Gazdák Lapja, 1905. július (4. évfolyam, 27–30. szám)

1905-07-14 / 28. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. julius 14. E rendelet minden esetre örvendetes hala­dás, mert amellett, hogy a gazdasági képzettség, rátermettség elbirálására a legilletékesebb tényező jogosultságát ismeri el, amellett biztosítékot szolgáltat arra nézve is, hogy oly peres ügyek­ben, melyekre a gazdasági szakvélemény bir döntő szereppel, a szakértők járatlansága követ­keztében adott helytelen vélemények alapján meghozandó téves ítéleteknek a lehetőségig eleje lesz véve. Mindenek fölött pedig nagy honderűvel bir e rendelet különösen abból a szempontból, hogy ezzel is egy elismerését látja a közvélemény doku­mentálva a gazdasági szakismeret specialitásának s segít eloszlatni azt a, különösen bizonyos szak­körökben elterjedt bal véleményt, hogy a gazda­sági szakismeret iskola nélkül, tisztán némi gya­korlat által is elsajátítható, pedig e vélemény helytelenségére épp azért keli súlyt fektetnünk, mert ez a vélemény oka s elősegitője marad minden fejlődéstől irtózó gazdálkodási rendsze­rünknek, ami pedig nemzeti gyarapodásunk ke­rékkötője. El kell jönni az időnek, amely elismeri a gazdasági ismeretek nehézségét, sokoldalúságát, fontosságát, s be fogja látni, hogy helyes gaz­dálkodás csak hosszú tanulás, nagyon sok oldalú elméleti ismerettel párosult óriási küzdelemmel, sok idő alatt szerzett nagy élettapasztalattal osz- szekötott gyakorlat mellett várható. Az ampelológiai intézet bemutatása. A szőlőbetegségek tanulmányozására s azok or­vosszereinek kutatására, a felsőbb szőlő és borgazda­sági tanfolyam céljaira nagyszabású intézet épült a budai részeken a debrői utón. Ez az intézet kiegészítő részét képezi azoknak a modern mezőgazdasági kisér- letügyi intézményeknek, a melyek Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére jöttek létre s a maga nemében úgy célszerűség, mint felsze­relés tekintetében páratlanul áll az egész kontinensen. Az uj intézetnek múlt hó 21-én volt az első de- . butje. A bécsi nemzetközi botanikai kongresszus tagjai jöttek el azt Istvánffi Gyula igazgató meghívására meg­tekinteni. Ez a bemutató volt egyszersmind a megnyitó ünnepe az ampelológiai intézetnek, a mely különben már évek óta beható munkásságot fejt ki a szőlészeti és borászati tudományok terén. Az uj intézet egy középponti főépületből s négy hatalmas pavillonból, gép és üvegházból áll, kiegészítő részét képezi a mintegy 2 holdas szellővel beültetett terület. A főépületben vannak elhelyezve az igazgatósági helyiségek, a könyvtár, a különböző gyűjtemények he­lyiségei, a felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam cél­jaira szolgáló tantermek. Az első pavilion biológiai vizsgálódások céljaira szolgái. A szőlő fejlődésére, a különböző szőlőbeteg­ségekre vonatkozó vizsgálatok folynak itt. Ennek a résznek kiegészítője egy nagyszabású üvegház, a mely az év minden részében produkál virágzó, termő sőt szüret képes szőlőtőkéket. A vegytani pavilion gazdag berendezésével s prak­tikus beosztásával tűnik ki. Külön osztálya van a szer­ves, külön a szervetlen kémiának. Itt végzik a külön­böző borvizsgálatokat, a bőrbetegségek okainak kuta­tását stb. A magyar bortermelés szempontjából legnagyobb jelentősége van az erjedéstani osztálynak. Ez is kitű­nik célszerű berendezésével s ezúttal is nagyszabású kísérletek folynak ott a különböző borélesztők borvi­dékeknek megfelelő typusának előállítására. Eddig mintegy 70 fajtát produkált az intézetnek ez az osz­tálya, a mely egyúttal gyümölcs konzerváló szerek ki­próbálásával, ecetágyak vizsgálatával is foglalkozik s e téren már is szép eredményeket ért el. A negyedik pavilion végül a gyakorlati szőlészet céljaira szolgál s berendezése jórészben most van fo­lyamatban. A bemutatóra jött külföldi vendégek a Közép­ponti Városházától külön villamos kocsikon jöttek a fogaskerekű vasutig. A külföldi hasonló intézetek igaz­gatói már előtte való napon behatóan megtekintették az intézetet. A botanikai kongresszus tagjait az intézet tiszti­kara fogadta Istvánffi Gyula dr. igazgatóval élén, aki francia nyelven üdvözölte a vendégeket. Ez után az egyes osztályvezetők kalauzolása mellett apróra meg­tekintették az intézet minden egyes helyiségét. A szemle körülbelül 2 órát vett igénybe s a külföldi vendégek lépten nyomon kifejezték elismerésüket az intézet célszerű és gazdag berendezése fölött. Végül a szemle végén borkóstoló volt, a mikor is a külön­böző borvibékek fajborait mutatták be a külföldieknek, akik számos, az intézet igazgatójára és tisztviselőire mondott felköszöntőben róták le köszönetüket a szi­ves kalauzolásért s a tanulságos látnivalókért A cigánykérdés és a gazdák. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület még a nyári szünet elölt behatóan foglalkozott a cigány­kérdéssel. Az egyesületben lefolyt tanácskozások alkalmá­val az az általános nézet domborodott ki, hogy elér­kezett a legfőbb ideje a vándor cigányügy rendezésé­nek, ezért az 0. M. G. E. a legmesszebb menő moz­galmat indítja, hogy a cigányügy jelenlegi állását és a közgazdaságra, a közvagyonosodásra és közbizton­ságra való káros befolyását megismerje, a rendezés sürgős és rendkívül szükséges voltát belássa és ennek érdekében befolyását a községek, városok és törvény- hatóságoknál oly módon érvényesítse, hogy az egész társadalom megmozduljon és a cigánykérdés megol­dását a hivatott hataimi tényezőknél erélyesen szor­galmazza. Az 0. M. G. E. ez állásfoglalása alapján most ez irányban felhívást intéz valamennyi törvényható­sághoz és a szövetkezett gazdasági egyesületekhez. Raffia 100 kg. iOO kor. rézgálic (kékkő) 100 kg. 64 korona, úgyszintén különféle arukat a leg- i fj 1/ j ti p c p I fí 7 Q F P fűszer- és csemege-üzlete olcsóbb napi árak meliett ajáni *- U ■ i n u t. n J U c. O £. r Szatmár, Deák-tér 17. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom