Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1903-11-13 / 46. szám

4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 46. szám. tudják, hogy az állatkereskedelembeu nagy óva­tosságra van szükség, mert talán nincs áru, amelynek eladásánál annyi visszaélés követtet- nék el, mint az állatkereskedésnél. A legtöbb visszaélést az eladó követi el vagy azzal, hogy elhallgatja eladásra szánt állatja hibáját, vagy ha észrevehető, akkor igyekezik azt műtéttel, kezeléssel legalább egyidőre eltüntetni. Megesik akárhányszor, hogy a vevő káro­sítja meg az eladót pl. azzal, hogy a laikus ló­tulajdonostól lovat vesz, amelyről alapos gyanúja van, hogy szavatossági hibája (pl. havivakság) van ; a lovat tanuk előtt kikötésekkel megveszi. A lovat azután a lehető legmesszebb vidékre szállítja, ott azonnal állatorvossal megvizsgál­tatja; ha az állatorvos a bajt határozottan meg­állapítja, bizonyítványt állít ki róla, amelynek alapján az eladó ellen keresetet indít, aki, hogy magát nagyobb perköltségbe ne verje és ne kellessen a lovat visszavenni, inkább egyez­séget köt és a vételár egy részét elengedi és igy tetemes kárt szenved, — Azért tanácsos a lovat eladás előtt állatorvossal megvizsgáltatni, vagy ha csak sejti is az eladó a hibát, az el­adásnál 2 tanú előtt kijelenteni, hogy lova vagy más eladásra kerülő állata milyen hibában szen­ved, akkor nem tartozik érte szavatolni. Más módja a visszaéléseknek az, amit különösen a kisebb kaliberű „alkuszok“ és kupeczek szoktak űzni, hogy vásárt tartó köz­ségektől 2—3 kilométerre előre mennek az or­szágúton, ott a vásárra igyekvő gazdákat elfog­ják és elhitetik velük, hogy a vásárt valamely ragadós, betegség miatt hirtelen bezárták — ami a most uralkodott ragadós száj- és körömfájás nál könnyen hitelre is talált — és felajánlják, hogy ők megveszik az állatokat, mert szüksé­gük van rá; a gazda, különösen ha rá van szo­rulva a pénzre és különben is a zárlatok és vásárbetiltások miatt nincs alkalma értékesíteni az állatot, olcsó áron is eladja, csakhogy ideje és fáradsága kárba ne veszszen. Az ilyen eljárás alkalmas a ragadós beteg­séget is terjeszteni, mert nem vizsgálja meg útközben senki az állatot. Ilyen üzelmek meg­akadályozhatok lennének, ha a csendőrség figye­lemmel kisérné és megakadályozna az ország­úton mindenféle vásárlást és a gazdaközönség sem károsodna, ha nem ülne fel a riasztó hírek­nek és nem sajnálná azt a kis távolságú utat megtenni. Netter. SPORT. A Szatmármegyei Agarász Egylet folyó hó 3. és 4-ón (a: tóttá Mátészalkán évi rendes közgyűlését és elegy agár versenyét és vele kapcsolatos versenyeit Szatmármegye egész közönségének élénk részvétele mellett. Az aga­rász versenyre 14 agarat vezettek, köztük gr Vay Ádám ez évi derbi nyertes „Kesely“ nevű agarát, amely meg is nyerte a billikomot, örö­möt és dicsőséget szerzett vele áldozatkész gaz­dájának. A második dijat Jármy Andor Dáma nevű 3 éves agara nyerte el. A 3 án tartott kettős fogatok trapverse- nyén, melyben 4 fogat indult, berenczei Kovács Vliklós fogata nyert, a második Horváth József fogata lett. A legérdekesebb és legjobban sikerült ver­senye a programmnak mindazonáltal a 4-ón tartott lóverseny volt, a mit részben az aka dályok nagysága és részben a szép vógküzdel- mek tettek érdekessé. Az első futam vadász­verseny volt, agarász egyleti tagoknak, agarász lovaikon. Master volt Füzesséry Elemér huszár kapitány, ki sebes tempóban vezette végig a társaságot. Indult 4 ló. első lett Kállay Szabolcs „Bokros“ II. p. k., lov. tulajdonos, második Splónyi Viktor „Bodrog“ s. h. lov. tulajdonos, harmadik Gyene Károly szürke k. 5 ó., lov. Gyene Pál. — Futott még Domahidy István „Klára“ nevű 6 éves barna p. k., lov. Horváth József. Bírói ítélet: küzdelem után félhosszal nyerve 5 ik, hosszal 3-ik. A második futam Mátó-Szalkán állomásozó 14-ik huszárezred 4-ik század altisztjeinek az akadályversenye volt, amit „Rigó“ nevű ló nyert meg két hosszal. A harmadik futam 1300 méteres sik ver­seny volt egyleti tagoknak. Indult í't ló. I ső Kállay Szabolcs „Bokros“ II. lov. tulajdonos II. Német Jenő „Labancza“, lov. Horváth József. III. Kölcsey Zoltán „Temegoll“ lov. Gyene Pál. Futott még Horváth József „Sugár“ nevű b. p. k., lov. Füzesséry Elemér kapitány és Kállay Szabolcs „Rózsika" nevű 3 éves p. k., lov. Jármy Béla. Bírói ítélet : erős küzdelem után rövid fej­hosszal nyert három hosszal harmadik. A lóversenynél biró volt gr. Vay Ádám és Kovács Miklós. Az agárversenynél közmegelé­gedésre Kállay Elemér fogadta el a bírói tisz­tet, amit nagy lelkiismerettel töltött be. Úgy harmadikén, mint negyedikén este tánczmulatsággal egybekötött társas vacsora volt Oly jó kedv uralkodott, hogy mindkétszer a reggel oszlatta szét a társaságot, kik hosszas bucsuzás mellett azzal váltak el egymástól, hogy viszontlátásra jövőre K. Lóverseny Váezon. A Váczon állomásozó honvódhuszárezred tisztikara e- hónap 14-ón, csütörtökön lóversenyt rendez. A versenyszámok közül különösen érdekes lesz az akadályverseny, melyben az egész tisztikar részt vesz és a drag- hunt steeple chase, melyet egyszer egy évben Alagon szokott bemutatni az urlovasok szövet­sége. Az altisztek részére külön vadászverseny lesz. Minden verseny első helyzetei érdekes díj­ban részesülnek, egy dijat a honvédelmi mi­niszter ajánlott fel a tisztikarnak. A versenyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom