Gazdák Lapja, 1903. augusztus (2. évfolyam, 32–35. szám)
1903-08-28 / 35. szám
Ií. évfolyam. Szatmár, 1903. augusztus 28. 35-ik szám. GAZDÁK LAPJA. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. , A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utcza 19. szám, hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok — ■■ - is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. — Telefon 14. szám. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya 1903. szeptember 2-án d. e. 11 áraAo.r Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre az igazgató-választmány tagjait tisztelettel meghívom. Szatmár, 1903. augusztus 26-án. Szeőke Barna alelnök. Közraktár. Régi óhaja, régi vágya a kisbirtokos- és kisgazdáknak, de főleg a mezőgazdasággal foglalkozó közép birtokosnak a közraktár létesítése. t' Közraktár nélkül csak a nagybirtokos képes személyi hitele, alapján a birtokán épült granáriumában megtartani terményeit és a jobb ár fejlődését bevárni. A kis ember, de még a középbirtokos is kellő hely és olcsó hitel hiányában pedig kénytelen terményeit idő előtt eladni, még akkor is, ha bármennyire hiszi, hogy az általános viszonyok folytán az árképződésben emelkedés várható. Hiába hangoztatják ám, hogy nem segít a közraktár, mert úgyis a papirosbuza szabályozza az árképződést, ez nem egyéb hangzatos frázisnál és csak arra szolgál, hogy a gazdák nemtörődömségét igazolja. A termés mennyisége és a tengerentúli import versenye, ezek a főfaktorok, amelyek az árakat szabályozzák; a papirosbuza ennek a jelenségeit lesi és igyekszik az árhullámzásból hasznot szedni. Hisz a papirosbuza akkor veti magát árdepresszióval a tőzsdére, ha látja, hogy tömérdek mennyiségű készáru kínálkozik a piaczon nyakrafőre eladásra; ez pedig évről-évre ismétlődik aratás után pár hétre, mert a kisgazdának, a középbirtokosnak szüksége van pénzre és terményének nagyrészét löki a piaczra, növeli ezzel a kínálatot oly nagy mértékben, hogy ki van zárva az áremelkedés még akkor is, ha az általános viszonyok áremelkedést követelnének. Nem estek ám fejők lágyára sem a malmok, sem a spekulá- czióval foglalkozó kereskedők, hogy drágán vegyenek, ha túlságosan nagy mennyiséget kínálnak rohamosan, olcsón. Ez a természetellenes folyamat, amely a gazdák károsodásával megy végbe, nem marad ám a tőzsde árképződésére sem hatás nélkül, mert ez teremti mesterkélten az olcsó papirosbuzát, nem pedig megfordítva, mint sokan tévesen hiszik és nagy garral prédikálják. A mai világban már udvarképes lett nemcsak a kartell, hanem a tröszt is, hisz az állam is mint gyáros, gyártmányával benne van a többi gyárosokkal abban a kartellben, amely az árképződés hanyatlását meggátolja, még a gyártás mennyiségét is contingentálják egész Magyarország és Ausztriára kitérjedőleg és egységes magyar árakat szabnak az árura, nehogy a különböző kínálatokból eredő ver.
