Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)
1905-02-03 / 5. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Február 3. jól felfogott érdeke sem tűrné meg, hogy a politikai pártszenvedélyek izzó hangulatába elegyedjünk ; a mi olvasó közönségünk körében legkülönfélébb pártviszonyok uralkodnak, melyeket respektálnunk kell, s igy azok egyike mellett sem lenne helyes állást foglalnunk, ha a békés harmóniát, amire éppen a gazda osztálynak, különösen ma, a rohamos fejlődés korában, feltétlen szüksége van, magunk megbontani nem akarjuk. A pártpolitikától tehát minden törvényes tilalom nélkül is tartózkodnánk. De azért van nekünk is politikánk, amely sem olvasó közönségünk felfogásával összeütközésbe nem jön, sem pártszenvedélyeket nem szit, sem az állam érdekeit nem veszélyezteti. Inkább jogosnak, szükségesnek, sőt nemzetünk boldogulásának feltételéül elismert immár vissza nem fojtható fejlődést segit. Ez a mi politikánk az agrár politika. Közgazdasági lap vagyunk, az agrár politikai kérdések elől nem térhetünk ki. A viszonyok azt mutatják, hogy abban az időben élünk, amikor többet produkál egy nap, mint máskor évtizedek. — Áz ilyen időt ki nem használni mulasztás. Az a nemzet, amely nem tudja megragadni az alkalmat arra, hogy fejlődjék, az ne tápláljon reményt a jövőhöz; mi remélünk, bízunk, s igy meggyőződésünk az, hogy egy uj teremtés előtt állunk. A magyar gazdasági élet megizmosodásának megteremtése előtt. E munkából ki kell vennünk a részünket, s igy módot kell keresnünk arra, hogy a mi egyetlen politikánk, a nemzet gazdasági fejlődésének politákájától defmiálatlan paragrafusok, kitételek, vissza ne tarthassanak. Adatkereskedelmünk helyzete. Azt talán fölösleges is megemlítenem, hogy az állattartás szükséges szerve a mezei gazdálkodásnak. Szükséges két szempontból : 1. a föld termőerejének fenntartására; 2. a jövedelmezőség szempontjából. E két szükséglet kielégítése nélkül a mezőgazdaság nem haladhatna és főkép nem lenne jövedelmező foglalkozás. Tart a mezőgazda : 1. Igás jószágot, mely a munkaidőn kívül istállóban áll. Haszon ezen az állományon nem lehet, mert az állat által kifejtett erő csökkenti az állat értékét. Az igás erő haszna tehát indirekt utón jut érvényre és az eredmény elemei: a teljesített munka és a szolgáltatott trágya, melynek értéke függ a feletetett erőtakarmány tápértékétől. 2. Tenyészetet. Tehenek, melyek haszna már látható : a) a tejtermelékekben, b) a szaporodásban. Indirekt haszon ismét a szolgáltatott trágya mennyiség. 3. Az úgynevezett gulyamarha, melynek egyedüli jövedelme a növekedés, tehát értékbeli szaporulat, mely a bevásárlás és eladás (vagy leltározás) közti időben beáll. Indirekt haszon itt alig mutatkozik, mert a gulya rendszerint legelőn van. 4. A hizó állatok. Az állattartás eme módjánál már be van bizonyítva, hogy az esetben, ha árfluktuációk a hizlalás tartama alatt be nem állanak pénzbeli haszon nincsen. A haszon csak indirekte, ismét a trágya kiváló jó minőségében nyilvánul. Azt hiszem, nem sokáig kell magyaráznom, hogy már berendezett gazdaságot feltételezve, lehetetlen vagy ritka helyen lehetséges annyi tehenet, tehát akkora tenyészetet fenntartani, hogy a gazdaság szarvasmarha-állagát fenntartsuk, vagyis, hogy annyi legyen a szaporulat, amennyit selejtezés és hizlalás utján a gáz- daság évenként áruba bocsát, Ezért jön a gazdaság érintkezésbe e tekintetben a kereskedelemmel egyrészt, másrészt pedig azért, hogy a selejtes és hizlalt anyagon túladhasson. Á gazda rá van szorulva a kereskedőre, a kereskedő pedig a gazdára és meg fogjuk látni, hogy nagyon téves felfogás azt állítani, got, rendesen a legelbizakodottabbak szólnak hozzá e kérdéshez. — Tény az, hogy amiként a természettudományt gyűlölték régebben, úgy most a tudatlan ellenszenv sokszor a közgazdászat iránti türelmetlenségben nyilatkozik meg. Az emberek saját ösztöneik és előítéleteik után indulnak és boszankodnak, ha azt mondják róluk, hogy éppen ellenkező eredményre jutnak, mert túlzásba viszik a jótéteményt. Vegyük például az úgynevezett könyörilletlenséget. Számos jószívű ember van, akik azt hiszik, hogy erényes cselekedet alamizsnát adni a szegény embereknek, akik azt kérik, anélkül, hogy annak az embereknél előidézett következményeit meggondolnák. Látják a koldus arcán a boldogságot az alamizsna elfogadásánál, de nem látják a későbbi következményeket, t. i., hogy a koldusok megszaporodnak. A mai létező szegénység és bűntények nagy részét a téves könyörületesség okozta, mely Jókul szolgált arra, hogy a nép nagy része gondatlanná, könyelmüvé és tunyává növekedjék föl. A közgazdászat bizonyítja, miszerint a helyett, hogy esetleg az alamizsnával kárt tegyünk, alamizsnálkodás helyett inkább neveljük a népet, tanítsuk meg dolgozni és saját élelmét megkeresni és valamicskét megtakarítani, hogy aggkorában abból megéljen. Ha könnyelmű és tunya életet folytat, annak következményeit szenvednie kell. De minthogy ez keményszivü orvoslásnak tetszik, a lágyszívű és elfogult emberek a közgazdászokat elitélik. E tudományt embertelennek és érzéketlennek mondják abban a téves nézetben, hogy a tudomány célja az, hogy a gazdagot még gazdagabbá tegye s a szegényt vesztére hagyja. Mindez pedig merő tévedés. A közgazdászat — mikor azt kutatja, miképp szerezhessenek az emberek legkönnyebb módon vagyont, nem azt tanitja, hogy a gazdag ember zsugoriként megtartsa vagyonát, sem azt, hogy tékozló életre elpazarolja. E tudományban éppen semmi sincs, ami visszatartsa a vagyonos embert, hogy vagyonát emberbará- tilag és bölcsen ne használja. Okosan segíthet rokonain és barátain, alapíthat közhasznú intézményeket, pl. közkönyvtárakat, múzeumokat stb.; segítségül lehetne szegények nevelésében; mindenkin segíthet, akik baleset miatt szenvednek, melylyel szemben előre nem védekezhettek; bénák, vakok es mindazok, kik általában képtelenek magukon segíteni: igazi tárgyai a vagyoAz igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselek- marhocri 5/PnfíPC C70rC70m7CÍr l/rífűÍQl'n szik, ha szükségletét 15 év óta fennálló üzletemben fedezi, hol is Hlol llCtoUj nClIULoj OtCl otdlllóoll « i'UiCldi U és minden egyéb cikket a létező legolcsóbb árban és lelkiismeretes kiszolgálás- [_Qyjp(|0P JöZSßf sál kaphat. Érről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz tisztelettel fűszer és csemege üzlete Szatmár, Deák-tér 17. sz
