Gazdák Lapja, 1903. október (2. évfolyam, 40–44. szám)
1903-10-23 / 43. szám
43. szám. 3. oldal. GAZDÁK LAPJA. Hangsúlyozni kívánjuk első sorban is azt, hogy egy és ugyanazon kísérletet legalább is két éven keresztül kell végezni, mert egy évi kísérlet eredményéből, legyen az akár jó, akár rossz, elfogadható konzekvencziát levonni nem lehetséges. A trágyázási kísérletet ne külön kísérletezési földön végezzük, hanem a gazdaság rendszeres használat alatt álló tábláin és pedig lehetőleg minden vetésforgóban külön-külön, mert a föld minősége egy gazdaságban nagyon eltérő. Ha egy vetésforgóban kijelöltük már a trágyázási kísérlet helyét, akkor arra nézzünk, hogy a kísérlet czéljául szolgáló parczellák íöldje s fekvése egyforma minőségű legyen, mert pl. a fák által szegélyezett táblák szélein a fák árnyéka miatt az eredmény egészen más, mint ott, hol a fák árnyékot nem vethetnek. Az egyes parczellák ne legyenek túlságos kicsinyek, de túlságosak sem. Legmegfelelőbb a 8Ü0 négyszögöles parozella, mert hiszen egy gyakorlati gazda ma a műtrágyákat azért hasz nálja, hogy megtudja vájjon jövedelmező-e az, avagy sem. Kis parczellákból végérvényes következtetést levonni a jövedelmezőségre nem lehet; a túlságos nagy parczellák pedig földjük egyenetlen eltérő minősége miatt szintén kétségessé tehetik a kísérlet eredményét. Egyszerre sok pai'czellán teuui kísérletet, helytelen dolog, mert a gazda nem képes figyelmét annyira lekötni, hogy minden egyes par- czella növénynek fejlődését ügyelhesse s már pedig ha nem végzi a kísérletet a szükséges pontossággal, az mit sem ér. Legjobb eljárás egy-egy trágyafélét két-két parezeilán kipróbálni, mert ez által a kísérlet eredményének megbízhatóságát fokozzuk. Miután a hazai gazdaságok talaja legtöbb esetben foszforsav szegény ; az első kísérlet czél- ját az képezze, hogy kíván e a talaj foszforsavat, vagy nem; amennyiben a kísérlet igenlő feleletet adna, a további kísérlet abban álljon, hogy a foszforsavon kívül minő egyéb tápanyagra van szüksége. Arra is ügyelni kell, hogy a különböző parczellák mind egyforma mivelésbeu részesüljenek ; a vetést egyszerre, egy időben végezzük, az ápolás teljesen azonos legyen s a letakaritás is egy időben történjék. A bor kezelése.*) A pineze. Mióta a fillokszéra a mi híres hegyi szőlőinket is pusztítja, a homokterületeket szép sikerrel beültetik hazai szőlőfajtákkal, de a homoki borról sokan azt állítják, hogy az nem derül *) A földmiv. m. kir. miniszter „Útmutatás a must és bor okszerű kezelése“ ez. kiadványából. meg, kellemetlen karezos izü lesz és el sem tartható Lehet ezen állításnak némi alapja, mert a homokos vidékeken a bort rendesen nem pinezókben, hanem a bor fejlődésére egyáltalán nem alkalmas kamarákban kezelik, melyekben hol a túlságos melegség, hol a hideg hőmérséklet a must tökéletes erjedését megzavarja s a ezukor olyan változást szenved, mely a bort valódi tulajdonságaitól megfosztja s csaknem olyanná változtathatja, mint a hordóskáposzta leve. De ezzel szemben tapasztalásból és határozottan állíthatom, hogy a homoki bor okszerűen és jó pinezében kezelve, épen olyan jó, tiszta, egészséges és eltartható, mint a hegyi bor. A hibát tehát nem a homoki szőlőben, hanem a rossz pineze és tisztátlan hanyag kezelésben kell keresni s kétségtelen az, hogy a pineze jósága a bor kedvező fejlődésére nagyon fontos körülmény. Joggal mondhatjuk, hogy a jó bor készítésének egyik tényezője a jó pineze. A jó pineze tulajdonságai. A borpincze jósága három dologtól függ: 1. A pineze hőmérsékletétől, mely közepes melegségü legyen, azaz nyáron ne legyen meleg s a téli hideg ne hütse le a pineze levegőjét. Ha a hőmérsékletet hőmérővel mérnök, azt mondanék, hogy a pineze hőfoka télen és nyáron'8—12, legfeljebb a nagyon meleg nyárban 15 Celzius fokú legyen. A bor fejlődését nagyon lassítja, ha a pineze hideg. Az utóerjedés ugyanis a hidegebb pinezében nem indul | meg s igy a bor tökéletes kierjedése elhuzód- hatik a nyár végére, a nagyon édes must pedig erjedetlenül állhat 1—2 évig is. A túlságos meleg pinezének még károsabb hatása vau a borra, pedig minden rossz pineze télen igen hideg, nyáron igen meleg ; ilyen pinezében aztán a bor megtörik, kissé hanyag kezelésnél megvirágosodík, megeczetesedik s melegebb idők beálltával, a mig a ezukor nem erjedt el, hátrányosan változhatik át. Általában azok a legjobb pinozék, melyekben a melegség lehetőleg állandó és csekély ingadozással 12 Celsius fokú. 2. A pineze nedvessége. A nagyon nedves, nyirkos levegőjű pineze káros hatását minden bortermelő ismeri. Azokban az ászokfákat a penész ellepi, elkorhasztja, a hordó alsó dongáit s a fal melletti oldalát megtámadja, a hordó rövid idő alatt tönkre megy, mig ellenben szárazabb pinezében a hordók nagyon hosszú ideig a legjobb karban fentarthatók. De a nagy száraz pinezének is meg vau a hátránya. Nagyon száraz pinezében ugyanis igen nagy a borapadás s igy aránytalanul sok bor fogy el a fel- töltögetésre. Általában tehát a pineze építéséhez válasz- szanak lehetőleg száraz talajt, mely a pinezének elegendő és épen megfelelő nedvességet fog szolgáltatni.
