Gazdák Lapja, 1903. október (2. évfolyam, 40–44. szám)

1903-10-23 / 43. szám

4. oldal. GAZDÁK LAPJA. I 43. szám. 3. A pincze szellőztethetősége. Elkerül­hetetlenül szükséges, hogy a pincze levegőjét felfrissítsük. Ez nemcsak a hordók és más esz­közök eltartására, de magára a borra nézve is nagyon fontos, különösen pedig akkor, ha a pincze egyszersmind a must erjesztésére is hasz- náltatik, mert ha erjedéskor a pincze levegőjét friss tiszta levegővel fel nem cserélhetjük, az ilyen pinczébe életünk veszélyeztetése nélkül épensóggel nem mehetünk le. Többféle vannak olyan pinczék, melyeken az ajtón kívül más szelelő nyilás, ablak, vagy kémény nincs; az ilyen pincze levegője mindig dohos és büzhödt s ha a bor átfejtése után a hordót kimosva, csurgóra állítjuk, a pincze rossz levegője, tele penészporral, belehuzódik a hor­dóba, azt a legnagyobb elövigyázat mellett is penészessé teszi s a beléje fejtett bort elrontja A mely pinczét szellőztetni nem lehet, abban a hordók és más edények teljesen elpenészesed- nek, a falakat a penész belepi s tisztogatás után a penószszel telt por a pincze levegőjében ma­rad a hordóknak és bornak ártalmára. SPORT. A Szatmármegyei Agarász Egyesület elegy agár-versenyét Mátészalkán, 1903. évi novem­ber 3-ikán és következő napjain tartja meg, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk : Domahidy István, e. elnök; Kállay SzaOolcs, e. titkár. Programm: November hó 3-án d. u. fél 3 órakor egy futamu trappverseny kettős foga­tok részére. November hó 2-án este 10 órakor közgyűlés a Sarkady-szállodában. November hó 3-án reggel 8 órakor gyülekezés a Sarkady- szálloda előtt. November hó 3-án d. u. 6 órakor társas ebed a Sarkady-szállodában. November hó 4-én d. u í órakor az agár-verseny terénu- mán agarász-egyleti tagok részére agarász lovai­kon vadász-verseny és fél 2 órakor sik-verseny. Dijak: Agár-versenyre: 1-ső dij 400 kor. készpénz és tisztelet-dij; 2-ik dij : a tétek fele. ügy a trapp, mint a vadász-verseny dija tisz­telettárgy az l-ső, 2-ik és 3-ik fogat, illetve ló részére. Tétek: Az agár-versenyre tagoknak 10 kor., nem tagoknak 20 kor. A trapp-, vadász - és sik- versenyre külön-külön 10 kor. Nevezési határidő: Az agár-versenyre november 1-én d. u. 5 óráig Keér-Semlyénbe (u. p. Nábrád), és 2-án este 10 óráig a Sarkady- szállodában. Trapp-versenyre november hó 2-án d. e. 10 óráig a titkárnál a Sarkady-szállodában. A vadász- és sik-versenyre 2-án este 10 óráig, a titkárnál a helyszínen. Általános szabályok: í. Trapp-verseny táv. körülbelül 4000 méter. II. Csakis egyleti tag fogata indulhat, csakis egyl. tag ált. hajtható. III. Trapp-verseny országúton és idő ellen lesz futva; úgy a vadász, mint a sik-versenyben csakis egyleti tag lova futhat, csakis egyleti tag által lovagolható. IV. A vadász- és sikver- senyben csakis oly ló indulhat, amely novemb. 3-án legalább két nyúl után futott. Agár verseny. A Biharvámegyei Agarász Egyesület 1903. évi november hó 13-án és eset leg következő napjain Nagyvárad közelében fekvő Mácsa és Ácsi pusztán tartja elegy-agár versenyét. A nevezések 1903. évi november hó 12-én esti 8 óráig Balásházy Iván úrhoz Nagy­váradra intézendók s a nevezési dijak a kitett határidőig ugyancsak az ő kezeihez fizetendők. Nevezési dij egyleti tagoknak 10 korona, nem tagoknak 20 korona. Billikomos agár után kettős dij fizetendő. Összejövetel 1903. november 12-én esti fél 8 órakor a „Fekete-Sas“ szálló étter­mében Nagyváradon, hol az első összevetés sorshúzás utján fog a nevezési zárlat után meg- ejtetni. IRODALOM. A szeszipar jövője. A szesz technikai fel használása czimen dr. báró Malcomes Béla tol­lából származó 20 ives kötet jelenik meg, mely­ben a szerző kifejti, hogy a szesziparnak a törvényhozások által mesterségesen táplált, de a mezőgazdasági üzemek természetes fejlődése által is szükségképen feltételezett növekvő ter­melése a bel- és külföldi pálinkafogyasztásban nem talál terjeszkedésének megfelelő fejlődés­képes piaczot, tehát a szeszipar fejlődése a jövő­ben csak úgy biztosítható, ha a növekvő szesz- produkczio nem mint a közegészséget és a nép erkölcsöket rontó pálinka kerül fogyasztásra, hanem a technikai czélok szolgálatában, hő, fény és erő alakjában a nemzetgazdaság egyik hatalmas erőforrásaként s a külföldi petróleum győzedelmes versenytársaként nyer alkalmazást. A szerző e tekintetben közre adja az ed­dig elért összes technikai és gazdasági ered­ményeket s e mellett kiterjeszkedík a külföldi és hazai szesztermelési viszonyok és szeszadó­törvények beható ismertetésére is. A legközelebbi napokban megjelenendő munka, mint az röviden jelzett tartalmából is kitűnik, legközelebbről érdekli mindazokat, a kik a szesziparral mint termelők, finomítók, vagy kereskedők valamely összeköttetésben van­nak, de becses anyagot tartalmaz a mü a tech­nikus-világ, továbbá a gép- és eszköz-ipar ré­szére is. Egyáltalában a szesz technikai értesí­tését tárgyazó ezen rendszeres munka, melyhez hasonló eddig a külföldön sem jelent meg, egyenlő mértékben érinti a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem legvitálisabb érdekeit s igy mezőgazdáinknak, kereskedőinknek és ipa­rosainknak szives figyelmébe ajánljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom