Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Bevezető
Bevezetés sőbbi esztendőknél jóval kisebb számban maradtak fenn jegyzőkönyvi bejegyzések (1.: Nr. 275.-320.). Ugyanakkor ebből az esztendőből maradt fenn egy speciális, a jegyzőkönyvbe teljes terjedelmében bemásolt forrás is. Ez Győr város vám- és piaci tarifája, amely ma már csak UV lámpával olvasható/’ Ez a dokumentum forrásértéke miatt nem regeszta formában, hanem betűhív átírásban, teljes terjedelmű közlésre került (1629. Nr. 320.). Egy rövid átmeneti időszakban, 1629 júliusában, a belső tanács egyik tagja, nemes Bajusz Mihály helyettes (substitutus) jegyzőként látta el a városi nótárius feladatkörét (1629. Nr. 301.). A városi hivatali írásbeliség magas szintű folyamatossága valójában akkor vált biztosítottá, amikor a városi törvényszék előtt jól ismert, az ügyvédvallások, képviseletek alapján minden bizonnyal népszerű ügyvéd, a nemesi jogállású Káldy Miklós, 1629. december 31-én a városi jegyzői tisztre az esküt letette (1629. Nr. 318.). Káldy a korábbi (Nagyféle) tradíciókat megtartva folytatta a jegyzőkönyv vezetését. Ugyanakkor az érzékelhető és fontos különbség kettejük között, hogy 1630-ban ő a közigazgatással kapcsolatos bejegyzéseknek az elődöknél jóval kevesebb teret szentelt. Feltűnő, hogy az adott esztendő tisztújításáról nem jegyzett fel semmit a protokollumba, e forrás a polgári peres bíráskodások jegyzőkönyve lett. A városi jegyzőkönyv - a nemesi vármegyéhez hasonlóan - Győr esetében is jól mutatja, hogy e fórumok a hiteleshelyi feladatok ellátásában felértékelődtek. A bejegyzések jelentős részét a magisztrátus, a város jegyzője, ritkább esetben csupán a bíró előtt tett ügyvédvallások sora adja. Mind az ügyvédvallások, mind Káldy esete egy fontos jog- és társadalomtörténeti szempontra is ráirányítják a figyelmet. Forrásunkból a felvallások és a perjegyzőkönyvek alapján egy pár főből álló, professzionális ügyvédi kör rajzolódik ki. Sajnos ezekről, a törvényszék előtt rendszeresen peres feleket képviselő ügyvédekről - a tárgyidőszakban Barthalos Jakab, Harassy Mihály, Jagasics (Jagasich) János, Káldy Miklós, Kávássy Pál személyéről - neveiken kívül jelenleg alig tudunk valamit.6 7 * Körükből - a már említett, városi jegyzői feladatot ellátó Káldy Miklósról itt nem szólva - tán’ legismertebb az a Jagasics (Jagasich) János, aki forrásunkban a püspöki szentszék és a győri káptalan jegyzőjeként is feltűnik (1628), akinek családja a század derekán és második felében Győr vármegye több fontos hivatalviselőjét adta/ 6 A forrást nem tartalmazza az egyébként is szerény számú győri forrást publikáló alapvető korpusz: Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen'. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. V/2. kötet. A dunántúli törvényhatóságok jogszabályai. Budapest, 1904. 166-206., illetve passim. 7 Csupán nominális azonosság alapján cseppet sem biztos, hogy a Győrben 1629. decemberében a városi jegyzői tisztre felesküdött ismert ügyvéd, Káldy Miklós ugyanaz a személy, aki 1599-ben baccalaureus volt a grazi egyetemen. Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein és akadémiáin 1560-1848. Budapest, 2004. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban; 12.) Nr. 58. K Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. Levéltári Szemle, 38. (1998)3., 14-34. 7
