Gazdák Lapja, 1903. december (2. évfolyam, 49–52. szám)
1903-12-04 / 49. szám
49. szám. GAZDÁK LAPJA. 5. oldal. kát hangosabb formában nyilvánítani, nehogy annak önzetlenségéhez a leghalványabb gyanú is férhessen. Most, midőn Nagyméltóságodnak mező- gazdasági fejlődésünkben korszakot alkotó befejezett munkásságára tekintünk vissza, minden érdektől megtisztulva érezzük a hálát s épen ezért ennek kifejezésére az eszközök megválogatásában szerénységünk korlátot reánk nem szab. Hálánknak s az igaz, őszinte ragaszkodásnak méltóbb kifejezésére nekünk igy is egyetlen s csak szerény eszközünk van : ehhez az egyetlen eszközhöz folyamodtunk most, midőnNagy méltóságodat egyhangú lelkesedéssel Egyletünk tiszteletbeli tagjának megválasztani bátorkodtunk s mély tisztelettel felkérjük, hogy kegyeskedjék őszinte ragaszkodásunk e szerény megnyilatkozását tőlünk szívesen fogadni. Kívánjuk, hogy Nagyméltóságod a mezőgazdaság terén még sokáig vezessen mindnyájunkat és sok áldásos eszméjének szerencsés megvalósítására lehessünk büszkék a jövőben. Mély tisztelettel Szatmár, 1903. november hó 18-án. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület közgyűléséből: Poszvék Nándor (P H.) Domahidy Sándor cgyl. titkár. egyl. elnök. A méhészeti szakosztály megakulása. A gazdasági egyletünk kebelében alakítandó méhészeti szakosztály szervező-bizottsága nevében Bottyán Pál lázárii ev. ref. lelkész nevében ösz- szehivott alakuló közgyűlés a városháza kistermében folyó hó 2-án d. e. 10 órakor nem nagy számú, de a méhészet iránti érdeklődéstől teljesen áthatott közönség jelenlétében tartatott meg. A közgyűlést Bottyán Pál mint felkért elnök annak a megemlítésével nyitotta meg, hogy nur az 1899. évben megalakult, azonban időközben megszűnt szatmármegyei méhészeti egyesülettel tárgyalt — annak idején — gazdasági egyesületünk oly irányban, hogy a méhészeti egyesület lépjen be egyesületünk kebelébe, mibe azonban a méhészeg esület önállósága megóvásának ürügye alatt nem akart beleegyezni. A szeptember havi kertészeti kiállítás alkalmából újólag felmerült azon eszme, hogy egyesületünk kebelében egy méhészeti szakosztály volna alakítandó, mely eszme megvalósitá sára hívta egybe ezen alakuló-gyűlést. Hangsúlyozta, hogy a szakosztály megalakulása fölötte jótékony hatással lesz vármegyénk méhészeti ügyének föllenditésóre, ami annyival örvendetesebS esemény lesz, mert a méhészet sokoldalú jótékony hatása vármegyénk gazdasági viszonyait mindenesetre javítani van hivatva. Ezen lelkes megnyitóbeszéd után a gazdasági egyesület által evógre fölkért Pataki Béla nagybányai lakos, ismert nevű méhészeti szakírónk tartott igen szépen átgondolt és tőle megszokott élénk tollal irt felolvasást „A méh haszna és rendeltetése“ czim alatt, melyet a jelenvolt közönség lelkesült éljenzéssel fogadott. Ezután egyletünk titkára a gazdasági egyesület nevében indítványozta, hogy a szakosztály úgy Bottyán Pálnak a megalakulás körüli szives fáradozásaiért, mint Pataki Bélának a tartalmas és szépen kidolgozott felolvasásért jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítsa, mit a gyűlés egyhangúlag elhatározott Ugyanő továbbá előadva a czélt, melyért ezen alakuló-gyűlés összehivatott, kiemelte a méhészetnek kivált vármegyénkre vonatkozólag rendkívül fontos voltát, hol bár ezidőszerint is eléggé kifejlett méhészet van, de azt épen az előző felolvasásban kifejtett hasznos volta miatt még fejlettebbé kellene tenni Előadja, hogy már a feloszlott szatmár- megyei méhészegyesületnek a gazdasági egyesület Kebelébe való belépése is az ő eszméje volt s hogy az nem történt meg, az események egyrészt annak feloszlása, másrészt a jelen szakosztály megalakulása által neki szolgáltattak elégtételt. Végül a méhészeti szakosztálynak a gazdasági egyesületben való viszonyát az egyesület alapszabályai ide vonatkozó intézkedéseinek részletesebb ismertetése mellett behatóan körvonalozván, előadja, hogy a szakosztály tagjai az évi 2, illetve 6 korona tagsági dij fejében az egyesület közlönyét fogják kapni, de a szakosztály óvenkint egyszer köteles lesz jelentést tenni ügyismeretóről a gazdasági egyesület igazgatóságának s javaslatait köteles lesz ugyancsak az igazgatóság elébe terjeszteni. Ha a szakosztály kormánysególylyel, melyet az egyesület szívesen fog részére kieszközölni városunkban, mint központban, mintaméhest állíthat, annak kezelése — tekintve, hogy az egyesület kertésze e czélból rendelkezésre állhat — a szakosztályra külön terhet nem ró. Erre a jelenvoltak a szakosztály megalakítását elhatározván, elnöknek Luby Gézát, al- elnöknek Andrássy István szatmári m. á. v. állomásfőnököt, szakelőadónak Pataki Béla nagybányai s helyetteséül Papp Sándor és vagyon kezelőül Szabó Balázs szatmári lakosokat válasz tották s határozatilag kimondta, hogy a megválasztottak jegyzőkönyvi kivonatban értesiten- dők lesznek. Egyidejűleg kimondta a szakosztály, hogy a szervezet tömöritéso czéljából szervező-bizottságot választ, melynek tagja itt ezidőszerint ki nem jelöltethetvén, felkérte Bottyán Pál lelkészt, hogy ezen bizottságot szervezni szíveskedjék. Elhatározta továbbá, hogy a m. kir. föld- ntivelésügyi miniszter úrtól az igazgató-választmány utján egy mintaméhes felállítása és berendezésére 500 korona államsegélyt kér. Végül határozatilag kimondják, hogy a szakosztály évenkint két ülést fog tartani, egyi
