Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1640. év: 166–236. sorszám
1640.69-92 oldal A felperes szerint az alperes a kezesállítást most nem kívánhatja, az első törvénykezési szakban kellett volna ezt tennie, de minthogy akkor nem tette, most nem köteles a felperes kezest állítani. Feleljen meg. Az alperes ügyvédje tiltakozik a felperes ügyvédjének feleletével szemben, hisz még az ő vallomása szerint is a felperesnek az első tárgyalási időpont alkalmával kezest kellett volna állítania, és minthogy ez az időpont az alperes első igazi feleletének az időpontja, ő magát ehhez tartva méltán kérte a felperes kezesállítását. Végzés: Az alperes [!, valójában felperes]56 köteles kezest állítani. A felperes Maroti (Marothy) Gáspárt kezesként állította, aki a nemesi előjogaitól nem akadályoztatva állt a törvényszék elé. Az alperes ügyvédje azt feleli, hogy ennek a keresetnek minden részletében le kellene szállnia, mivel a felperes csak az alperes mesterségét nevezte meg, ugyanis az ő neve nem Szabó, hanem Senkuiczi Mihály. Minthogy mindenféle keresetnek igaznak és homály nélkülinek kell lennie, olyannak, amelyben a feleknek mind kereszt, mind vezetéknevük pontosan szerepel, így kérése a [Hármaskönyv) II. rész 26. címén alapul. A felperes ügyvédje szerint az alperes kérése nem áll, ugyanis ő soha másképpen nem nevezte magát, csak Szabó Mihálynak. Az alperes ügyvédje szerint e becsületes helyen még több Szabó Mihály nevű ember is van, ezért az alperes nevét részletesen is meg kellett volna adnia. Végzés: az alperes ügyvédjének érvelése miatt ezt a pert le kell szállítani. 214. (VIII. 59-61.) Felvétetett Palkovich avagy Eötvös István mint panaszos pere Hyeronimus (Jeronimus) Gersl (Gersli) mészáros (lanio) mint alperes ellen. A panaszos képviseletében ugyanaz az ügyvéd, aki korábban, tiltakozását követően az ezen ügyben keletkezett legutóbbi végzés felülvizsgálatát kéri, mivel az alperes eg)" Sukkenstaini Tamás nevű tanúval a panaszos ellen úgy bizonyított, hogy ez a panaszos a mészáros szekerében lévő lovakat megfogta volna. Ugyanakkor a panaszos a perújítás mellett Eötvös (Eótuós) György vallomásával azt bizonyította be, hogy azt nem látta, hogy [a panaszos] a lovak elé állt volna, és azokat megfogta volna. Továbbá azt tartja az alperes kapcsán megtett felmentő végzés (absolutionalis deliberatio) felől, hogy Komáromi Eötvös Jánost érdekeltnek találták, minthogy ugyanezen út alkalmával ez a tanú meg is sebesült, pedig ez nem így történt. Ugyanis Komáromi Eötvös J á- nos nem sebesült meg, ő és Eötvös György csak a kocsiban ültek, és így Eötvös János méltán felvonultatható a panaszos tanúi között. Csikár (Chikár) Mihály pedig az Eötvösök57 kocsisa volt. Ugyanakkor az alperes két tanúja vallomásának hely nem adható, mert maguk vallják a részességüket, ők ugyanis az Eötvösökre támadtak. Ezért a felperes azt kívánja, hogy az alperes ezen, ellene irányuló hatalmaskodásában büntetését nyerje el. 56 A jegyző tolihibája. A végzéshez J.-t (=Incattus / in causam adtractus —t, azaz alperest) írt., értelemszerű javítását a következő sorban tette meg, amikor az alperes ügyvédjével kezdte, majd azt kihúzta. 57 A szövegben ötvösökről van szó, ugyanakkor mindegyik férfi vezetéknevében szerepelt Eötvösként e foglalkozásnév is. 83
