Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1640. év: 166–236. sorszám
1640.69-92 oldal a perben álló házat az első urával az előző ház megégése után építette, azt nem vallja, hogy miután a ház ezen építést követően lepusztult, [újra] az első urával építette fel. A harmadik tanú csak hallomásból tudja, kinek vallotta fel, és ez a törvény szerint nem helyes. Az ötödik tanú az elsőhöz hasonlóan állapot nélkül van feltüntetve. Az teljességgel kitűnik, hogy az alperes asszonyt a peres ház nem illeti meg, mert az nem őstől maradt, hanem újabban és utoljára az a felperes pénzén épült fel. Az más, hogy' ez az alperes az apja és az anyja által tisztességesen kiházasításra került, és az öccsének, úgymint Gyurkónak, valamint a mostani felperesnek előjogai vannak, hisz a házon lévő nagy pénzösszeg nem idegenedik el, miképpen azt a [Hármaskönyv] III. rész 29. címe tartja. Ezért a felperes mind a jegyzőnél lévő bizonyításokat (attestatio), mind a beadottakat beszámításra kéri, és a peres ház maga számára történő megítélését kéri. Az alperes ugyanazon ügyvédje mint korábbi ítélkezési időpontokban, ünnepélyesen tiltakozik a felperes méltatlan keresete miatt, és legelőször azt kívánja, hogy' a felperes ügyvédje mutassa be a megbízását. — A benyújtott [bizonyítékokkal] kapcsolatban észrevételezi: a korábbi harmadik törvényszéken amiféle érveléseket tett az alperes, azok elolvasását kívánja. Azok elolvasását követően az alperes azt kívánja, mint a megelőző törvényszék idején, azaz az újonnan szedett tanúbizonyítások utasíttassanak vissza, mert midőn a végzés mindkét fél számára bizonyítást írt elő, és mindkét fél tanúbizonyításokat szedetett, azokat a törvényszékbe beadta. Ekkor egyenlőképpen bizonyítottak, de az után nem sokkal a felperes más, újabb tanúbizonyításokat szedetett, mivel az alperes asszony feleletét, igazát elegendőképpen bebizonyította. Az asszony számára tanúbizonyságokat szedő esküdtek nem kérdezték meg az első, a negyedik és az ötödik tanú férjét. így' az [alperes] azt kívánja, hogy7 aminő csekély fogyatkozás esett a tanúbizonyítás begyűjtésében, Potyondy (Potjondi) István esküdt azt pótolja. Ami pedig a felperes tanúit illeti, mivel azok többnyire oly’ rácok, akik a magyarországi eskütétellel semmit sem gondolnak, és minthogy' az alperes jobban bizonyította az ő feleletét, méltatlanság büntetésével az ő felmentését kéri. A felperes ügyvédje szerint az alperes hosszú érvelése semmit sem szolgálhat. A felperes tanúi esküdt személyek által kerültek kihallgatásra. A felperes utoljára beadott bizonyítása tárgyúban - minthogy' a felek egy' hosszas ítélkezés során adták be azokat — méltó, hogy' az is beszedésre kerüljön, ugyanis az előzőktől eltérő nevű tanúk kerültek ide. Végzés: Mindkét fél által benyújtott tanúvallomások beszámításra kerültek, ezekből világosan kitűnik, hogy a felperes számos ingóságát, aranyakat, ezüstöket és más javakat az alperes anyja számára, saját szükségletére számos alkalommal megelőlegezve átadta. A tanúvallomásokból az is nyilvánvalóan kitűnik, hogy' a perben lévő ház helyre- hozatalára és felépítésére a felperes háborúból szerzett javakat adott át az ő feleségének, az alperes anyjának. Ezért ez a ház két egyenlő részre kell, hogy' ítélet által megosztásra kerüljön, az egyiket a felperesnek és az ő fiának, a másik felet pedig az alperesnek ítélik meg. 85
