Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)
1906-05-25 / 21. szám
'2-ik oldal 6. A Szövetség és Szövetkezetek általános érdekeit érintő indítványok tárgyalása. Szatmár, 190o. május hó 12 én. Szeőke Barna alelnök. A kóbor cigányok megrendsza- bályozása. A kóbor cigányok letelepítésének, s illetve megrendszabályozásának kérdése évtizedek óta élénken foglalkoztatja a közvéleményt, magunk is többször bolygattuk e kérdést; számtalan kísérletezés és eszme 'merült föl idők folyamán, a nélkül azonban, hogy a kóbor cigányok vándorlásával járó bajokon gyökeresen segítettünk volna, a nélkül, hogy a kormány és törvény- hozás legalább komolyan megkísérelte volna ezen bajok végleges orvoslását. Alig múlik el hét, hogy a vidék egyik vagy másik helyéről rablásról, tolvajlásról, gyilkolásról hírek ne érkeznének, amelyeknek szereplői állandóan kóbor cigányok közül kerülnek ki. E mellett sűrűn hangzik föl a panasz, hogy a cigányok kóborlása teljesen illuzóriussá teszi a közegészségügyi, különösen az állategészségügyi intézkedéseket, mert a legszigorúbb zárlatokat kijátszák, és különösen azon körülmény, hogy döghussal élnek, nagyban elősegíti az állatbetegségek elhurcolását. Elmondhatjuk a kóbor cigánykérdésről, hogy ez oly égető szégyenfoltja a jelenlegi társadalmi rendnek, amelyet minden erővel és igyekezettel, s könyörtelen kézzel kell megszüntetni. A kóbor cigányok folytonos összeütközésben állanak a törvényekkel, főként a büntető törvényekkel, a fenálló társadalmi renddel; mert állandóan veszélyeztetik a békét, a közrendet, és a közbiztonságot, a nélkül, hogy a hatóságoknak módjukban állana garázdálkodásaikat megakadályozni; mert kóbor életmódjuk mellett hatályosan ellen nem őrizhetők, személyazonosságuk meg nem állapítható. Valahányszor a cigánykérdés rendezése szőnyegre kerül, mindannyiszor az álhumanizmus sugalta rendszabályokkal állanakelő, amelyek a bajt gyökeresen nem orvosolják. Tekintettel pedig arra a körülményre, hogy itt egy minden furfanggal, ravaszsággal és gonoszsággal telitett népcsoporttal van dolgunk, csakis a legkérlelhetetlenebb szigor vezethet célhoz. Ezen szigor azonban ne csak a tettenérés alkalmával nyilatkozzék meg, hanem sokkal nagyobb mérmájus 25. tékben preventive olykép, hogy a kóborcigányoknak lehetetlenné legyen téve garázdálkodásaiknak tovább üzése. Oly intézményeket és intézkedéseket kell életbeléptetni, amelyek az egész ^ cigánykérdés központi kezelését és ellenőrzését lehetővé teszik, amelyek a cigányok kóborlását teljesen meggátolják, s amelyek gondoskodnak arról, hogy a már egyszer helyhez- kötött, kóborlásában megakadályozott, s kellő ellenőrzés alá helyezett csoportok helyébe újak. ne keletkezzenek. Utalunk ezirányban a bajor kormány által életbeléptetett hatósági intézkedésekre, amelyek: eredménye az, hogy Bajorországban a kóbor cigánykérdés nem létezik többé. Köszönhető pedig ez a kormány következő intézkedésének. A cigányok kóborlása szigorúan betiltatott s rajtakapás esetén szigorúan tüntettetik. A kóborlásba visszaeső cigánytól a lótartás is meg- vonatik, és a letelepítésre kényszeritett cigányok sem házalási, sem vándor igazolványokat nem kaphatnak. Minden kóbor cigány illetősége meg- állapittatik és illetőségi helyén letelepülésre kény- szerittetik, ha illetősége ki nem mutatható, akkor a hatóság azt hivatalosan állapítja meg' olykép, hogy illetőségi hely az a község legyen, a hol az illető cigány a legtovább tartózkodott. Hogy e miatt a községeket kiadó- ; terhelje, az ily kényszer illetőségből származó- költségeket az állam vállalja magára. A külföldi illetőségű kóborcigányok kérlelhetetlenül kitoíoncol- tatnak, s a határon uj kóborcsapatok semmi körülmények között be nem bocsáttatnak. A bajor kormány intézkedései között azonban a legfontosabb, hogy a kóbor cigányok ügyének nyilvántartása országosan összpontositíatott, azaz ezen ügyek kezelése és nyilvántartása egy központi rendőrhatóságra bízatott. Ez a rendőrhatóság anyakönyvezte az összes az országban található kóbor cigányokat, kikutatta azok múltját, a rovott multuakat lefényképeztette, és általában minden olyan momentumot az anyakönyvbe följegyzett, amely az illető egyéniségének a megismerésére és felismerésére alkalmas. Ha bármely kihágás történik a kóbor cigányok részéről, ez a központi rendőrhatóságnak jelentetik be, s ez intézi, vezeti a vizsgálatot az ügy végleges elintézéséig. Ezen intézkedések szigorú végrehajtása eredményezte azt, hogy Bajorországban a cigánykérdés végleg megszűnt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztálya legújabban ismét Ingük Pál 418 férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-ulca 20 szám a zárdával szemben. Merték utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponto- tosan eszközöltetnek. 20 — 1 GAZDÁK LAPJA
