Gazdák Lapja, 1903. december (2. évfolyam, 49–52. szám)
1903-12-04 / 49. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 49. szám. Az ipari gazdaságok jelentősége. Társadalmi és közgazdasági viszonyainknak jelentékeny átalakulása s az ezzel kapcsolatos fokozódó igények mindinkább szükségessé és indokolttá teszik a gazdálkodási üzemrendszerek megváltoztatását. S ha vizsgáljuk a hazai mezőgazdasági üzemrendszereket, tényleg konstatálhatjuk is, hogy a múlthoz képest e váltó zás óriási mérveket öltött. Az ősapáinktól reánk maradott háromnyomásos rendszert, mely az ugar, az őszi és tavaszi gabona felváltásában nyilvánult, követi a rendszeres istálló trágyát és műtrágyát alkalmazó s a talajmüvelés okszerű következményeihez ragaszkodó váltógazdaság, majd a csak most elmúlt évszázad utolsó két tizedében mindjobban szaporodik ama gazdaságok száma, melyek gazdasági mellókiparágakat pl. szeszfőzdét, czukorgyártást, keményítő gyártást, malomipart, olajütést stb. folytatnak közvetlenül, avagy közvetve. S igy van ez helyén. Mert az ipari gazdaságok nemcsak a növénytermelés, hanem az állattartás irányát is lényegesen befolyásolják. Jelentőségük ugyanis abban áll, hogy alkalmat adnak bizonyos terményeknek, pl. burgonyának, répának biztos értékesítésére; a mellékesen nyert hulladékok pedig igen értékes takarmányt szolgáltatva, lehetővé teszik az állattartás fejlesztését és a trágyatermelés fokozását. Minthogy továbbá az ipari gazdaságokból főként csak a légkörből származó anyagok vétetnek ki, pl. szeszben, czukorban, zsírban stb., az ipari gazdaság egyúttal a talajerő fentartására és fokozására is felette alkalmas. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azon körülményt, hogy az ipari gazdaságok jövedelmező kezelése első sorban kiváló szakértelmet, másodsorban jelentékeny tőkét igényel egyrészt a nagyobb munkaszükség, másrészt a föld intenzivebb megművelésével járó szükségletek beszerzése által (pl. jobb földművelő- gépek és eszközök, műtrágyák stb.). De ott, hol e tényező, t. i. a szakértelem és a tőke rendelkezésre áll, biztosak lehetünk az iránt is, hogy az ipari gazdaságnak nemcsak nyers jövedelme, de tiszta jövedelme is feltétlenül emel kedni fog. HASZNOS TUDNIVALÓK. A lótrágya és szarvasmarhatrágya közötti különbség. Gyakran találkozunk ama felfogással, hogy a különböző haszonállatok trágyája, illetve ezen trágya hatása tekintetében nincsen különb ség. E felfogás határozottan téves, már csak azért is, mert a mint ismeretes, a trágya minősége elsősorban a felétetett takarmány minőségétől függ; miután pedig a különböző haszonállatok más és más takarmányban részesittetnek, kell, hogy azok trágyájában is jelentkezzék a különbség. A ló és szarvasmarha trágyájában fennálló eme különbség a következőkben vázolható : a lótrágya heves trágya, a szarvasmarhatrágya pedig hideg trágya, vagyis a lótrágya gyorsan bomlik s ezért erélyesen hat a trágyázást követő évben, hatása azonban épen ezen okból rövi- debb ideig tartó. A szarvasmarhatrágya bomlása lassúbb, hatása első évben mérsékeltebb, de hosszabb ideig tartó. Legszembeötlőbb e két trágya közt levő különbség a könnyebb minőségű homok és homokos vályogtalajon. Az említett különböző magatartásból magyarázható ki, hogy minden oly növényre, a melynek minőségére nem előnyösl hogy friss trágyába vettessék, a lótrágya hátrányosabban hat, mint a szarvasmarhatrágya. Innen van az, hogy ma már a legtöbb czukorgyár megengedi, hogy a gazda a czukorrépát friss trágyába vesse, feltéve, hogy a trágyázásra szarvasmarhatrágya használtatik. A tápanyagokat illetőleg a három fő növényi tápanyag megvan mindkét trágyában s igy teljes trágyának tekinthető annnál is inkább, mert mindakettövel humuszt is adunk a földnek. Ha mérsékelni akarjuk a lótrágya erélyes hatását, úgy leghelyesebb, ha azt négyszegletes rakásokba rakjuk körülbelül másfél méter magasságban jól megtiportatjuk, megöntöztetjük és 40 cm. vastag földréteggel befedvén, 3—4 hónapig igy hagyjuk. Hogy ezen eljárásnál sok nitrogén veszendőbe ne menjen, tanácsos lesz azt gipsz segélyével megkötni. HÍREK. Darányi tiszteletbeli tagsága. A Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület nov. hó 18-iki közgyűlési határozatát, mely szerint a visszavonult földmivelósügyi minisztert tiszteletbeli tagjává választotta, az alábbi levélben közölte : 516—1903. Nagy méltóságú Dr. Darányi Ignácz v. b. t. t. úrnak Puszta-Szent-György (u. p. Táp, Pestm.) Kegyelmes úr! Nagy méltóságodnak mezőgazdasági viszonyaink fejlesztése érdekében kifejtett 8 évi ádásos működését mindig '.'-agy elismeréssel méltányoltuk s hazafias kötelességnek tartottuk annak kifejezést adni s gazdatársadalmunkban ezt az érzést ápolni. Csakhogy, amíg Nagyméltóságod hazánk mezőgazdasági ügyeinek legfőbb intézője volt, tartózkodtunk őszintén átérzett méltánylásun
