Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)

1906-06-29 / 26. szám

junius 29 GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Hasznos tudnivalók. Tojások konzerválása. A tojás árak az évszakok kisebb vagy nagyobb tojás hozamához mérten csök­kenek vagy emelkednek. Minthogy a tojásokat termé­szetes utón nem lehet hosszabb időre elraktározni, mi­vel romlásnak vannak kitéve, a tojásnak huzamosabb időre való konzerválását már sokféle módon kísérelték meg. Legrégibb eljárás mindenesetre a meszes vízben való elraktározás, mert már 100 év előtt nyert szaba­dalmat erre a célra egy mész, só, borkő és vízből álló vegyiték s több-kevesebb eltéréssel mai napig is hasz­nálatban van. A konzerváló folyadék következő módon készíttetik : 20 rész vízhez 4 rész jól oltott meszet adunk, ezt 4—-5 napon át naponta jól felkeverjük és az 5-ik napon még egy rész konyhasót vegyitünk hozzá. Azután ismét 2—3 napon át naponta egyszer megkeverjük. A tojásokat hordóba, cserép vagy por­cellán edénybe rakjuk és az átszürött folyadékkal leönt­jük, hogy kb. 4—5 ujnyira álljon a legfelső sor tojás fölött. Átszűrni azért szükséges, hogy a sűrű mészol­dat ne rakodhassák az edény fenekére, mivel ott azu­tán az alul fekvő tojásokkal egy kemény kompact masszát képezne. Az ilyen módon elraktározott tojá­sok „meszes tojás“ név alatt jönnek forgalomba és érdes felületükről ismerhetők fel. Egy másik tojás konzerváló anyag, a mely ma leginkább használatban van a vizüveg. Ez oly módon lesz előállítva, hogy a folyékony vizüveget használat előtt ötször esetleg tízszer annyi forró vízben felold­juk és jól összekeverjük. Mikor a folyadék lehűlt a tojásokat belerakjuk és addig hagyjuk ott, mig hasz­nálatra vagy7 eladásra kerülnek. Mikor a tojásokat a kocsonyraszerü anyagból kivesszük, szárazra letöröljük. Sok helyütt a tojásokat nem rakják bele a folyadékba, hanem csak bemártják és egymás mellé fektetve desz­kákra helyezik el. Konzerváláshoz csakis teljesen friss tojásokat használjunk és ezek legjobban hűvös sötét helyen tarthatók el. M. K. A bizottság egyleti oklevéllel tüntette ki Szuhá- nyi Ferenc kiváló magyar jellegű tenyészetét, Mes- singer Lajos tiszta vérü simenthaü tenyészetét, a Szatmári Jézustársaság urai magyar és simentháli te­nyészetét, Frankel Zsigmond keresztezett tenyészetét és Domahidy Viktor borjas tehenét és 1 éves üszőjét, Mikolai Aladár 2 darab borjas tehenét. Államdijat kaptak : I. Borjas tehenek után Géresi Sándor 00, Kun István 40, Osváth Ferencz 30 és Katona Pál 20 ko­ronát. II. 2 éves üszők után : Ballay József 40, Bar- csay Antal 30, Nagy Dániel 20, Szilágyi János és Marosán János 10—10 koronát. III 1 éves üszők után : Sz. Tréger Albert 60, Fogarassy Károly 50, Osváth Ferenc 40, Géresi Sán­dor és Károiy József 20—20 és Szabó Pál 10 koronát, így mindössze 500 korona osztatott ki, a 3 díjazáson együttvéve pedig 1400 korona. — Gazda gyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület folyó hó 27-én d. e. 11 órakor Szatmáron, a vá­rosháza tanácstermében igazgató-választmányi ülést tartott, melyen jelenvoltak Domahidy Sándor elnök, Beszedics Vilmos, dr. Böszörményi Emil, Bodoky Béla, Kölcsey Autal és Poszvék Nándor titkár. A múlt ülés jegyzékönyvének hitelesítése után felolvastattak és tudomásul vétettek azok a miniszteri és hatósági rendeletek, melyek az aratás nyugodt le­folyásának biztosítását célozzák s mely rendeletek bi­zalmas természetűek lévén, nyilvánosságra nem ho­zatnak, ellenben esetről-esetre megtekinthetők az egylet titkári hivatalában. Helyeslőieg vették tudomásul azután a miniszter intencióját, mely a községekbe i a házi-ipar felkarolá­sát előirányozza, s készséggel felajánlották ehhez az egylet együtt működését. A Fehérmegyei Gazdasági Egyesület fellépését a munkás szövetség kinövései el­len az ülés magáévá tette. A Károlyi Sándor gróf szobrára kapott gyűjtő iveket kiosztották jelenvol- tak közt. Ezután a főispán által véleményezés végett le­küldött iratok alapján 3 cselédet és 3 munkást aján­lottak díjazásra szemben dr. Böszörményi Emil azon külön véleményével, hogy a dijazandók felől előbb rész­letesebb adatok szereztessenek be. — Az ülés külön­ben elfogadta dr. Böszörményi Emil azon indítványát, hogy kéressék fel a főispán, hogy jövőben ne csak a cselédekről, de a jutalmazásra ajánlott munkások fe­löl is részletes adatok kéressenek, valamint, hogy az Egylet elvileg mondja ki, hogy a díjazásokra aján­lás alól a szőlőmunkásokkal szemben sem zárkózik el. A nagyváradi mezőgazdasági kiállítás alatt ren­dezendő kongreszusra az Egylet képviseletében kikül­dik Domahidy Sándor elnököt és Poszvék Nándor tit­kárt, azonkívül a hivatalos lap utján felhívást tesznek közzé a résztvevők jelentkezése érdekében. Néhány kevésbbé érdekes ügy elintézése után majd az üsző díjazások eredményéről s a csikó-legelő állapotáról tett jelentést vették tudomásul, a titkárnak 4 heti szabadságot engedélyeztek, s a rendes tagok -sorába felvették Keiner Fülöp tunyogi és Kondor Sándor szatmári lakosokat. Hírek. — A Szatmármegyei Gazd. Egyesület igazgató választmánya felkéri azon egyleti tag urakat, kik a folyó évi nagyváradi gazdasági kiállítás alkalmával rendezendő gazdasági kongreszuson résztvenni szán dékoznak, hogy e szándékukat az egylet titkári hiva­talánál bejelenteni szíveskedjenek. — Tenyészdijazás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ez idén a 3-ik szarvasmarha díjazását Csen- gerben folyó hó 24-én rendezte szép számú felhajtás mellett. Be lelt mutatva mintegy 30 darab borjas te­hén és mintegy 60 darab üsző. A bizottságban résztvettek az állam részéről Bartha István kér. állattenyésztési felügyelő, a ható­ság részéről Kállay Ödön szolgabiró és Blum Már­ton járási állatorvos, Csengcr nagy község képvisele­tében Kun István községi biró és Kun György birto­kos, végre a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kép­viseletében Domahidy Viktor, Frankel Zsigmond, Mes- singer Lajos, Szuhányi Ferenc, Sz. Tréger Albert egyleti tagok és Poszvék Nándor titkár. Tek. Minimax Készülék Építő Társaság Budapest. Kérném a tek. Igazgatóságot, küldjön nekem egy tölteléket Minimax ké­szülékhez, mivel ma dél idő alatt az egyiket elhasználtuk t, i. mig a legényeim ebédeltek a füstölőmben, amelyben 22 oldal szalonna volt füstölés végett, nem tudni hogyan történt, csak egyszerre láttuk, hogy az egész szalonna egy lángtengerben van. Ekkor embereim homokot hordtak az égő szalonnára, de mindjobban égett. A nagy zür-zavarban észre vettem a Minimax készüléket, én magam szaladtam a tűzhöz és egy készülékkel eloltottam körülbelül két perez alatt az egész tüzet és mondhatom megvoltam lepve, az eredménytől, mert nem tudni mivé fejlődhetett volna gyáramban a tűz, ha a Minimax készülék nem működik oly kifogástalanul. Kérem fenti kérésemet mi­nél előbb teljesíteni, mert nem akarok ezután gyáramban többé készen töltött Minimax készülék nélkül lenni, — Brauch Ferencz kol- bászáru és szalámi gyára Budapest. 426 1 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom