Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Bevezető
Bevezetés nyeit, egybefonódó vizsgálatait kitűnően példázza, másik meghatározó személye Horváth József, és az ő 17. századi győri végrendeleteket feltáró, e forrástípust a társadalom- és jogtörténet, az anyagi kultúra, történeti antropológia szempontjaiból sokoldalúan elemző megkerülheteden munkássága. A makro- és mikrotörténeti elemzésekre kiválóan alkalmas forrástípus, a szerencsére nagy számban fennmaradt győri testamentumok válogatott közzé adásának a tárgyidőszakra vonatkozó kötetei a regeszták mögött meghúzódó egykori társadalom finom elemzéseinek meghatározó dokumentumai.3 A kora újkori Győrre fókuszáló folyamatos kutatások következő meghatározó „lépcsőfokai” az újabb generáció kiemelkedő képviselőjének, Páljfy Gézának a nevéhez fűződnek. Az O monográfiáinak köszönhetően Győr kiemelt jelentőségű helyet kapott a 16—17. századi katonai bíráskodás bemutatásában, valamint mintaszerűen ugyancsak O dolgozta fel aló. századi győri végvárvidék és központja, az erődvárossá kiépített Győr oszmánok elleni védelemben betöltött funkciórendszerét.4 Ahogy a gazdagon adatolt precíz historiográfia, úgy a tárgyidőszak jegyzőkönyvi bejegyzéseinek feldolgozása, avagy bármilyen vázlatos elemzése, illetve valamilyen tematika szerint történő vizsgálata sem lehet e rövid bevezető tárgya. így az alábbiakban a regesztázó csak egy-két jellegzetességre hívja fel a T. Olvasó figyelmet, tudva és vállalva e megközelítés szubjektivitását. Az 1631 és 1636 közötti időszakban Korponay Miklós (1631/1632), Horvát Pál (1632/1633-1634/1635, 1636/1637), illetve Beccaria Virgil (1635/1636) viselte Győr város (fő)bírói tisztét.5 Olykor akadályoztatása, távolléte, avagy az ügy specialitása miatt tisztében és képviseletében egy, a városvezető elitből kikerülő helyettes (substitutus, surrogatus) bíró járt el (pl. egy 1635. évi esetnél Fraistetter György neve került így elő). A hivatali írásbeliség meghatározó személye a jegyző volt. E tisztséget — 1629. december 31- étől — a teljes tárgyidőszakban a nemesi jogállású Káldy Miklós látta el. Káldy Miklós jegyzőkönyv vezetésének egyik sajátossága volt, hogy a közigazgatással kapcsolatos bejegyzéseknek az elődöknél jóval kevesebb teret szentelt. Ez a legfeltűnőbb a tisztújítások szempontjából, hisz ahol az egyáltalán a jegyzőkönyvbe bekerült, ott is csak a bírói hivatalról tesz említést, a hivatali élet egyik súlypontja, a tisztújítások döntően nem szerepelnek a jegyzőkönyvben. Ez a korábbi, Nagy Gergely-féle jegyzőkönyv vezetéssel szemben azt is jelenti, hogy a tárgyidőszak hivatali archontológiája az 1620-as évtizedhez képest sokkal kevesebb biztonsággal állítható össze. A forrástípus döntően a polgári peres bíráskodások jegyzőkönyve lett, amelybe e kitétel deklarálása mellett több büntetőpert (perfelvételt, perjegyzőkönyvet) is bejegyeztek. A városi jegyzőkönyv — a nemesi vármegyéhez hasonlóan — Győr esetében is jól mutatja, hogy e fómmok a hiteleshelyi feladatok ellátásában felértékelődtek. A bejegyzések jelentős részét a magisztrátus, a város jegyzője, ritkább esetben csupán a bíró előtt tett ügyvédvallások sora adja. Mind az ügyvédvallások, mind Káldy esete egy fontos jog- és társadalomtörténeti szempontra is ráirányítják a figyelmet. Forrásunkból a felvallások és a perjegyzőkönyvek alapján egy pár főből álló, professzionális ügyvédi kör rajzolódik ki. Sajnos ezekről a törvényszék előtt rendszeresen peres feleket képviselő ügyvédekről — a tárgyidő- szakban Harassy Mihály, Jagasics (Jagasich) János, Czunko Benedek személyéről — nevei3 A tárgyidőszakra: Horváth József. Győri végrendeletek a 17. századból. I. 1600—1630. Győr, 1995., US.'. Győri végrendeletek a 17. századból. II. 1630-1654. Győr, 1996. 4 Páljfy Ge\a: A katonai igazságszolgáltatás a Királyi Magyarországon a XVI—XVII. században. Győr, 1995., Uő.: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526—1598. Győr, 1999. 5 A 17. századi Győr közigazgatására, bíráira, jegyzőire: Gecsényi "Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona. 22/23. Szerk.: Dávid Lajos. Győr, 1986. 99-127. 6
