Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)
Regeszták - 1625. év: 367—452. sorszám
1625. január 6. 367. (I. 325.) Polgárfel vétel: Sebastian Tanner 124 a város közé adta magát és a bírónak a díjat kifizette. Ezt követően a nemes káptalanban a földesuraknak bemutatták. Mind a földesurak, mind a város őt elfogadták. 1625. január 10. (ipso die Primi Pauli Eremitae, idest 10. January) Győr város polgári törvényszéke (Judiciaria ciuilia) 368. (1. 107-111.) Felvétetett nemes Fejes (Feies) Orsolya (nobilis), vitézlő várrévi Balogh Lukács (egregius) feleségének mint felperesnek a pere Szűcs (Zwch) avagy Böcskey (Beöchkey) János (providus) alperes ellen. A felperes ugyanazon ügyvédje mint korábban az alperes ügyvédjével folytatott rövid, formális szóváltást követően a továbbiakat tekintve előadta érveit. Az 1622. évi VI., X-XI. törvénycikkek értelmében, ha valaki a háborús időkben valamit vett, vagy elfoglalt, amennyiben arról irat nem keletkezett, az nem érvényes. Az más dolog, hogy az erről keletkezett iratnak sem lehet hitele. Minthogy a keresetben megnevezett házat azon pusztulás időszakában foglalták el, és peres felek ugyanabban az időben írogattak egymásnak. A felperes asszony és az alperes apja ugyanazon személy volt. Azért az idézett törvényhelyek szerint meg kellene ítélni ezt a pert. Az más, hogy a felperes asszony és az ő gyermekei senkinek semmit azon ház kapcsán fel nem vallottak, sem pedig a megnevezett Lukács deák felesége és gyermeke számára sem történhetett semmiféle tulajdonba vétel. Mindezen dolgokkal kapcsolatban I. rész 17. címe köztudottan ítéletet mond. A Hármaskönyv szerint a felperes asszony és gyermekei számára a keresetben megnevezett részjószágot mint az atyai javak örököseinek oda kell ítélni, amit a felperesek így is kívánnak. Továbbá: mindazon iratoknak (leuelek), amelyeket az alperes bemutatott, azoknak itt nincs helyük, „...mert missilis, hogi az nómós kaptala[n] ki atta, ott kellene mellette lenne annak az missilisnek, es vgy lehetne transumptu[m]... ", miképpen erről a [Hármaskönyv] II. rész 15. címe nyilvánvalóan ír. így a felperes azt kívánja, hogy [a bemutatott levélnek] a ház megítélése ügyében ereje ne legyen. Valójában az alperesnek két káptalani személy elé kellett volna a megnevezett Lukács deákot vinni, és ott kellett volna őt vallomásra bírni, nem pedig ezzel a levéllel bizonyítani. Mindezokból szintén kéri a fent nevezett ház számára történő odaítélését. Ami pedig a kiadott másolatot illeti, miután a felperes meghallgatja az alperes feleletét, arra is készséggel válaszol. Végül pedig: Szentmártoni (Z. martony) Benedek vallomásának sem szabad helyet adni, ugyanis egy tanú nem tanú. Tehát: a ház odaítélését kéri. A Tan mer vezetéknevet sem lehet kizárni!
