Gazdák Lapja, 1904. szeptember (3. évfolyam, 36–40. szám)
1904-09-09 / 37. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA szept. 9. oktatni a helyes gyümölcscsomagolás módjait is és erre az összes szakemberek rendelkezésre állanak. Maga a kiállítás az eddigi bejelentések alapján gazdag lesz és a külföldi vevők jelentkezése folytán gyakorlati célokat is szolgál. — A takarmány szállítási kedvezményt a kereskedelmi miniszter az eddig érvényben állott igazolási eljárás mellett az ausztriából szállítandó takar- mánynemüekre is kiterjesztette. — Burgonya 3 — 500 waggon mennyiségben Po- zsonymegyében még rendelkezésre áll ott mm.-ként 8—8.5 korona árakon. Közelebbit a Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület. — Zöldségféléket termeljünk kivitelre ! A Szolnok- dobokavármegyei Gazdasági Egyesület értesítőjéből vesszük az alábbi sorokat: Sógorném, müncheni asszony, nállam nyaral s nem győzi dicsérni a magvarországi zöldségeket s főzelékféléket. Ily dolgokról beszélgetve, mondogatja el, hogy e tekintetben milyen nyomorúságban vannak Bajorországban, annak dacára, hogy mindenféle húst zöldséggel szoktak fogyasztani, tehát gondot fordítanak annak termelésére is. így a zöldpaszulynak, a mely a mellett élvezhetetlen, rostos, fontia 22 krajcáron kél oly időben, a mikor nálunk szezonja van, tehát olcsó. Húslevest zöldség nélkül főznek, mert a sárgarépát, petrezselymet, kalarábot nem képesek erre a célra oly tömegesen megvenni a hallatlan drágaság miatt. Ha már megveszik, főzeléknek veszik s igy soha sem jutnak ahoz a leveshez, amely nálunk minden asztalon ott párolog délben. És meglepetéssel hallottam, hogy az efféle áruk vámmentesen vihetők be. Gazdáinknak tehát csak a vitelbért kellene fizetniük. Tekintve, hogy nálunk mily olcsón állíthatók elő e zöldségfélék, laikus ésszel is megállapítható, mily nagy haszonnal járna gazdáinkra, ha ráadnák magukat a külföld számára való termelésre s nyáron át elárasztanák a bajorországi nagyobb piacokat magyarországi zöldségfélékkel. Ép igy vannak a majorságokkal. Drágák s húsúk, hihetően táplálékuk miatt, csaknem élvezhetetlen. Mint a sógorném beszéli: rossz izü, ragacsos, enyves, a leggondosabb sütés mellett is. Azokat a számításokat tehát, amelyeket b. lapja legutóbbi számában olvastam, csak 40 krajczárjával számítva a zöld paszuly kilóját, igen reálisaknak látom, nem is számítva, hogy a magyarországi paszuly mennyivel jobb fajtájú, mint az, a mit ott fogyasztanak. íme egy biztos jövedelemforrás, amely úgyszólván nem követel semmi befektetést s azonnal jövedelmez ! — Dr. Kőrösy. — Borvásár Tapolcán. A badacsonyvidéki bortermelők szövetségének igazgatósága elhatározta, hogy folyó évi november havában Tapolcán borvásárt rendez. — Ezen borvásáron nemcsak a szövetség tagjai vehetnek részt saját termésű boraikkal, hanem azon bortermelők is, kik a szövetségnek ez idő szerint még nem tagjai. A borvásár iránt a termelők között nagy érdeklődés mutatkozik már azon oknál fogva is, mert az idén a badacsonyvidéki szőlőhegyekben Tapolcától egész Balaton-Füredig nagy bortermésre van kilátás és tekintettel a szőlőfürtök kedvező fejlődésére, a bor minősége is kitűnőnek ígérkezik. = Magyar Bortermelők Központi Szövetkezete. Legkiválóbb bortermelőink kezdeményezésére „Magyar Bortermolők Központi Szövetkezete“ van alakulóban. A földmivelésügyi miniszter az államkincstár részéről fokozatosan az alaptőke egy harmad része, de 200,000 koronát túl nem haladó összeg erejéig jegyzendő alapitói üzletrészekkel járul hozzá a szövetkezet céljainak előmozditásálioz. A Magyar Bortermelők Központi Szövetkezete, melynek kertében az Országos mintapince fog alakulni, most lelkes felhívásban hívja fel a bortermelőket, borkereskedőket s a vendéglősöket a szövetkezetbe való belépésre Célja a szövetkezetnek: l, A hazai borok és borpárlatok okszerű termelésének, kezelésének és értékesítésének elősegítése. 2. Hitelnyújtás és hitelközvetités a tagok boraira. 3. A boreladás közvetítése a termelők és a kereskedők között. 4. A magyar borok kivitelének előmozdítása. 5. Szakértő pincemesterek és pincemunkások kiképzése. 6. Vidéki pinceszövetkezetek szervezésének s azok működésének gyámolitása. = Gyiimölcskiáilitás Baján. A bajai gyümölcsé- szeti egyesület Baján szeptember 17-től 20-ig bozáró- i lag gyümölcs-, szőlő- és szölőgazdászati cikkekből, bor- j ból, mustból, gyümölcspálinkából és kertgazdasági eszközökből kiállítást és vásárt rendez a bajai ipartestület nagytermében. A kiállításon résztvehet minden bajai és bajavidéki termelő. A bejelentési határnapot szeptember i5-re, a kiállítandó tárgyak beküldési határnapját 16-ikára tűzték ki. A kiállítás sikerének érdekében mérsékelt dijakat számítanak a kiállítóknak. A kiállítás vásáyral lesz egybekötve, amelyet a kiállítási iroda közvetít. A kiállítás tartama alatt a termelők az értékesítésről és a védekezésről előadásokat tartanak. — Nők és a méhtenyésztés. A gödöllői méhtenyésztési gazdaságban létesített tanfolyamon az ügyszeretettől lelkesítve 2i nö vett részt, kik a legnagyobb odaadást fejtették ki, a f. é. augusztus 3l-én megtartott gyakorlati és elméleti vizsgálaton a, nők bemutatták, hogy félelem nélkül mily lelkesedéssel foglalkoznak a méhekkel. Tanulságot tettek egyúttal arról is, hogy a földmivelési kormánynak ez intézkedése, melylyel alkalmat és módot adott a nőknek a méhtenyésztési elsajátíthatni, csak üdvére és hasznára van a népnek. — Telelésre (tavaszi szalma és törekkel) elfogad 50 drb, szarvasmarhát felébe Kun László Porosaimén. (x) A szegedi kenderfonő gyárban készült, legjobbak elismert kötéáruk, valamint ipari és házi célokra használható zsineg és zsineg hevederek szabott ár mellett Drágos Béla kereskedőnél szerezhetők be Szat- máron, Kossuth Lajos-utca 28 (ezelőtt Hid-utca.) — Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, gépolaj debreceni meszelő és kefeáru raktár. 130. 26—1 Nyílt rovat. FELELETEK. A melasszc (2-ik felelet a 18. sz. kérdésre) beszerzése végett .ajánlatos a „Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületé“-hez Budapest V.. Bálvány-utca 2. sz. fordulni, mert ámbár télen valamennyi cukorgyárnak van melasszeja, de egyes gyárak annyira is vannak a szesz- és abraktakarmánygyárak által kötve, hogy a gazdáknak nem adhatnak el melasszét. Egyébként pedig mindenesetre a legközelebbi cukorgyárból célszerű azt meghozatni. A melassze ára a múlt télen 7 korona volt per q, de az idei takarmányszük esztendőben bizonyosan nagyon fel fog az menni, úgy hogy 8—9 koronán alul alig ha lesz kapható.
