Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-26 / 4. szám
4-ik oldal QAZDAK LAPJA január 26. végeznek, nem törődve azzal, hogy ezen teendők körüli j szokás, rontja a tehenet, károsítja a gazdát és nem j elégíti ki a fogyasztóközönséget. Ezer panaszt hallhat az ember mindkét dolog tökéletlenségére, de azt sohasem tapasztaltam még, hogy nálunk súlyt helyeztek volna a minél tökéletesebb tejszűrésre, amit pedig a fogyasztóközönség fennhangon követel. Az is igaz, hogy városainkban a tejgazdasági intézmények még bölcsőkorukat élik, de vájjon nem volna-e üdvös dolog a tehenészetek gyarapítása mellett a tej nyerésére és tisztán való kezelésére nagyobb gondot fordítani ? Kívánatosnak tartom, hogy több gond fordittassék ezen kérdésekre úgy gazdasági, mint közegészségügyi szempontból és bátorkodom reményleni, hogy ezen j helyen való felszólalásom meghallgatásra és követőkre j talál. Ami a fejest illeti, most még úgy áil a dolog, hogy az erősebb kezű fejők (a férfiak) a csecsbimbók tövére gyakorolt nagyobb nyomás és a tőgy erősebb megtörése útján járnak el, míg a gyengébb kezű fejők (a nők), a csecsbimbók huzogatásában találják a fejés titkát. Mig az erős kezű fejők szorítása ugyan több tej- nyerésére vezet és a gyenge kezű fejők kevesebb tejet juttatnak — égtük fejési mód sem elégíti ki a gazdát, mert ugyan az első mód valamivel több tejhez juttat, de a tőgyet nagy fokban rongálja, a másik mód a nagyon is hiányos tejnyerés miatt a tehenek fokozatos apadására vezet. Az ideális fejesnél a tejet teljesen ki kell fejni, mert a tőgyben levő utolsó mennyiség zsírban a leggazdagabb (5-6-—6'5°/o), ami ha visszamarad, egyrészt a tejhaszon csökkenésével jár, másrészt a tehén ha- ! marábbi apadására vezet. Amint egyes szerzőit Írják, sokszor volt már arra is példa, hogy csak 20—-24 hete tejelő és már elzül- í lőttnek mondott tehenet ügyes fejőre bízva, az ismét ! tejelővé vált és a tehén még négy öt hónapig jól jövedelmező haszonállatja volt az istállónak. A fejest érdeklődő figyelemmel kisérve, teljessé tehetjük a tőgyápolást, célszerűvé tehetjük a tejnyerést és igy a gazda számítása minden tekintetben jobban beválhatik. Lássuk tehát azon fejési eljárást, amit a jobb tehenészetekben már kipróbáltak és alkalmaznak. Először is az elléshez közel álló üszőt készítjük elő a fejéshez úgy, hogy tőgyét naponta egyszer-két- j szer langyos vízzel megmosogatjuk, letörölgetjük, a i csecsbimbókat kíméletesen, de fokozatosan erősebben nyomogatjuk, kihajtás előtt zsíros anyagokkal megke- negetjüic, amely dolgokkal a tőgy ápolt lesz és az j üsző hozzászokik a fejéshez. Elles után a tőgyet langyos vízzel megtisztogatjuk \ és ha az üsző hátsó lábával tipegni kezd, ami a tőgy megteltségének a jele, a tiszta kezű fejő egyén hozzákezdhet a fejéshez. Á mosogatások után történő letörlésre legalkalmasabb a durvábban szőtt törlőruha, amellyel a tőgyet, és körülötte levő bőrrészleteket jól le kell dörzsölni, hogy nagyobb vérkeringést és ezzel nagyobb tejképződést létesítsünk. A tulajdonképeni fcjésnél a fejő egyén egész kézzel körülfogja a csecsbimbó tövétől fölfelé a két mellső tőgynegyedet, ezekre a hasfelé irányuló nyomást gyakorol és lefelé simít (azaz a csecsbimbó irányában fej), amit háromszor ismétel. Ugyanígy tesz a hátulsó két tőgy negyeddel. Azután könnyen körülmarkolja a tőgy egyes negyedeit és három-négy borjulökést utánoz a kezével, amit, mint befejező m ivelotet az követ, hogy a tőgyet a közepe iránt (tejmedence iránt) enyhén átdolgozza (meggyurja), amivel az utócsepegés is eléretik. Ezen fejési mid, melyet Hegeland német állatorvos mutatott be először, a fejő egyén gyakorlati fogásaival még tökéletesbbithető és evvel a fejés ideálisan vihető véghez. Ami a tejszüré^t illeti, körülbelül azt mondhatjuk teljesen jól szűrt (tisztított) tejnek, arm, ha szűrés után három óráig tiszti fehér üvegben áll, üledéket nem mutat. Azt pedig nagyon jól tudjuk, hogy a szi- taszürővel ezt elérni nem lehet. Á tej teljesen megfelelő szűréséhez csak a vatta- szűrő felel meg,, amelynek kezelése már szerkezeti egyszerűségénél fogva is könnyű. Áll pedig ez egy szitaszürőből, amely egy tölcsér alján van elhelyezve, amelyből a tej egy csőbe folyik, de útjában még egy szitaszürővel találkozik, amelyen a vattaszürő van elhelyezve. A szűrőkészülék, miután jól ciunezett pléhből készül, n igyon tartós, a vattaszü- rőt csupán 80—150 liter átszűrt tej után kell változtatni, amely vattaszürő különben is nagyon olcsó. Az igy átszűrt tej bő ven megfizeti a vattaszürő re kiadott költséget, mert a tej megszabadulván a sok idegen anyagtól, sokkal-kevésbbé romlandó és nehezebben savanyodik, mint a szitán szűrt tej cs igy kevesebb érték megy tönkre, de meg régi dolog az, hogy a tiszta tejet jobban is megfizetik. Forró Lajos állatorvos. Házinyui-tenyésztés. Illetékes faktorok érek óta azon kérdés megoldásán fáradoznak, mily módon lehetne a folyton növekvő húsárakat korlátozni, hogy a szegény emberek részére is a hús élvezése hozzáférhető legyen. Ezt mihamarabb elérendő, elsősorban a husnyu- lak tenyésztésének kultiválását kell föladatunknak tekinteni. Jelenlegi tenyésztőink mind sporttenyésztők s nem gondoluak arra, hogy a nyúl tenyésztőt ezen ágát a husnyul-tenyéeztéssel felcseréljék, vagy szőrme- nyultenyészetük mellett hugnyul-tenyésztéssel is foglalkozzanak. Álláspontjuk igazolásául azt hozzák fel, hogy a sport,- vagy szőnnenyul-tenyészet most még, kevesebb helyszükséglet mellett, több hasznot hajt, mint a nagybani husuyui-tenyésztés, mert az idő és fáradságon kívül több tőkebefektetést és nagyobb helyet igényel. Hogy a nyulhns háztartásainkban ugyanazon helyet foglalja el, mint a marhahús, vagy borjúhús, nézetem szerint erre kétféle mód volna célhoz vezető. Először is az úgynevezett kisembereknek kellene ezt gazdaságuk, vagy más foglalkozásuk mellékágaként űzni; másodsorban,-s ez volna a rövidebb és a célnak legmegfelelőbb ut, ha illetékes hatóságaink hús nyúl nagytenyészetek létesítéséhez segédkezet nyújtaná nak. Ezek is csak azon esetben lehetnek jövedelmezők, ha szabad, úgynevezett udvartenyésztést lehet űzni, minthogy a ketrecekben történő nagybani tenyészetnél az etetés és takarítás kelleténél több időt v esz igénybe. Francia és Angolországban, valamint Belgi um- ban tett tanulmányutam alkalmával meggyőződést szereztem az ott viruló nagy udvartenyószetekről, hon nan naponta ezerszámra szállítják a husnyulakat. A tanul
