Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-26 / 4. szám
GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. január 26. mányozott statisztika szerint Franciaország évenként 80—90 millió, Angolország kb. 150 millió s Belgium körülbelül 50—-60 millió frank értékű nyulat tenyészt, és im erre vezetendő vissza az a körülmény is, hogy a megélhetési viszonyok ezekben az államokban sokkal jobbak és olcsóbbak, mint nálunk. Ha mindjárt egy létesítendő nagy husnyul-te- nyészet egyelőre nálunk nem is volna a húsárakra befolyással, de az első tonyésztelep sikerein felbuzdulva, bizonyára rövid idő múlva több ilyen nagytenyészet létesülne s tömeges termeléssel minden esetre a mostani hnsárak emelkedésének gátat vetne. A házinyulhus ára ma 80 fillér kilogramonként élősúlyban, de nagybani tenyésztésnél és a jelenleginél olcsóbb takarmányárak mellett 70, esetleg 60 fillérre lehetne azt mérsékelni. Ha lefejtve, fej és belek nélkül 20%-kal többe számítjuk, akkor is csak 96 fillérbe kerül s a mellett 13°/o-kal több a fehérnye- tartalma, mint a baromfihúsé, és a nagyobb mennyiségű hús mellett a gereznán.tk kisebb értéke vajmi keveset határoz. Ennélfogva nem lehet eléggé ajánlani, hogy minél számosabban foglalkozzanak ezen, idővel fényes rentabilitást kilátásba helyező tenyésztéssel, amire bizonyára úgy a magas kormány, mint az egyes helyhatóságok a tenyésztés elősegítése érdekében közreműködni fognak. Mahler Károly. A korcs-, vagy svédhere termelése. Különösen a nyirkosabb agyagtalajokat kedveli; termelhető azonban majdnem minden talajnemen, csak kellő nedvességgel rendelkezzék az. A száraz talajokat nem szereti s azért az ilyen talajokon termelését forszírozni nem érdemes. Máskülönben igénytelen és edzett növénynek mondható, mely a hideg iránt egyáltalán nem érzékeny. Kedrezö termelési viszonyok között nem ajánlatos termelésével foglalkozni, mert ily körülmények között a közönségesen és általánosan termelt vöröslóhere sokkal szebb eredményeket biztosit ; inig ellenben nedves talajnemeken, vagy áradásoknak, vízmosásoknak kitett nedvesebb helyeken a korcslóhere termelése lesz a legmegfelelőbb. A korcs- lóhere vizetátnembocsátó talajnemeken is sikerrel termelhető, s nedvesebb rétek fiikeverékébe is igen alkalmas növény. Terméshozama kisebb mint a vörös- lóheréé, amennyiben csak egy kaszálást ad. Igen jó talajokon és nedves éghajlati viszonyok mellett másodszor is vágható, de még ilyen körülmények között is másodszor nagyon csekély mennyiségű takarmányt szolgáltat. Szántóföldön különösen magva végett termelik,' takarmánynak már ritkábbanA korcshere hosszabb tenyészidejű növény, mint a vörös lóhere, mert inig az két-három évig termelhető, addig a korcshere 5 évig is kitart, sőt más takarmány-növényekkel keverten termelve még tovább is; igen tanácsos más lóherékkel és füvekkel keverve vetni. Nagyon jónak bizonyult a következő keverék : 2 rész vöröslóhere, egy rész fehérhere, egy rész korcshere, egy rész komócsin és egy rész olaszperje. Ezen keverék különösen jobb legelők létesítésére igen alkalmas. Egy magában termelni nem tanácsos, mivel növése kúszó, azaz a növény alsó része a talajon nyúlik el s igy nedves talajnemeken könnyen megrothad. Levélzete dusabb mint a vöröshere levélzete. Fejlődése is elég gyors, mert pi. gabona után vetve sokszor már őszszel virágzani kezd. Tavaszszal azonban későn indul fejlődésnek, később mint a rörösló- ! here, úgy, hogy virágzása a vöröslóhere 2 kaszálása közé esik. Takarmáuyozhatő zölden, avagy szénává szárítva. Valamivel több vizet tartalmaz, mint a vörös lóhere s ezért nehezebben is szántható. Szárításnál különösen arra kell ügyelni, hogy levélzete le ne töredezzen, mivel levelei sok értékes tápanyagot tartalmaznak. Elővoteménye iránt nem válogatós, s ha a talaj tápanyagokban elég gazdag, saját maga után is sokkal gyorsabban következhetik, mint a vörös lóher. A talajnak különösen foszfor és kálitartalmát veszi igénybe s azért a szuperfoszfát és kainittal való trágyázást igen meghálálja. A talaj tápanyaggazdagsága iránt annyira fogékony, hogy hereuntságban szenvedő talajnemeken is sikerrel termelhető, feltéve, ha azok jó erőben vannak. Öntözhető rétek fükeverókébe is bevehető. mivel az elárasztást igen jól tűri. Mint tehát a fentebbiekből látható, a korcshere korántsem a vörös lóher pótlására való, hanem igenis ajánlható termelése oly körülmények között, hol ez a talaj nagy nedvessége miatt sikerrel már nem vethető. Kovácsy Béla. Mezőgazdasági munkás és cselédkérdés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület köz- gazdasági szakosztálya jan. 11-én délután gróf Zse- lénszki Róbert elnöklete alatt népes ülést tartott, a melyen Koller Pál, a fehérmegyei gazdasági egyesület alelnüke tartott előadást a fehérmegyei mezőgazdasági munkás viszonyokról. Előadását a fehérmegyében lezajlott sztrájk mozgalmak ismertetésével kezdte. Fehérmegyében csak részleges sztrájk volt. Érdekes jelenség gyanánt említi fel, hogy tavaly azok a vidékek, ahol ezelőtt -s évvel egyizben már volt arató sztrájk, teljesen mozgaíommentesek maradtak, A járási főszolgabírók a sztrájk okául a munkabér csekélységét puhatolták ki. A sztrájkolok követelései mértéken túl nagyok voltak; a kétszeresét kérték az eddig szokásos aratórésznek. A szocialista izgatások ma sem szűntek meg, úgy, hogy a gazdatársadalom jövőre teljesen ki vau szolgáltatva munkásai önkényének, ha csak nem szervezkedik. A gazdára nézve rendkívül súlyos viszonyok dacára tudatában vannak annak, liogv a munkás és cseléd nép sorsán javítani kell. Ebben kell szolidárisoknak lenniük a gazdáknak, mert a segítés nem terjedhet túl a megengedett határokon. A sztrájk után fehérmegyében azonnal hozzáláttak a gazdatársadalmi szervezetek, hogy oly megállapodásokat létesítsenek, a melyek biztosítják a munkás és munkaadó között való jő viszonyt. A fehérmegyei gazdák tanácskozásainak eredménye egy szerződés minta volt, a mely mind a két fél jogait és kötelességeit pontosan körül Írja. A szerződéshez a fehérmegyei munkások is hozzá járultak s ennek alapján fehérmegye túlnyomó részében már is sikerült az idei aratásra a munkásokat biztosítani. Ismerteti ezután a kereseti viszonyokat. Előadó birtokán az arató munkás 9 koronát, a cséplő gép munkás 3 kor. 70 fillért, a tengeri művelésnél elfoglalt munkás 5 koronánál többet keres. Az igaz, hogy a munka alkalom csak 66 és fél napig tartott s a lagnagyobb baj, hogy ezentúl aztán alig van keresete ; azért kellene a téli foglalkoztatását a népnek minél inkább meghonosítani. Nem áll tehát, hogy a munkás nem kereshet tisztességesen a munkaidőben. A munkabér máris oly
