Gazdák Lapja, 1903. augusztus (2. évfolyam, 32–35. szám)
1903-08-28 / 35. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 35. szám. A műtrágya mindig a vetéskor hintendő el. — A mi talaj és éghajlati viszonyainknak megfelelően 150 kiló kell egy magyar holdra. (1200 négyszögöl) és épen ezért a műtrágya túlnyomóan 75 kg. zsákokba van csomagolva. Ara métermázsánként 8 kor. bármely vasúti állomásra bérmentesen szállítva, de csak egész kocsirakományt értve. (100 mm.) Hogy a legkisebb gazda is úgyszólván a műtrágyázás folytán előállott terméstöbletből fizethesse meg a műtrágya árát, nevezett részvénytársasággal úgy állapodtunk meg, hogy a fizetési kötelezettség az uj termés kicséplése utánra essék, vagyis a gyár műtrágya árát megbízható gazdáknak egy évre hitelezi 3 százalék kamat mellett oly formán, hogy 6 hónapon belül történő fizetésnél semmi kamatot nem számit, a másik 6 hónapra pedig 6 százalékot, ami egy egész évre 3 százalékot tesz ki; sőt készpénzzel való vásárlásnál 3 százalék visszatérítést kap, illetve a számla összegéből 3 százalékot levonhat. A megrendelést a szövetkezet eszközli s az ő czimén érkezik meg a műtrágya is; azonban a szövetkezet a műtrágya értékéért anyagilag nem felelős. A kivitel úgy történik, hogy a szövetkezet egy megbízott közege összeírja a tagok neveit, az általok hozatni óhajtott mennyiséget s ennek együttes mennyiségét renddeli meg a szövetkezet czime alatt. Ha a műtrágya megjött, azt a megrendelés aránya szerint zsákonkint szétosztja, a felekkel a váltót aláirtja s azokat a részvénytársaságnak beküldi és 6 hónap, illetve egy év múltával az ösz- szeget a tagoktól beszedi és a részvénytársaságnak felküldi. — Természetes, hogy csak olyan tagoktól szabad megrendelést elfogadni, kiről biztosan feltehető, hogy tartozását megfogja fizetni, mert ha a szövetkezet nem is felelős anyagilag, de erkölcsi kötelessége tisztességesen és rószrehajlatlanul eljárni. Hogy a megrendelés, szétosztás, váltó- és pénzbeszedéssel járó csekély fáradság némileg anyagilag is meg legyen jutalmazva a szövetkezet meg- terheltetése nélkül, a részvénytársaság vaggononkint (100 mm.) 10 korona jutalékot ad a szövetkezetnek s azt a szövetkezet az eljáró közeg külön jutalmazására fordíthatja. Ha valamelyik szövetkezet nem tudna 100 mmázsára való megrendelést összehozni, úgy leghelyesebben teszi, ha azon szomszédos szövetkezettel együtt rendel, melylyel egy vasúti állomása van, ez esetben a két szövetkezet rendelménye egy vag- gonba lesz szállítva s az illető vasútállomáson a két szövetkezet megbízottja által szétosztva. Sőt a szövetkezeti tagok érdekeinek előmozdítása szempontjából az is megengedhető, hogy nem tagok megrendeléseit is elfogadhatják, hogy igy legalább 100 mm. megrendelést tehessenek. Kisebb megrendelést önállóan is lehet ugyan tenni, de ez esetben az ár emelkedik a szállítási különbséggel. Ellenben 10 vaggon rendelésnél vaggononkint 16 koronával olcsóbb. Minthogy a foszforsav hatása csak egy évre terjed, ott ahol a. műtrágya hasznothajtósága még kipróbálva nem volt, azt ajánljuk a tek. Igazgatóságnak, hogy a tagokat ne biztassák arra, hogy az egész őszijüket műtrágyával vessék, hanem csak felét, negyedrészét, esetleg kevesebbet is. Azt azonban különösen hangsúlyozzuk, hogy a kísérletezésre I szánt területnek mindig a felét vessék műtrágyával, hogy minden gazda saját szemeivel győződhessék meg arról, hogy mi különbséget tapasztal ugyanazon földjén a műtrágyázott és nem műtrágyázott vetése között. Kukoriczaföld a termés levétele után műtrágyázva és őszivel vetve igen szép eredményt adott. Mellékelve küldünk megrendelés felvételre szolgáló lapokat felhasználás, úgyszintén ismertető füzeteket szétosztás végett; küldünk egyszersmind két plakátot is alkalmas és feltűnő helyen való kifüggesztés végett. Mindennemű útbaigazításért vagy a részvény- társasághoz, vagy a Szövetséghez lehet fordulni. A részvénytársaság czime: „Zalathnai kén- kovand-ipar részvénytársaság“ Budapest, Mária Valéria-utcza 7. sz. A Szövetség czime: „Északkeleti Vármegyei Szövetkezet Szövetsége“ Szatmár, Csokonai-utcza 9. szám. A czukorborsó aszalása. Egészen gyenge, még édes, tehát meg nem lisztesedett borsót kifejtünk a hüvelyből. Ezt a leszedés után haladék nélkül kell végezni, mert ha igy áll, édességéből és gyengeségéből sokat vészit. A kifejtett szemes borsót rostén áteresztjük, hogy a nagyját és kicsinyjét külön válasz- szűk, mert azok külön-külön egyenletesebben aszalódnak. Ez alatt tágas edényben kevés vizet forralunk és már amikor jól buzog, a szitára terített borsót a forró gőzbe hozzuk olyformán, hogy a szita kérge a csak valamivel tágasabb főzőedény felső részébe beilleszkedjék, de abban meg is szoruljon, A szitát felül tiszta fedővel letakarjuk. Így hagyjuk a borsót vagy 10 perczig a forró gőzön, addig amig az úgy félpuhára megfőtt. Ekkor ráteregetjük alkalmas száritó cserényre, mely egyszerűen 4 léczböl összeszegezett keretből és erre szintén rászegezett czinkezett huzal- szövetből (rostaszövet) készül, vagy még olcsóbban a rostaszövet helyett organtin szövetet feszitünk a keretre s hogy ez elég erős legyen, nehány vékony keresztlécz alászegezésével megtámogatjuk. Vassal érintkezni a borsónak nem szabad, mert altól rozsdafoltokat kapna. A bor- I sót csak egyszeres rétegben teregessük el. Ha az ilyen keretekhez alul a szövettel átvont ol- j dalon a két egymással szemközt levő szegély- I léczhez még egy-egy léezet szegezünk, akkor többet is állíthatunk egymás fölé a borsóval : beteregetett keretekből; a levegő szabadon fogja azokat járni. Ezeket legczélszerübben a takarék- tűzhely fölé — ott ahol nincsennek útban, pl. a sütörekesz fölébe — helyezzük vigyázva, bogy oly melegre ne kerüljenek, ahol a borsó meg- pörkölödnék és ott hagyjuk mig meg nem száradnak. Az egyenletes száradás biztosítása végett, időnként a felső cserónyt alsónak helyezzük és igy váltogatjuk azokat, minden váltáskor jól
