Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)
1905-04-07 / 14. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA ápril 7. annyira elterjedve. Ebbe a tekintetbe kelethez tartozunk. Reggelink és ozsonnánk többnyire ebből ál!. S mondhatjuk, hogy jó elkészítéséhez okvetlen szükséges ismerete is. Azonkívül igen érdekes a története is, és természetrajzi ismerete is. Most úgy hiszem igen sokan vannak, a kik nem tudják, hogy vájjon növény, ásvány vagy mi is hát az tulajdonképen ? Furcsa kis jószág egy ilyen kávészem, honnan is tudnánk, hogy mi az ? Egy kis szürke, félig gömbölyű, félig lapos sze- mecske. Nem látszik belőle egyáltalán hogy növénynek magva, vagy gyümölcse volna. És mégis mennyi mindent lehet erről elmondani. Kezdjük előbb a történeten. — Keletről került hozzánk. Meséje is a keleti fantázia szüleménye. Willi Károly meg is zenésitette a kávé történetéről szóló kis regét, „Papparka regéje“ címmel. „Arábiában“ — igy kezdődik a rege — egy szép leány élt, Papparka volt a neve. S a szép leányok szokásaként szeretett a leányka csevegni, csacsogni. A rege szerint úgy járt a szája, mint a szél. — Ez néha vagy mindig is alkalmatlan a mogorva férfiaknak és igy történt, hogy a szegény kis Papparkát a Próféta elbabonázta, bokorrá varázsolta. Szegény Papparka keserves kínokat szenvedett a nap hőségétől. De szivében bosszú terv fogamzott meg. Majd megbosszul a többi leány, gondolá. Történt, hogy egyszer a Khedive arra utazott és a nap hevétől eltikkadva a bokor árnyában keresett és talált pihenőt. A Szultánnak nagyon fájt a feje és neje a bokornak babját leszedte és kávét főzött gyógyszerül. A Szultánnak használt a gyógyszer és mivel ízletes volt, neje is megkóstolta és tőle beszédes lett a szája. „És azóta van a kávé mindenütt elterjedve és Papparka adja az éltető nedűt és ez csodásán elragadja magával az asszony ajkakat sok szóra és beszédre.“ Egy másik rege szerint Allah nyújtotta volna a menekülésben kimerült Mohammednek, melytől ismét megújult ereje. E két rege a kávénak két jó tulajdo nát tünteti fel. Az egyik, hogy beszédessé, élénkké tesz, tehát az idegeket izgatja. A másik hogy uj erőt ad, tehát a munkaképességet fokozza. S bár az idegekre ingerlőleg, izgatólag hat, azért még sem hátrányos, mint a legtöbb izgató szer. A kávé legrégibb hazája Afrika keleti és középső része. Közepe alatt azonban nem a Tanganyika, Victoria tavak környékét értjük, hanem Abesszínia és az ettől délre eső részeket. Innen, azaz Abesszíniából Dsemal-Eddin egy Ke- dive hozta és egy dervisnek ajándékozta, hogy a virrasztást annál jobban bírja. Arábiában annyira elterjedt, hogy későb magok a Kedivék tiltották be. De hiába, titokban még talán jobban fogyasztották. Európába az első kávé csemetét, egy holland polgármester hozta, Hollandiából Párisba került. A franciák aztán Martinique szigetére vitték. Itt létesült az első kávé ültetvény. A hollandok pedig Jáva szigetén létesítettek kávé ültetvényt, hol sokáig mint állami monopólium szerepelt. Ugyanis a kávé igen jövedelmező cikk lett. Nem sokára igen elterjedt használata s a keresletnek megfelelően számtalan kávé ültetvény létesült a gyarmatokon. Ma már egy gyarmat sincs, hol, ha csak legkevésbbé is alkalmas a talaj, kávé ültetvény ne létesülne. De talán történetéből elég ennyi. Lássuk magát a kávét. A kávét Linné, rendszerének 5-ik osztályába (Pentandria Monogynea) sorozta. De Candolle természetes rendszerében egész külön osztályt ad a kávé féléknek: (Coffeák) A kávé fa. Magas fává megnő. De ültetvényeken a könnyebb szedésért csak 2—3 méteres bokornak nevelik. Levelei bőrnemüek és örökzöldek, virágai a jázmin virágához hasonlók, gyümölcse húsos, csonthéjas termés. Élőbb zöld, majd sárgás és végül viola szin lesz, ekkor van megérve. A kávé hazája a forró földöv; de megterem másutt is, hol a téli hőmérséklet 10° Celsiusnál nem száll lejebb. Legjobban szere- itk a, láva talajt, ezért kihűlt vulkánok iojtőin tenyésztik. És ezért legjobbak a vulkanikus szigeteken termett kávék. A kávét mint emlitettem 2—3 méteres TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta: W, Stanley devons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. III. FEJEZET. Vagyonszerzés. 16. A szerzés kellékei. Az iparban — a mint most belátjuk — első dolog meghatározni, hogy mire van szükségünk ; azután, hogy azt megszerezzük, vagy elkészítsük, vagy — a mint mondani fogjuk — termeljük, és természetesen a lehető legkevesebb munkaerővel termeljük. Hogy megtudjuk, mikép történhetik ez. vizsgálnunk kell, mi szükséges a vagyon termeléséhez ? A mint általánosan és helyesen mondják, három föltétele van a termelésnek. Mielőtt a társadalom jelen állapotában vagyon v. gazdagság termelésére vállalkozhatunk, a következő három dolgot kell bírnunk : 1. föld, 2. munkaerő, 3. tőke. A termelésnél ezen dolgokat egybe foglaljuk, munkát használunk a földnél, a munkásnak szerszámmal segítünk, és mig a munkával foglalkozik, tőkét használunk annak táplálására. Most meg kell vizsgálnunk ezen három kellék mindenikét. 17. Föld, vagy az anyagiak forrása. A „termelés“ szó nagyon helyes ; létrehozást jelent és igy pontosan kifejezi azt a tényt, hogy ha vagyont, vagy gazdagságot teremteni akarunk, egy darab földdel kell rendelkeznünk, vagy tóval, vagy folyóval, vagy tengerrel, és előállítani az anyagot, a mely vagyon, gazdagsággá lesz átalakítandó. Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta ® Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8’— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és [2 Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz jő Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1'50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. 1Ü Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.
