Gazdák Lapja, 1903. október (2. évfolyam, 40–44. szám)

1903-10-30 / 44. szám

II. évfolyam. Szatmár, 1903. október 30. 44-ik szám. GAZDÁK LAPJA. ( ', (£7 O* . . KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZ ATM ÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utcza 19. szám, hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, miÁt a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok ===== is intézendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. — Telefon 14. szám. A szesz technikai felhasználásának nemzet- gazdasági jelentősége. A czivilizáczió feltartózhatatlanul előre rohanó hatalmas kerekében megtört emberi­ségnek a természethez való közeledése napról- napra élénkebben átérzett közkivánsággá lett s ezen kívánság mindegyre tágabb körben nyer kifejezést. A művészetekben és tudomá­nyokban az egyéni és a nemzeti élet nyilvá- nulásaiban egyaránt szembeötlő ez a jelenség. A nemzetgazdasági politikának világszerte ész­lelhető azon újabb alakulása, melyet agrárius mozgalomnak nevezünk s mely a mezőgazda­ságot az iparral és kereskedelemmel szemben az eddiginél kedvezőbb viszonyok közé igyek­szik juttatni, végeredményében kétségtelenül szintén ezen retrograd irányzatnak tulajdo­nítható. A kultúra hatalmas fejlesztő tényezője­ként szereplő ipar és kereskedelem sok tekin­tetben természetellenes és kimerítő munkájá- j bán elnyűtt erők önkénytelenül is visszavágy­nak a mezőgazdaságba, a természet ölére, hol pihenést és felfrissülést találnak. A mező- gazdaságban foglalkoztatott emberiség az ős­természetből kisugárzó isteni fenség magasztos befolyása alatt testileg-lelkileg egészségesebbé | válik, mint a többi termelési ágakban részt­vevő, a természet jótékony hatalmától nagy részt függetlenített emberiség s igy erkölcsi tulajdonainál fogva a nemzeti létnek, melynek lényegét javarészbe a szintén a természethez, t. i. a földrajzi és faji sajátságokhoz való kötöttség képezi — nagyobb biztosítéka. Az erők felfrissülésének szüksége és a nemzeti szempont igen természetesen nem szüntethetik meg az emberiségnek a maga rendeltetéséből folyó s a közgazdaság terén is nyilvánuló azon igyekezetét, mely a termé­szettől való eltávolodás kínjai árán is mind magasabbra, eszményei után hajtja. A mező- gazdaságban felujuló erők hatványozott'erély- lyel és képességgel törnek elő az ipar és kereskedelem terén s a nemzeti élet fentartá- sában lekötött parányok ismét felszabadulnak, hogy a kozmopolitizmus felé vonzódó tulaj­donságukkal az emberiségnek nagyobb faji egységek alkotására irányuló természetes fejlő­dését segítsék elő A mezőgazdaság nemzetfentartó erkölcsi tulajdonsága és az ipar és kereskedelem kul­túrát fejlesztő természete az előadottak szerint a népnek sorsára nézve egyenlő jelentőségű lévén: a közgazdasági politika czélja csak ezen különböző termelési ágak összhangba hozatala és egyensúlyban tartása lehet. Ezt az igazságot kormányzatunk mi- nálunk kormányzati elvvé emelte s annak széles körben érvényt is szerez, amennyiben a termelési ágak egyikót sem részesíti a má­sik felett előnyben s a múltban e tekintetben elkövetett sajnálatos mulasztások helyrepótlá­sáról gondoskodik. Ez elv szempontjából is örömmel kell tehát üdvözölnünk kormányunknak abbeli elhatáro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom