Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Bevezető
Bevezetés forrástípust a társadalom- és jogtörténet, az anyagi kultúra, történeti antropológia szempontjaiból sokoldalúan elemző megkerülhetetlen munkássága. A makro- és mikrotörténeti elemzésekre kiválóan alkalmas forrástípus, a szerencsére nagyszámban fennmaradt győri testamentumok válogatott közzé adásának a tárgyidőszakra vonatkozó kötetei a regeszták mögött meghúzódó egykori társadalom finom elemzéseinek meghatározó dokumentumai.3 A kora újkori Győrre fókuszáló folyamatos kutatások következő meghatározó „lépcsőfokai” az újabb generáció kiemelkedő képviselőjének, Pálffy Gézának a nevéhez fűződnek. Az O monográfiáinak köszönhetően Győr kiemelt jelentőségű helyet kapott a 16-17. századi katonai bíráskodás bemutatásában, valamint mintaszerűen ugyancsak O dolgozta fel a 16. századi győri végvárvidék és központja, az erődvárossá kiépített Győr oszmánok elleni védelemben betöltött funkciórendszerét.4 Ahogy a gazdagon adatolt precíz historiográfia, úgy a tárgyidőszak jegyzőkönyvi bejegyzéseinek feldolgozása, avagy bármilyen vázlatos elemzése, illetve valamilyen tematika szerint történő vizsgálata sem lehet e rövid bevezető tárgya. így az alábbiakban a regesztázó csak egy-két jellegzetességre hívja fel a T. Olvasó figyelmét, tudva és vállalva e megközelítés szubjektivitását. Az 1627-1630 közötti időszakban Szeghy Márton (1626/1627), Egry Márton (1627/1628), Benkovith Takács István (1628/1629), Horvát Pál (1629/1630), Korponay Miklós (1630/1631) viselte Győr város (fő)bírói tisztét.5 Olykor akadályoztatása, távolléte, avagy az ügy specialitása miatt, tisztében és képviseletében egy, a városvezető elitből kikerülő helyettes (surrogatus) bíró járt el, pl. az 1627/1628. bírói évben Szűcs István (1628. Nr. 3.). A hivatali írásbeliség meghatározó személye a jegyző volt. A regeszták által érintett időszak kezdetén e tisztet Nagy Gergely látta el, aki ezzel párhuzamosan Győr vármegye notariusi hivatalát is viselte. Hivatali működése során a vármegyei hivatali írásbeliség egyes formulái módosulva a mezővárosi írásbeliségben is megjelentek. Általánosnak mondható, hogy a protokollum vezetésében a latin nyelv használata a korábbinál jelentősebbé vált, a az írásbeliség jogi formuláinak, terminusainak használatában a vármegyei jegyzőkönyvezés gyakorlata több helyen is gyakorlattá vált. A jegyzői hivatalt ellátó Nagy Gergely a mezőváros fizetett tisztségviselője volt, munkájáért a magisztrátustól fél évre 20 magyar forintot kapott (pl. 1627. Nr. 101., 1628. Nr. 190.). 1628 végétől valószínűsíthetően sokat betegeskedhetett; forrásaink alapján úgy tűnik, hogy 1629. július hónapjában a jegyzői tiszt már üresedésben állt. Esetlegesen ez magyarázhatja azt a sajnálatos tényt, hogy az 1629. évből a korábbi és ké3 A tárgyidőszakra: Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. I. 1600-1630. Győr, 1995. (=Horváth 1995.); Uő.: Győri végrendeletek a 17. századból. II. 1630-1655. Győr, 1996. 4 Pálffy Géza; A katonai igazságszolgáltatás a Királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. Győr, 1995. ; Uő:. A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. 5 A 17. századi Győr közigazgatására, bíráira, jegyzőire: Gecsényi Lajos'. Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona. 22/23. Szerk.: Dávid Lajos, Győr, 1986. 99-127. 6
