Gazdák Lapja, 1903. augusztus (2. évfolyam, 32–35. szám)

1903-08-28 / 35. szám

ü. oldal. GAZDÁK LAPJA. 35. szám. seny lenyomja az árakat és Isten ments, hogy a közönség olcsó fogyasztáshoz jusson. Mi egyéb volna a vasút mentén egy közraktár, mint a mezőgazdák kartelje. Mindama termény, amely a közraktárba jutna, felszöktetné annak a kevesebb mennyi­ségű terménynek árát, amely primér eladásra kerül, vagyis a kisebb kinálat által jobb árak megadására kényszeritenék a keresletet. Megyénk geográfiái fekvése biztosit ne­künk az aratás utáni pár héten át jó vevő- közönséget a galicziai szomszédságból, de ez csak addig tart, mig a saját aratásuk folya­matba jön. Ha ezek aztán piaczunkról kima­radnak, kezdődik rendesen a búza árak lefele liczitálása, mert nagyobb az árukínálat, mint a kereslet. Ezt az aránytalan versenyt kellene a mezőgazdának az áru nagyrészének beraktáro­zása által parírozni. Igaz, hogy nincsen közraktárunk, de addig is, amig ilyen létesül, a „Gazdasági Egyesület“ vezetése alatt magtárhelyiségek lennének bérlendők és az abban elhelyezett árukra a Szatmárvármegyei Takarékpénztár készségesen ad olcsó kamatú pénzt a folyó érték 3/4 részéig előlegben, vagy ha ilyen együttes működést a Gazdasági Egylet nem vállal, akkor az egyes gazdák is bérelhetnek helyben kisebb raktárakat és spekulálhatnak ilyen olcsó kamatú előleg mellett az áremel­kedésre. Eddig azért nincsen közraktárunk, mert az elavult kereskedelmi törvényünk 435. §-a egy millió korona alaptőkét szabott feltétle­nül, mert csak igy engedi meg, hogy a lerak­tározott árura adott előleg értékére „warrant“-ot bocsásson ki; ezen varrantokat pedig leszámí­tolja az Osztrák-Magyar bank ugyanolyan kamatláb mellett, mint a váltót (mostan 3J/2 °/0 mellett). Tervbe van véve, hogy olyformán változ­tatnak az idézett keresk. törvény szigorán, hogy azon esetre, ha az államvasutak építe­nék egyes termelési központokon a közraktá­rakat, akkor reábiznák az Osztrák-Magyar bankra, hogy az államvasuti tisztviselők ellen­őrzése mellett raktározott terményekre egyes jól szituált vidéki bank is adhasson alaptőkéje magasságáig előleget; ezen előlegekre kibo­csátott warrantokat pedig honorálná az Oszt­rák-Magyar bank. így képzelem a közel jövőben a gazdák karteljét: a közraktárt. T. Köznépünk gazdasági előhala- dásának eszközei. — Irta: Károlyi Sándor. — III. i) gondoskodik a Magyar Gazdaszövetség támogatása mellett a fölolvasások és előadások megtartásához alkalmas szakemberekről. Látható ezekből, hogy a községi gazdakör kiterjeszti gondoskodását a község összes lakóira, földmivelőre, a kisiparosra s a gazdagra és sze­gényre egyaránt, nemkülönben az is, hogy az itt megjelölt irányelvek szerint és felállitott keretek között egy község lakóinak erkölcsi és szellemi haladása, anyagi jóléte és gazdasági fejlődése nagymértékben előmozdítható. Ha egy községben ekként szervezett gazda­kör működik s önzetlen, nemesen érző és tettre kész férfiak állanak élére, ott a szellemi és gazdasági élet csakhamar kedvezőbbé válik, fej­lettebb lesz a kisgazdák értelmi színvonala, tehát a termelés terén jobban fognak boldo­gulni, kifejlődik közöttük az annyira szükséges összetartási érzék, melynek segélyével aztán szövetkezetekbe tömörülve, terméseiket jobb áron fogják értékesíteni s szükségleteiket olcsóbb áron fogják beszerezni. Ahol ez bekövetkezik, ott megszűnik a kivándorlás még jobban fogyasztani honfitár­sainknak amúgy is csekély létszámát, elvesztik lábuk alól a talajt s nem lesznek a nép vezé­reivé azok az izgatok, akik a szegény népet a gazdagok ellen s a társadalmi jogrend ellen izgatják; jobbá, sorsában biróbbá megelógedet- tebbé s igy boldogabbá válik a nép. Eme anyagi és erkölcsi haszon mellett nem kevésbbé fontos ama nagy és magasztos feladat, melyet az igazi hazafiasság terjesztése s a ma­gyar nemzeti társadalom egybeforrasztásának s igy megerősítésének terén is hivatva vannak az ekként szervezett gazdakörök munkálni. Szervezni, tömöríteni kell tehát minden községben a földmiveléssel foglalkozó közönsé­get ilyen gazdakör keretében, mely kohója, tűzhelye, melegágya lehet ama kezdeményezé­seknek, melyek a földmivelö nép boldogulását és megelégedését fogják biztosítani. íme felsoroltam és jellemeztem azon intéz­ményeket, melyek leginkább alkmasak arra, hogy általuk a nemzet zömét képező földmivelö osztály gazdasági előhaladása községenként elő­készíthető s fokozatosan, a természetes fejlődés­

Next

/
Oldalképek
Tartalom