Gazdák Lapja, 1903. október (2. évfolyam, 40–44. szám)
1903-10-30 / 44. szám
2. oldal. GAZDÁK LAPJA. 44. szám. zását, melynek eredményeképen három gazdasági minisztériumunk újabban egy olyan kérdés tanulmányozását tűzte ki programmjára, mely a kultúrát nagy arányokban fejlesztő s e mellett az összes termelési ágaknak egyaránt kedvező természetét tekintve, a maga nemében páratlannak mondható . . . A távolabbi jövővel is számot vető közgazdák már hosszabb ideje foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miképen lehetne a nemzeti gazdaságot, illetve közelebbről a nemzeti technikát és különösen a mótorikus erőmunkát a külföldi tüzelő anyagtól függetleníteni. Tudvalevő ugyanis, hogy a gőzgépek mellett különféle tüzelőanyagokra berendezett mótorok mindegyre szélesebb körben nyernek alkalmazást úgy a mezőgazdaságban, mint az iparban és hogy ezen erőmunka előbb-utóbb minden nemzet gazdaságát intenziven átható s ennek életképességével egyértelmű tényezővé fog emelkedni. Ezt a mindinkább tért foglaló és lassanként közszükségletté váló erőmunkát leginkább a petróleum, benzin s a szénből fejlesztett gáz szolgáltatja, mely anyagokat a Kontinens legtöbb állama javarészt a külföldről kénytelen beszerezni, mi által a mótorikus erő s általa közvetve az egész nemzeti gazdaság a külföld szolgájává és annak adófizetőjévé lesz. Olyan országok, melyeket mezőgazdaságuk nagyobbfoku belterjessége és iparunk fejlettebb volta a mótorikus erőnek szélesebb körben való alkalmazására már régebben ráutalt — mint Németország és Francziaország — melyeknél tehát a kérdés leginkább homloktérbe lépett: az előbb vázolt veszedelmet belátva, kettőzött szorgalommal keresték a módot, melylyel a belföldi gépmunka a külföld kénye- kedvétől függetleníthető. Ezek a törekvések nem csekély munka árán végre czélhoz vezettek és a sok évi kutatások és fejtörések eredmény eképen a belföldi termelésű szesz jelöltetett ki a külföldi tüzelő anyagok helyettesi- tőjeül. Ez a választás nemcsak azért igen szerencsés, mert lehetővé teszi a külföldi anyagok kiküszöbölését, hanem egyúttal azért, mert módot nyújt arra, hogy a szesznek a pálinkafogyasztáson kívül is nagy piacz szereztessék, továbbá, mert a belföldi tüzelőanyagok között épen a szesz az, melynek technikai czélokra és pedig első sorban erőfejlesztésre, de e mellett hő és világosság előállítására való nagy mennyiségű felhasználása által a nemzeti gazdaság függetlenitésén kívül ennek fellendítése mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi téren egyaránt elősegíthető. A szesznek, mint a külföldi tüzelőanyagot kiszorító hő-, világosság és erőfejlesztőanyagnak nagy mennyiségben, tömegáruként való forgalomba hozatala által nemcsak a mezőgazdaság, melynek fejlődése a szesztermelés kiterjesztésétől feltételezett, fog uj életre ébredni: hanem az uj gépek és eszközök gyártásának felmerülő szüksége s olcsóbb, valamint szélesebb körű gépmunka alkalmaz- hatása s a denaturált szesz iránt megnövekedő kereslet által az ipar és a kereskedelem szintén hatalmas erőforrásokat nyerend. A derék eszme a német agráriusok fejéből pattant ki s az aránylag rövid idő alatt testet öltött gondolat s a gyorsan elért fényes gyakorlati eredmények világszerte valóságos lázba ejtették a modern államokat. Mindenfelé tanulmányoztatják a kérdést s Francziaország egy pillanatig sem habozott, hogy nagy ellenségét az uj eszme gyakorlati terén is kövesse. A kérdés minálunk még a megvitatás és tanulmányozás stádiumában van, azonban az eddig felhangzott vélemények arról tesznek tanúságot, hogy mindenki teljes mértékben át- érzi az ügy nagy fontosságát és nemzeti jelentősegét, miből következtetjük, hogy a gyakorlati megoldás nem fog sokáig késni. Dr. báró Malcomes Béla. A mezőgazdasági házi ipar. A földm. m. kir. min. által kiad. fenti ez. munkából. Irta: Keller Gyula mezőgazdasági házi ipari miniszteri megbizott. . (Folytatás.) Gazdasági házi ipar alatt tehát azon foglalkozást kell értenünk, melylyel a mezei munka végeztével fennmaradó szabad idejét a földmivelő nép jobb megélhetésének biztosítására értékesítheti. Kérdés most már az, hogy mely házi ipari munkák alkalmasak arra, hogy a földmivelő munkásnép abból jövedelmet lásson.
