Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-08 / 23. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA junius 8. s mert a nagybérlő a szükséges beruházási tő- ] kével a kellő időben szabadon rendelkezhetik, raiglen a gazdatisztnek e tekintetben nincs szabad rendelkezése. Innen van, hogy az előbb házilag kezelt birtokért, ha bérbe adják, a haszonbérlő rendszerint jóval többet fizet, mint a mennyit a birtok előbb házi kezelésben hozott, s azonfelül nem csak magát és családját fentartja, hanem a mellett még meg is gazdagodik. A nagybirtok jövedelme tehát a magángazdaság szempontjából már a nagyban való haszonbérleti rendszer behozatala által némileg remélhető, és a közgazdaság tekintetében is előnyös, mert ugyanabból a területből most már nem csak a tulajdonos, hanem a haszonbérlő is él. De a nagybirtokosok jövedelme úgy magángazdasági, mint nemzetgazdasági szempontból még sokkal nagyobb arányban fokozható, ha a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett ennek bizonyos részei kisbirtokosoknak adatnak haszonbérbe, esetleg örökáron adatnak el, mely utóbbi esetben a befolyt vételár a hitbizományoknál hitbizományi tőke maradna és jóval több kamatot hozna, mint a földjövedelem. Az uj kisbirtokos pedig, p. o. tiz hold szántón, mind annak a gabonának, kapásnövénynek és mütakarmánynak 100-dik részét nem termeli ugyan, amely összmennyiség a nagybirtokosoknak vagy haszonbérlőjének 1000 holdas birtokán terem, hanem rendszerint ennél valamivel kevesebbet. De ezen kis gazdaságában a közvetlen termények felhasználásával még marha-, sertés-, ló-, baromfitenyésztést, méhészetet, gyümölcs- termelést és kertészkedést üz s épen azért képes kicsiban majdnem kétszer annyi haszonbér tfizetni, mint a nagybérlő. Mindez nem elméleti képzelődés, hanem köztudomású tapasztalat. A kisgazdaságok szaporitása pedig nemcsak a nagybirtokosokra nézve előnyös, hanem a nemzetgazdaságra nézve is, mert épen a kisgazdasági rendszer behozatala először kellő alapot nyújtana a rendelkezésre álló munkaerők megfelelő kihasználására és lekötésére ; másodszor, a nép szélesebb rétegeinek megélhetését biztositaná; j és harmadszor sok értékes jószág termeltetnék, a mely eddig nem termeltetett s igy a magán- és közjövedelemnek uj anyagi erőt nyújtana állami és társadalmi szükségleteinek fedezésére, mint a hogy azt Wekerle Sándor elől idézett beszédében követelte. S mint a rossz mindég rosszat szül, a jó j jót eredményez. Nem csak közvetlenül, hanem közvetve is. Előbb már rámutattunk, hogy a nemzeti jövedelemnek egyik fóforrása a földmivelés, a másik az ipar, s közismert tény, hogy nálunk mindkettő gyámolitásra szorul. Sokan most azt hiszik, hogy csak sok gyárat kell építenünk, akkor meg van az ipar. Nem gondolnak arra, hogy az ipar fellendülésére nagyszámú szakképzett munkaerő is kell, fentaríására pedig vevő, fogyasztó közönség. A kisgazdaságok általunk javasolt szaporitása folytán pedig a sok fiatal ember — legjobb munkaerőnk — és számos család, amely most külföldre vándorol, édes hazánkban szívesen maradna, és volna elég munkás a földmiveléshez és iparvállalatokhoz is. S mindezen családok, a melyekkel édes hazánk lakossága szaporodnék, élelmi, ruházati, lakásberendezési és egyéb szükségleteik beszerzésével az ipart és kereskedelmet is nagyon előmozdítanák, s ez által majd boldogabb lenne a magyar, a ki jelenleg a helytelen birtokrendszer miatt sokkal szegényebb, mint a célszerűbb birtokrendszernek örvendő európai szomszédaink és Eszak-Amerika, a hol a legtöbb kis tanyabirtok és a legtöbb óriási gyár van. Nem ak ..Földet a népnek“, hanem ,,Népet a földnek“ is legyen jelszavunk. Ezt nem törvényekkel rendeletekkel akarjuk megvalósítani, hanem hathatós társadalmi akció utján, melynek kész szervei a gazdasági egyesületek, a kereskedni és iparkamarák, a jegyzői egyesületek es last not least a hazafias sajtó. A nagybirtokos osztály pedig már saját érdekében és az ügy szociális jelentőségénél fogva is, közreműködését nem fogja megtagadni. Fontos feladatul háramlik ennélfogva mindnyájunkra, hogy esetről-esetre, ahol és amikor nagybirtok házi kezelésének abbanhagyása szóba kerülhet, vagy haszonbéri szerződések lejárnak, odahassunk, hogy a nagybirtok kis részletekben kerüljön akár vétel utján, akár haszonbér utján sok kis gazda kezébe. A tücsök kártétele a szőlőben. Levél a szerketőhöz. A Gazdák Lapja egy előbbi számában olvastam, hogy a Szatmár vidéki szőlőkben a tücskök el szaporodtak, s a szőlőt rongálják, a mi tényleg igaz, mert a friss hajtásból a szőlő fürtöt teljesen kirágja, és igy a termés oda van, a mit tapasztaltam saját szőlőmben is. Inglik Pál férfi- és ii ü i ci p é s z-ii z le te Szatmáron, Kazincy-ulca 20 szám a zárdával szemben. Mertek utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponfotósán eszközöltetnek. 20 — 1
