Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1638. év: 66–125. sorszám
1638. Reges^ták 66-125. sorszám 111. (VII. 330-331.) Felvétetett Szita (Zita) Péter fiatal szűcs (pellio) mesternek, aki tudniillik Szűcs (Zwcz) avagy Gazdagh Istvánnak (prudens), a szűcs céh mesterének (magister pellificis cehae) a szolgálója (servitor) mint felperesnek a pere Szűcs (Zwcz) avagy Bolla Miklós (prudens) a fent megnevezett szűcs céh mesterével (magister cehae pellificis), mint alperessel szemben. A felperes képviseletében Jagosich János (nobilis) a felperes keresetét írásban beadja. — A személyesen megjelent alperes kéri, hogy a felperes állítson kezest. Végzés: A régtől elfogadott és megtartott jogszokások szerint a felperes állítson kezest. — A felperes a fent megnevezett Szűcs (Zwcz) avagy Gazdagh Istvánt kezesként állította azzal a feltétellel, hogy az alperes a következő törvényszéken válaszoljon az ellene támasztott keresetre. A felperes képviseletében Jagosich János (nobilis) előadja: ebben az 1638. évben, a Kisasszony nap (szeptember 8.) utáni csütörtökön (szeptember 9-én), midőn a felperes több mesterlegény társával együtt, senkinek sem vétve, Czwitkouith Szűcs Ferenc atyamester győri házánál időzött, a fent megnevezett alperes az ő [t. i. felperes] öccsét, Szita (Zita) András mestert azon atyamester házától elhivatta, de az nem akart elmenni. Amiféle dolga volt itt a becsületes szűcslegények között, azt már elvégezte, megfizette, ugyanis ez időben ő már nem itteni mesterlegény volt. Az alperes második hívását meg nem várva már el is ment. Az alperes azt állította, a felperes adott volna tanácsot néki az elmenetelre. Ezért az alperes a felperest azonnal saját házához hivatta, és a vele lévő legényeket kiküldte, ezen házánál — amely a Győr vármegyei Győr városában található — azonnal, minden törvény nélkül, a felperest megragadta, és a szoba közepén földre döntötte, pálcával erősen megverte. Mindezek miatt a felperes céhbeli mestere tiltakozást tett. De mindezek mellett a hatalmaskodó veszekedés és a méltatlan cselekedet büntetése fennmaradt, és egész díjáért sem szenvedte volna el. így a felperes azt kívánja, hogy az alperes, mint mostani céhmester, a hatalmaskodó és méltatlan cselekedetéért, a verésért, dupla bírságon és büntetésen marasztaltassék el. ítéletet kér. 112. (VII. 331-332.) Felvétetett Eötvös (Eóttuós) avagy Paukovith (Pawkouith) István győri polgárnak, mint felperesnek a pere Hieronimus Gersli mészáros (lanio) győri polgár mint alperes ellen. A felperes képviseletében Jagosich János (nobilis) előadja: 1638-ban, Boldogasz- szony látogatásának a napja (július 2.) környékén a felperes több jámbor emberrel együtt a Moson vármegyei Lickó (Liczko) pusztában (meszóben), amely a lébényi kolostor tartozéka, és a győri jezsuita <kollégium> birtoka, senkinek sem ártva, az országúton, kocsin békésen hazafelé, Győrbe jött. Meleg időben, szekérrel többedmagá- val jött, álmos volt. Komári Eötvös János győri polgár süvege akkor leesett. Az alperes egy másik kocsin, több más társával utánuk jött. Tőle és útitársaitól tudakozódott tisztességesen a felperes, és még áldomás pénzt is ígért. Ezt követően az alperes kocsija már jóval előttük járt, amikor az alperes megharagudott a süveg felőli kérdések miatt, és nem tudni, hogy micsoda eldöntött szándékból, a Lickó nevű mezőben a kocsival megállt előttük az úton. Amikor a felperes kocsija is oda érkezett, útonálló módjára (more p[rae]donici), több társával együtt, puskákkal, meztelen szablyákkal, csákánnyal, 48
