Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)
1905-04-07 / 14. szám
április 7. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal. bokornak nevelik. Munkáltatása igen nehéz és terhes ezért ezt rabszolgák és feketék végzik, mert ezek jobban bírják. A termelésnél legfőbb a talaj előkészítése. A vulkánok lejtőin őserdőket irtanak, mert a humuszos láva talajt szereli. így készítették elő az angolok is Ceylonban az első ültetvényeket. Ezt az irtást kétféleképen eszközük. Az egyik mód szerint levágják a fákat, de a tönköket ott hagyják és igy ültetik a kávét. A másik mód szerint a tönköt, gyökeret kiégetik. Ez a második eljárás sokkal költségesebb, de sokkal előnyösebb is. Aztán magról ültetik a kávét igen nagy gonddal, mert csírázó képesség csak pár hétig tart. Kezelése is igen nagy elővigyázatot igényel. Nem szereti a nagy hőséget, ezért négy oldalél árnyékadó fákat ültetnek mellé. (folyt, köv.) Hasznos tudnivalók Hajfesíöszerekül, mint teljesen ártalmatlan dolgot ajánlják, a haj szőkévé festésére a Hydrogén pe- roxydot, mint mosóvizet, előzőleg azonban a hajzatot borszeszes lemosás által zsírtalanítani kell. A haj barnává festésére igen alkalmasnak bizonyult 2% ezüst klorid oldat, avagy hasonló aránya oldata az ecetsavas ólomnak, bármely esetben vigyázni kell, hogy a haj előzőleg szappanos vízzel jól ki legyen mosva. P. J. irodalom. Karoljuk fel a baromfitenyésztést. Vitkay Imre szakavatott tollából egy kis füzet jelent meg, melyben a baromfitenyésztést, ezen mezőgazdaságunk fontos, de eddig vajmi elhanyagolt ágát, statistikai adatokra támaszkodva, ismerteti s annak jövedelmező fejlesztésére, felkarolására hívja fel mezőgazdáinkat. A füzet cime „Nehány szó a baromfitenyésztés és az ezzel való kereskedelem fejleszt éséhez.“ Kapható: Nagel Ottónál Bpesten, Muzeum-körut. Ára 30 fili. Hírek. — A gözeke szántás bevezetésének kérdése tárgyában dr. Keresztszeghy Lajos a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke múlt szerdára Szatmárra a városháza tanácstermébe értekezleten jelen voltak: dr. Keresztszeghy Lajos, mint az értekezlet elnöke, Bárány Samu, Domahidy István, Heinrich Viktor, Horváth Bertalan, Klein Andor, Kölcsey Antal, berencei Kovács Jenő, Rácz Béla, Papp János, Poszvék Nándor Szerdahelyi Ágoston és mások. Az értekezlet az elnök fejtegetései után kimondta, hogy a gőzszántás bevezetését okvetlenül szükségesnek tartja és pedig számos előnyénél fogva oly formában, hogy szövetkezet keretében a gép államtámogatás mellett megvéteseék, a jegyzést megindítják s legkevesebb 1500 magyar hold jegyzése esetén a szövetkezet megalakul. Az aláirási ivek tehát szét fognak küldetni s természetesen csak azok az aláírások fognak kötelezőknek vétetni, kiknek birtoka az eke működési körzetébe bevonható. — Márc. 22-iki bikavásárunkon megajánlott dijak összegeiről szétküldtük aláírás végett a nyugták mintáit melyek nagy része már vissza is érkezett hozzánk. Minthogy azonban a dijak a földmivelésügyi miniszter ur még nem utalta ki, azok kiegyenlítéséig szives türelmet kérünk. — Jubiláló gazdatiszti egyesület. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos egyesülete ez évben tölti be fennállásának 25-ik esztendejét. A jubiláns érfordulót az egyesület e hó 16-án tartandó disz- gyüléssel ünnepli meg, a melynek keretében ovációt rendeznek Bujanovics Sándor udv. tanácsosnak is, aki kezdettől fogva elnöke az egyesületnek. A diszgyü- lésre az összes Gazdasági Egyesületek is meg lettekhiva. — Állatvédő egyesület Fiúméban. Fiúméban állatvédő egyesület alakult, Elnökké báró Wranyisági Györgyöt, titkárrá Millirch Ferenc állatorvost választották. — Petrozsényben báró Ehrenberg Gyula akciót indított állatvédő egyesület alakítására. — A fiumei oíasz borászati állomást miután az olasz borok behozatala Fiúmén át teljesen megszűnt, — az olasz kormány vegleg beszüntette. Az nem jő tekintetbe, hogy az anyag a föld felszínéről vagy a földbe ásott érc — és kőbányából jön e létre, vagy a tengerből és vizből. Eledelünk jobbára a földben terem, pl. a gabona, burgonya, szarvasmarha, vadhús stb. ; ruháink leginkább gyapotból, kenderből, gyapjúból, bőrből, hasonlóan készülnek. Ércek és fémek a föld kérge alatt ásott gödrök és bányákból nyeretnek. Folyók, tengerek nem csekély forrásai a gazdagságnak: ezek szolgáltatnak eledelt, olajat, halcsontot, tengeri kutyabőrt stb. Semmi értéktárgyat nem tudunk készíteni, ha nincs valami anyagunk a munkához, egy gombostű készítéséhez vörös rezet, horganyt és ónt kell nyernünk a bányákból; szalag készítéséhez szükséges selyem és festő anyag, minden, amit megfogunk, azt használjuk, eszünk és iszunk, ez anyagot tartalmaz; úgy, hogy mindig azon kell kezdenünk, hogy valami kellő anyagból készletet találjunk. Rendesen szükségünk van még egyéb dologra is, mint anyagra; szükségünk van erőre, a nyers anyag szállítása és feldolgozása végett. Az emberek ösztönszerüleg kimélni akarják magukat saját karjuk és lábuk munkájától, s ezért csinálnak szélmalmokat a gabna megőrlése végett, hajókat az árucikkek szállítására, gőzgépeket a vizszivattyu- zásra és mindenféle nehéz munka végzésére. A földből, vagy — miként mondani szoktuk — a természetből nyerjük mind a gazdagság anyagszereit, mind az erőt, mely minket az anyagnak vagyonná való átalakításában segít. Ami tehát nekünk a vagyon első kellékeit szolgáltatja, azt természeti tényezőnek nevezik, azaz olyannak, ami helyettünk működik és segit nekünk. A természeti tényezők közt a föld legeslegfort- tosabb, mert ha elegendő napfényt és nedvességet kap, megművelhető és olyanná tehető, hogy mindenféle terményt megterem. Ezért beszélnek a nemzetgazdászok gyakran a földről, holott megjegyzéseik valósággal éppen úgy állanak a sziklák és folyókra is. A földgömb felszínének háromnegyed részét tenger borítja ; de ez a nagy terjedelmű sósviz kevés vagyont szolgáltat nekünk a cetek, fókák és tengeri füveken kívül. Ezért mikor földről beszélünk, voltaképpen az anyagszerek valami forrását — valami természeti tényezőt értünk és mondhatjuk, hogy : a föld anyagok forrása, természeti tényező.