Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1903-11-13 / 46. szám

46. szám. GAZDÁK LAPJA. 5. oldal. ben részt vesz az ezred érsekujvári osztálya is s a nevezések e hónap 10 én záródtak. Verseny­bírák Klobucsár és Zech báró altábornagy és Marschall Gyula, a 6-iUhonvédhuszárezred ezre­dese. HASZNOS TUDNIVALÓK A tozeges réteken termő széna minőségek fo­kozása. A szénának úgy menyisőge, valamint mi­nősége, tehát a rét talajának minőségétől van függővé téve, mert ámbár az időjárási viszonyok általában igen nagy befojást gyakorolnak úgy a rét terméshozamára, valamint annak minőségére és chemiai ösztététlére nézve is, mégis a jobb és ki­válóbb réttalajok termése, daczára az időjárási viszonyok ezen nagy befolyásának, sohasem olyan ingadozó. Természetes, a jó és biztos termés si­kere érdekében sohasem mulasztandó el a rét rend­szeres ápolása, ősszel, esetleg tavasszal való rend­szeres boronálása, a növényzetét reszélyeztető avagy elnyomó kártékony gyomok irtása s ezen fe­lül a rét rendszeres trágyázása sem, mert csak ezen esetben számíthatunk biztos és jövedelmező szénatermésre. Fenti ápolási munkálatok minde- nike igen jelentékenyen emeli a széna menyiségét és minőségét s ezért azok elmulasztása soha sem­mi körülmények között sem tanácsos, mert hisz a boronálás és rendszeres ápolás még a legjobb rét­nek is feltétlenül szükségére válik. Különösen fon­tos ezek közül a rét rendszeres trágyázása, a mely kiváltképpen csekély termőképességgel biró kevés avagy semmi foszvorsavat sem tartlmazó tőzeges rétekre áll. Ilyen réttalajokkal rendelkező vidékeken mindig jelentkezik az állatoknál az u. n. csontporhanyósság, a melynek oka a rétek csekély mész és foszforsav tartalmára vezethető vissza. Az ilyen területekről nyert széna megelemezve sok­szor igen jelentékeny differencziát mutat foszfor­sav és mcsztartalomra nézve más területek ter­mésével szemben. Kérdés már most az, hogy a rétek foszforsavval való trágyázása növeli e a szé­na foszforsav tartalmát is ? A mint ez az ezirányu kísérletekből kitűnik, igen A széna foszforsav tar­talma a foszforsavtrágya alkalmazása után jelen­tékenyen növekedett, a mi az állatoknál mutatkozó csontporhanyósságot megszüntette, ezen felül a takarmány tápértéke és Ízletessége fokozódott, to­vábbá a foszforsav trágya kedvezett a pilangós vi­rágú növények (herefélék) elszaporodásának is. Egyszerű jo szer hordók tisztítására. A hor­dókat és egyéb faedényeket vízzel töltjük tele, amely vízbe előbb lisztet vagy korpát keverünk. — Az igy megtöltött hordókat aztán addig hagyjuk álva, mig az erjedés be nem következik Akkor aztán a hordókat vagy faedényeket a kö­zönséges módon megtisztítjuk és igy nem csak kifogástalanul tiszták lesznek, de elvesztenek minden kellemetlen szagot, még penész-szagot is. SZÖVETKEZÉS. Felhívás. Intéző bizottsági határozat folytán felkérjük az „Északkeleti Vármngyei Szövetkeze­tek Szövetsége“ kötelékébe tartozó szövetkeze­tek. Igazgatóságait, hogy a „Gazdasági Kísérleti Telepek“ czim alatt fentebb közölt javaslatra vo­natkozó véleményöket 1903. deczember hó 15-ig az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsé- vel“ közölni szíveskedjenek. A szatócsok harcza a szövetkezetek ellen. Egyik zemplénmegyei községben a múlt hetek­ben alakult meg a fogyasztási szövetkezet. Az alaptőke összegyűjtése most folyik. Hogy ennek útját állják a helybeli és környékbeli szatócsok azzal rémitgetik a népet, hogy az aláírók drá­gán fizetik meg az aláírást. Újabban azt hiresz- telik, hogy ők maguk is csinálnak szövetkeze­tét 8000 koronát állítólag össze is hoztak már s mihelyt megnyílik a „Hangya“ kötelékébe tartozó szövetkezet, ők is munkához látnak és megbuktatják a nép szövetkezetét. Székely mozgalmak. Sepsi-Szent Györgyön a nyár óta egy kosárfonó szövetkezet létesíté­sén fáradoznak. A város vidékén finom füz- vesszők is termelhetők és a czél az lenne, hogy a kisgazdák gyermekei egyrészt rövid idejű tanfolyamokon gyüraölcs-csomagoló kosár és hasonló, durvább áruk készítésére megtauittas- sanak, másrészt azok, akik magukat a kosár­fonó iparban ki akarják kópeztetni, szakértő mester felügyeleté alatt megtanulják a kosár­fonás összes tudnivalóit. A szövetkezetét a kormány is támogatni fogja. Komáromi kisgazdák Levélen. A komárom- vármegyei kisgazdák közül 92-en Sárközy Aurél főispán és Baranyai Géza vezetése alatt a levéli tejszövetkezetet tanulmányozták az elmúlt napok­ban A levéllek a tejszövetkezetet három évvel ezelőtt alakították meg és ma ezen a réven 46 — 48 ezer korona jövedelmet lát a község, mióta a tejszövetkezet létesült, a községbe csakis oly tenyészbikák szereztetnek apaállato­kul, melyek kitűnő fejős anyáktól származnak, miáltal az ivadék tejelése jelentékenyen javul. Behozták a tenyészanyag törzskönyvelését, a tehenek rendszeres próbafejését, szervezték a kölcsönös állatbiztosítást, rátértek a takarmány­termelésre, egész sorát honosítva meg a koráb­ban nálunk nem ismert takarmánynövényeknek. Földjeiket jobban mivelik, alkalmazásba vették a műtrágyákat. A lefölözött tej értékesítésére meghonosították a yorkshirei sertés és plymouth baromfitenyésztést s külön lótenyésztési társa­ságot is alakítottak az oldenburgi hintósló te­nyésztésére. Levél állattenyésztése ma gyönyö­rűen virágzásnak indult s ez képezi a község fő jövedelmi forrását. S mindezt az egyesülés­nek köszönhetik. A vendégek megtekintették az apaállatokat, a 3000 koronás mént, a tenyész­bikákat, melyek között egyiknek anyja 3200, a másiké 4000 liter tejet adott s a többiek is

Next

/
Oldalképek
Tartalom