Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1903-11-06 / 45. szám
45. szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. ipari oktatás biztató eredménye folytán a föld- mivelésügyi miniszter a mezőgazdasági házi ipari oktatásnak az egész országra való kiterjesztését vette fel programmjába. Az 1899/1900. tél folyamán 9nnek alapján már több mint 120 mezőgazdasági házi ipari tanfolyam tartatott gazdasági egyesületek, gazdakörök, földmives iskolák és vándortanárok által szervezve ; ezeken több mint 3000 kisgazda vett részt, kik a tanfolyamokon közel 60.000 tárgyat készítettek. 1900/1901-dik évben már 161 tanfolyam, 1901/1902. évben pedig 198 házi ipari tanfolyam, 1902/1908. óv telén 3f>0 tanfolyam tartatott. 1898. óv óta a mostani évvel együtt 735 házi ipari tanfolyam működött s ezeken közel 30.000 munkás vett részt. A tanfolyamok akként szerveztetnek, hogy az egyesületek és gazdakörök a helyi viszonyok figyelembe vételével megállapítják a tervbe vett tanfolyamok részletes programmját, melyben kijelölik a tanfolyam helyét és idejét, az oktatandó házi ipari ágakat, előirányozzák a tanítómester díjazását, továbbá a tanításhoz szükséges eszköz és nyers anyag beszerzésére szükséges költséget és ezen költségelőirányzatot és tervet felterjesztik a földmivelésügyi miniszterhez. Ha a tervezet megfelelő, úgy államsegélyben részesülnek. A tanfolyamok szervezésénél első sorban a vidéken már űzött házi ipari ágak oktatása vétetik fel, hogy szakavatott tanítók vezetése mellett mindenekelőtt ez fejlesztessék. Az oktatás felölelte: a kosárfonást, a kefe- és seprükötést, szalma- és gyékónyfonást, móh- kaskószitóst, gyümölcscsomagoló ládák készítését, gazdasági eszközök részeinek, gazdasági és kerti eszközök készítését, továbbá a nők részére a kerti termékek, zöldség és gyümölcsfélék csomagolását, aszalását, konzerválását, gyümölcsízek, gyümölcs-sajtok, tarhonya stb. közfogyasztás tárgyát képező czikkek készítését s azok órtókesitósi módjait. Tanfolyamonként a felsorolt háziipari ágakból az oktatás csakis azon vidéken divót, vagy ott haszonnal meghonositható- kat ölelte fel. A tanfolyamok nagyobb részén az oktatás a kosárkötóst és faragó munkát ölelte fel, még pedig oly irányban, hogy a gazda első sorban a gazdaságban szükséges eszközök és tárgyak elkészitósét sajátítsa el. A nők részére szervezett tanfolyamokon, a mint fentebb is említve volt, a zöldségek és gyümölcsök jobb órtókesithetés czóljából való feldolgozása lesz bemutatva, terményeik kitűnő minősége s a hazánkban divó Ízletes elkészítési mód mindenesetre felette áll a külföldről behozott, nagyobbrészt gyári módon előállított zöldség- és gyümölcs konzerveknek s e téren a helyes útmutatás s a kereskedelmi forgalomban beváló s megkívánt csomagolási mód alkalmazásával, mindenesetre ki is fogja azokat szorítani. Az oktatás tehát ily irányban folyt, hogy a termények lehetőleg házi utón elkészítve, esetleg értékesítési szövetkezet által hozassanak a kereskedelmi forgalomba. Hogy a tanfolyamok iránt mily nagy az érdeklődés a földmivelő nép között, legjobban az mutatja, hogy egyes tanfolyamokra — bár a létszám oktatás szempontjából 20—25-ben lett megállapítva, — tekintettel a tömeges jelentkezésekre, sokszor kétszer, sőt háromszor any- nyit is kell felvenni. Az ipari ágak elsajátítására leginkább 15—20 éves korú ifjak jelentkeznek, kiknek tanulékonysága semmi kívánni valót sem hagy hátra. Számtalan ifjú, kit családja távoli községekből küld a tanfolyamra, egyes ágakban mint kész mester távozik s az otthon maradt családtagokat és a falubelieket már ö tanítja a munkára, igy öregbítve a tanfolyam hatását. A feles számban készült tárgyak, mint pl. gyümölcs-, szőlő-szállitó kosarak stb. legtöbb helyen közösen lettek értékesítve s egyes tanfolyamok közvetlen termelőktől oly tömeges megrendelést kapnak, hogy annak megfelelni alig képesek. A földmives iskolákon téli időben a házi ipari foglalkozás képezi a gyakorlati oktatás legnagyobb részét. A két évig ott tartózkodó növendékek lehetőleg a gazdasági házi ipar valamennyi ágában kikepeztetnek. Az algyógyi földmives iskolánál a tanulók, kiknek legnagyobb részét a szókelysóg szolgáltatja, az építkezésben különösen tetőszerkezetek, eszközök készítésében is gyakoroltatnak. A földmives iskolákat a téli két hónapra látogató földmivelők rendesen a kosárkötés, seprőkötés és faragó munkákban nyernek oktatást. Ezeken a téli gazdasági iskolákon évenként 14 földmives iskolán 40 - 40, összesen 560 földmivelő vesz részt. A földmives iskolákon már több mint hót éve van bevezetve a házi-ipar oktatás; mindegyik iskola külön-külön munkatermekkel s mesterekkel van ellátva, úgy hogy a földmives iskolákban, midőn a külső munka csökken vagy szüne tel, mégis serény munka folyik. A tanulók egy része kosarat fon, seprőt- és kefét köt, faragó munkával foglalkozik, a nyári munkához szükséges eszközöket készíti. A házi ipar iránt a helyi érdeklődést leg- czólravezetőbben úgy lehet felkölteni, hogy egyes tanfolyamok befejezésekor a készült tárgyakból a községben kiállítást rendeznek, hol esetleg megrendeléseket is gyűjtenek s bemutatják a község lakóinak, hogy mily tárgyakat szerezhetnek be helyben. A gazdasági egyesületek, melyek megyéjük területén több ilyen tanfolyamot tartottak, ezen tanfolyamok termékeiből a megye nagyobb városaiban is rendeznek kiállításokat, hogy igy az egész megye gazdaközönsógének érdeklődét fel-
