Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Bevezető
Bevezetés Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2001-től jelenteti meg a kora újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusának, Győr privilegizált mezőváros 1600-tól fennmaradt tanács- ülési és bíráskodási (törvénykezési) jegyzőkönyveinek, illetve az azokban található bejegyzéseknek bő tartalmi kivonatait, azaz regesztáit. A szisztematikus munka eredményeként 2001-től 2010-ig hat kötetben - kötetenként az eredeti forrásokban a feltárt szövegek időrendjében - a 17. századi Győr város 1600—1630 közötti, döntően bíráskodási, kisebb részben közigazgatási bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyvi anyaga látott így napvilágot.1 E mostani, a sorozat VII. kötetét jelentő munka, döntően a VII., kiegészítésként pedig a(z) I. jegyzőkönyvekre (protokollumokra) építve, az 1631—1636 között keletkezett — eddig feltárt és megismert — különböző típusú bejegyzések (perjegyzőkönyvek, ügyvédvallások, polgárfelvételek, tiltások és egyezségek stb.) időrendbe állított tartalmi kivonatát, azaz regesztáját adja. Egyes esetekben, mint pl. a sörfőzéssel, sörméréssel, annak adózási és financiális oldalaival foglalkozó statútumok esetében (1633-1634. Nr. 305., 315.), illetve a privilegizált mezőváros 40 forintra menő bírságolási összegéről szóló rendszabás (1635. Nr. 399.) kapcsán a teljes szöveg betűhív közlésére sor került. Az utolsó tétel esetében hasonlóan jártam el, mint a fenti rendszabásoknál. Ez a tárgyidőszakot jócskán megelőző, de az 1636. év végére, az 1637. év elejére teljes terjedelmében jegyzőkönyvbe másolt forrás ugyanis az Újvárosba telepített/telepedett, a káptalant földesuruknak elismerő rácok jogviszonyait, szolgáltatásait részletesen szabályozó, a győri székeskáptalannal kötött 14 pontos, 1612. évi szerződés teljes szövege, aminek jelentősége hasonlóképpen túlmutat a regeszta formájú közlésen. E rövid bevezetőnek nem lehet célja a kora újkori Győr város historiográfiájának bármilyen elnagyolt felvázolása. Csupán jelzés értékű megjegyzésként írhatom: túlzás nélkül állítható, hogy az utóbbi évtizedekben megújult Győr város kora újkori történetének kutatása. Az egyes, egymásra épülő, szervesen összefonódó publikációk — tanulmányok, forrásközlések és monográfiái igényű feldolgozások — napjainkra az adott korszak modell értékű város- és társadalomtörténeti vizsgálatává állnak össze. A kutatói nemzedékeket összekötő tendencia alapját, meghatározó irányát és vonulatát Gecsényi luijos szisztematikus, Győr várost és vármegyét párhuzamosan, a gazdaság-, kereskedelem-, közigazgatás-, had- és társadalomtörténet aspektusaiból vizsgáló munkássága jelenti. E sokirányú kutatás mellett a Szerző nyugat-európai analógiák révén, Győr modell értékű bemutatásával vezette be az erőd- és garnizonváros fogalmát a korszak hazai várostörténetébe.2 Az említett helyi historiográfiai fordulat, amely napjainkra nemzedékek szervesen egymásra épülő eredmé1 A korábbi kutatásokhoz is könyvészeti adatokat nyújtó legutóbbi kötet: Dominkovits Péter. Győr város ta- nácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627-1630. Szerk.: Bana József. Győr, 2010. (Városi Levéltári Füzetek; 12.) 2 Jól illusztrálja ezt a Szerző válogatott tanulmányainak 2008 őszén megjelent új, gyűjteményes kötete: Gecsényi Luijos. Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Szerk.: Katona Csaba. Győr, 2008. 5
