya és egy. esetleg két dajka között, hogy ha pedig megfelelő dajkanyul nem áll rendelkezésre, akkor válasszuk ki a gyengébb fiókákat, pusztítsuk ei ezeket és csak az erőteljesebbeket — az anya nagysága vagy tejelő képességéhez arányitva — hagyjuk meg. 10, Az ivadékok minőségére csak az apaáiiat minőségének van-e befolyása ? A legtöbb tenyésztő anyanyulait mindig a legjobb apaállattal párosítja tekintet nélkül arra, hogy a nőstény megfelelő-e hozzá ? azon feltevésben, hogy csak azon esetben lehet szép fajtajellegü ivadékokat elérni, ha azok nagyon jó vagy éppen kifogástalan apaállattól származnak. Nagyon természetes, hogy az apaáiiat minőségének igen nagy befolyása van az ivadékokra, de hát az anyaállat minősége nem tükröződik vissza a bókákban ? A ki állatait megfigyeli, meggyőződést szerezhet arról, hogy úgy az apa, — mint az anyaállat előnyei és hibái átöröklődnek. Téves tehát az a nézet, mintha csak a hímnek volna befolyása az ivadékokra ; átöröklődik a nőstény is. Ezt a határozott tényt nemcsak a nyulaknál, hanem minden emlős állatnál találjuk. Ebből az következik, hogy a sikerrel járó tenyésztés nem csak hibátlan, minden tekintetben megfelelő apaállattól függ, hanem ugyanilyen anyaállat is szükséges hozzá. De még ez esetben sincs mindig a kifogástalan tenyész siker biztosítva. Ez több faktornak sikeres együttműködésétől függ. Először a tenyészpár jó számlázásától, másodszor ugyanennek kifogástalan minőségétől és hibátlan voltától, harmad- szó- pedig az, átöröklés mértékétől. A tenyészállatok minőségét a tenyésztők legtöbbje egy kevés megfigyelés mellett m ‘giuJja Ítélni, nem lehet azonban ebbél még az ivadékuk minőségére következtetni. Előbb ezeknek teljes kifejlődését kell megvárni s csak akkor lehet az átöröklés mértékét megbírálni. r-&X. ind.en szőlöblrtoko h o 1 xr a e* **, rzsssaasss®« című szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Evenkint két szl. es műmeiiékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 ií. ===== Kiadóhivatai és szerkesztőség Budapesti iX. Üiőli-uí 25. ,:-£»E33SBt
